Új bejegyzés Frissítés

2021.05.20. 16:35 Osservatorio Letterario

A napokban érkeztek: Boldogító érkezések I. 18/05/2021 13:57 - Dr. Madarász Imre, italianista, hungarológus   Kedves Melinda!  Ma megérkezett mind a folyóirat 141/142. száma, mind az Antologia Giubilare. Boldoggá tett a tudat, hogy a folyóirat immár huszonöt éves – negyed évszázados! – és hogy én kerek tíz esztendeje, 2011 óta, harminckét folyóiratszámban, állandó szerzõje lehetek.  Köszönettel, elismeréssel, szeretettel:  Imre     Boldogító érkezések II. 19 maggio 2021 7.09 - Dr. Madarász Imre, italianista, hungarológus    Kedves Melinda! Igen, nagy teljesítményt, szép sikert ünnepelhetünk, joggal lehet rá büszke Melinda és az egész csapata, mûhelye. Teljes mértékben osztom véleményét a digitális és a valódi publikációk értékkülönbségét illetõen.  Ezért fontos, hogy a folyóirat továbbra is  nyomtatott formában jelenjék meg. [...] Szeretettel és tisztelettel üdvözlöm: Imre     Megtörtént kézbesítés 19/05/2021 19:24 -  Dr. Tusnády László, italianista   Kedves Melinda! Ma megkaptam az antológiát és az „Osservatorio Letterario” 141/142. számát. Rögtön írok. Sok értékes és érdekes mû olvasása vár rám. Ez boldog állapot. Hatalmas munkája elõtt tisztelettel hajtom meg fejemet. Ha csak néma tanúja lennék ennek a nagyszerû tevékenységnek, értékmentésnek, új kincsek alkotásának, akkor is csodálat ébredne bennem. Így viszont a reneszánsz világában érzem magam. Sokat dolgozik az ember, de egy határon túl a lélek tiszta áradása oly erõs lesz, hogy fáradtság helyett az ember ereje, ihletettsége újjászületik.          Köszönetet mondok mindazért, amit értünk tesz. Szeretettel üdvözlöm: Dr. Tusnády László    Szerk.: A kivonat május végétõl/június elejétõl lesz elérhetõ: http://www.osservatorioletterario.net/Osservatorio141-142giubilare-estratto-kivonat.pdf       Osservatorio numero 139/140   19 May 2021 12:18:14   Buongiorno, L'Osservatorio è arrivato ieri. Rivista molto bella, vi faccio i complimenti. Grazie, un saluto cordiale, Angelo Airò Farulla     Frissítés:   GRAZIE  23/05/2021  05:05  Dott. Luca Gilioli Gentilissima Dott.ssa Tamás-Tarr, sono a scriverle con qualche giorno di ritardo perché [...] sono stati giorni un po' convulsi dove ho dovuto tralasciare molte attività. Ho finalmente ritirato la monumentale (!) Antologia Giubilare, ed è una soddisfazione immensa poter maneggiare un volume tanto prezioso dove sai di essere ospitato! E sono entusiasta prima di tutto perché l'essere presente in questo volume va a coronare una collaborazione che dura da quasi dieci anni e va a "suggellare" il rapporto professionale che ho con lei, rapporto che ho sempre reputato importantissimo; e in secondo luogo perché la statura dell'opera è elevatissima in quanto frutto di una minuziosa cernita del migliore materiale giunto in Redazione nel corso di questi anni, ed essere ritenuto meritevole di comparire è un attestato di stima dal valore sommo, che mi onora oggi e sempre mi onorerà. Per tutto ciò la ringrazio profondamente con tutto il cuore. Cordialmente e sempre a disposizione, Luca Gilioli

2021.02.25. 19:42 Osservatorio Letterario

Oggetto:  Megérkezett a 139/140. szám Data:  Wed, 17 Feb 2021 13:35:23 +0100 Mittente:  Dr. Madarász Imre - Debreceni Egyetem/Università di Debrecen A:  Prof. B. Tamás-Tarr Melinda Dr. Kedves Melinda! Tombolhat a pandémia, arathat a halál, bezárkózhat a világ, Melinda nem riad vissza, nem hátrál meg, nem adja fel szerkesztõi munkáját. Az új (139-140.) számban örömmel fedeztem fel egy sor olyan témát, amely kedves nekem, melyeknek egy részérõl magam is írtam (olykor épp az O.L.F.A. hasábjain): az 1956-os Magyar Õsz olasz visszhangja, Quasimodo legszebb versének elemzése, De Sanctis aktualitása, Alfieri önéletrajza, Zrínyi elevensége, Madarassy István képzõmûvészeti Dante-“fordításai”, Tusnády László Velencéje... Elismeréssel, köszönettel és tiszteletteljes baráti üdvözlettel: Imre   Oggetto:  Re: Spedizione OL 139/140 Data:  Thu, 18 Feb 2021 18:31:02 +0100 (CET) Mittente:  Dr. Tusnády László A:  Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Kedves Melinda! Örömmel adom hírül, hogy megérkezett az Osservatorio Letterario. Változatlanul csodálom azt az erõt, amelyet két nagy és szép mûvelõdés bûvöletében fejt ki, igen magas szinten. Köszönöm, hogy oly nagy szeretettel foglalkozik írásaimmal. Ha a járvány enyhül, akkor Madarassy István Dante-sorozata újra eljut Itáliába. Róla szóló tanulmányomat folytatom. Hamarosan el tudom küldeni Melindának az újabb részt. Izgalmas napokat éltünk át. [...] Mindnyájuknak a lehetõ legjobbakat kívánom, tisztelettel és szeretettel: Dr. Tusnády László

2020.05.09. 21:23 Testvérmúzsák

Köszönet! 2019.11.29 18:25 Vendég Jó az oldal!

2019.11.29. 18:25 Vendég

Jó az oldal!

2019.11.14. 11:17 Osservatorio Letterario

2019. november 10-én érkezett   Dr. Madarász Imre italianista és Hungarológus (Debreceni Egyetem)  2019. nov. 10. 07:28:   Kedves Melinda!   Megkaptam és köszönöm szépen a 131/132. számot. A bõség zavarában, nem is tudom, hol kezdjem az olvasást. Ismét gazdag és színvonalas anyagot gyûjtött össze és szerkesztett meg mesterien. Jó látni, hogy a kiadvány mindig önmaga és mindig megújul. Szeretettel és tisztelettel küldöm az ígért olasz nyelvû tanulmányt. Barátsággal és nagyrabecsüléssel üdvözli: Madarász Imre     2019. november 24-én érkezett   Kedves Melinda!           A mesék világában él-e az ember, vagy valamilyen Boldogság-szigeten? – kérdezem magamtól az „Ossevatorio Letterario” újabb számát olvasva. Rengeteg szépség, érték tárul az ember elé. Újra megköszönöm azt, hogy olyan nagy szeretettel foglalkozik írásaimmal.         Vízhiányban élnek, szenvednek egyre többen, de a lélek forrásvizére kevesen gondolnak. Pedig itt van. Folyóiratával, Melinda, csillagvizsgálót emelt. Ennek távcsövein, ablakain át az emberi szívekbe láthatunk. Csillagokról beszélek, de a szív érzékenyen dobban meg az evilági – nagyon is földi örvénylésekre. Hírek tárulnak elénk. Nem olyanok, amelyek végzetes kavargásukkal mélybe rántják az embert, hanem olyanok, amelyek onnan felemelik a lelket, fel a csillagokig.          [...]         Oly sok írásom jelent meg a folyóiratában, Melinda, hogy én újra és újra köszönetet mondok ezért. Jónak tartom és tisztelem szerkesztési elveit. Azért küldök olykor sok írást, hogy legyen mibõl válogatnia. Madarász Imre könyveirõl szóló harmadik nagy összegezést tavaly ilyenkor mutattam be. Ady Endrének a fénnyel kapcsolatos gondolatait is felvillantottam, mert épp születésének a száznegyvenegyedik évfordulója volt. Az idézetet bent hagytam írásomban, de a már idõszerûtlenné vált adatokat kihagytam. Több más javítást is elvégeztem. Így küldöm most el ezt az írásomat.           Mindnyájukat szeretettel üdvözlöm: Dr. Tusnády László

2019.05.09. 10:16 Visszajelzés

Visszajelzés az aktuális tavaszi  127/128. sz.  kapcsán / riscontro a proposito dell'attuale numero primaverile (NN. 127/128): OSSERVATORIO LETTERARIO ÁLDÁSOS OÁZIS A LELKI SIVATAGOSODÁS KEMÉNY KORSZAKÁBAN... Osservatorio Letterario: «Oasi benedetta nella dura era della desertificazione spirituale»... 2019. február 20.  18:48 Kedves Melinda!    […]    Nagyon szépen köszönöm az „Osservatorio Letterario” legújabb számát, fõképpen azt, hogy olyan nagy szeretettel foglakozik írásaimmal. Levelem szép olasz átültetéséért külön is hálás vagyok.    A Csontváry-eposzom készen van. Madarász Imre nagyon szép elõszót írt hozzá. Amikor Melinda „A tenger éneké”-t és „A titokzatos sziget”- már elkészült elejét közölte, akkor még nem voltam biztos abban, hogy a teljes hatodik ének és a hetedik ének eleje lát napvilágot, mert az egész eposz bennem élt ugyan, de a végsõ megvalósulás, a kiteljesedés, a szerkezet – az összes pillér még nem volt világos elõttem. Így küldöm most el a hetedik és a nyolcadik éneket.         A legújabb „Osservatorio Letterario” még rengeteg kincset, szép élményt tartogat a számomra. Igen nagy örömet és meglepetést szerzett nekem Madarász Imre „Ferrara költõfejedelmei Magyarországon” címû tömör és alapos tanulmánya. Mindenben mélységesen igaza van. Sovány vigasz a számomra az, hogy a „boldog kevesek”-hez csak jutott el valami abból a fénybõl, amelyet Tasso világa tündököltetett fel elõttem. Középiskolai tanításom idején mélységesen meggyõzõdtem arról, hogy Tasso gazdag életmûvébõl ott semmi sincs jelen igazán. Pedig lírai költészete – annak néhány remeke lenne a hozzá vezetõ legmegfelelõbb út. Az „Aminta” világa is vonzza az ifjakat. Ezt fõképpen a sárospataki fõiskolán tapasztaltam. Az a néhány „tudóskodó” megjegyzés, amely gimnáziumi tankönyveinkben Zrínyi Miklós „ürügyén” felbukkan az olasz költõfejedelem kapcsán, végképp nem alkalmas arra, hogy az igazi Tassóból akár egy pisla fényt is meglásson az újabb és újabb nemzedék. Nem a fenti „emlegetéssel” – párhuzammal van baj, hanem az egész jelenség gépies, élmény nélküli megközelítésével.     Nem szeretem az erõs, szigorú, akár durva szavakat, bizonyos – különben értékes intézmények támadását, de azt kénytelen vagyok leszögezni, hogy az egész közmûvelõdésünk súlyos hibájának tekintem, hogy elmulasztotta és elmulasztja azt a lehetõséget, amely Tassóban rejlik. Ez súlyos vétek – fõképpen a testvérmúzsák kapcsán. Hiszen tudom jól, hogy szép és igen jószándékú érdeklõdés van a reneszánsz és a barokk iránt, ám az igazi, a mély látásból, a lényeg megmutatásából Tasso és Ariosto nem hiányozhat. Zrínyihez is épp így lehetne közelebb jutni.     Ez itt a mélypont, ugyanis õ sincs jelen mûvelõdésünkben úgy, mint ahogyan kellene. Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc Arany János és Kodály Zoltán sem elég arra, hogy „a riadó vak mélységet fölverje szavával”?     2020. május 1-jén lesz négyszáz éve annak, hogy a költõ, író és hadvezér Zrínyi Miklós megszületett. Elõtte pár nappal, április 25-én lesz négyszázhuszonöt éve annak, hogy meghalt Torquato Tasso. Nemsokára, március 11-én lesz négyszázhetvenöt éve annak, hogy õ Sorrentóban megszületett. Változatlanul bízom abban, hogy sikerül közelebb vinnem õt a jóra, szépre – igazi emberi értékekre teljességre áhítozókhoz, hiszen erre nem neki van szüksége, hanem minekünk, reményeim szerint mindnyájunknak.      Kedves Melinda, mi mindenrõl lehetne még szólnom. Újra és újra ahhoz a gondolathoz kell visszatérnem, hogy a fenti és a hasonló jelenségek miatt napnál világosabban lehet látni, hogy az „Osservatorio Letterario” áldásos oázis a lelki sivatagosodás kemény korszakában. Meggyõzõdésem szerint, a másik, a környezeti pusztulás, a természetet fenyegetõ ordas, ember okozta veszély ennek a közvetlen következménye. A megoldás, az igazi folytatás a szellemi értékek további mentése nélkül elképzelhetetlen.      Ennyi szomorú vívódás után a boldogság hangjait kell megszólaltatnom: édesapja kilencvenedik születésnapja valóban igazi ünnep. Legyen õ továbbra is közöttünk, erõben és jó egészségben! Mindnyájukat szeretettel üdvözlöm:                                                          Dr. Tusnády László

2018.06.08. 10:31 OsservatorioLetterarioRedazione

Az elsõ, részleges észrevételek a legújabb  szám kapcsán / Le prime parziali osservazioni riguardanti il nuovo fascicolo (NN. 123/124):   1.) La prima immediata e parziale considerazione: «[...] Naturalmente per prima cosa ho sfogliato, con le mani, con gli occhi, intanto che il naso fiutava l'odore buono, quasi un profumo, della carta, l'intero malloppo delle pagine, operandovi qualche sosta temporanea. Inutile che ti raffiguri il solito alto valore, se non di più, della  rivista, ove già altri avran provveduto. Valoroso già l'Editoriale, nel quale compare Petõfi. Di costui e del tuo saggio, parleremo. Tutte interessanti, davvero, le poesie (naturalmente non giudico le mie). Quell' ANGELA di Giacomo Giannone è qualcosa d'inedito, gli faccio i miei complimenti. E quel Fabio Strinati (più musicista o più poeta?) mi pare una bella sorpresa. Mi si conferma l'abilità poetica (non ho letto ancora alcun racconto ) di Umberto Pasqui; in particolare mi sembra notevole "Meta (9/4/18)" (pag.112), quantunque vi rilevi un indebolimento del timbro lirico nell'ultima strofa, pur nella originalità delle espressioni). Di Pasqui mi hai messo in compagnia facendolo comparire nella pagina del "Verziere", e credo che sia la prima volta che i nostri ritratti compaiono nella medesima pagina. Io naturalmente ne sono onorato. Specie se venga ad accomunarci un bel boccale di birra.     Trovo interessante Iván Plivelic (pag. 161): più come prosatore che come poeta.      Elisa Eötvös supera se stessa in una lunghissima articolata lettera scritta a mano (nei modi delle ultime rimaste, nell'intero globo terracqueo, perciò tanto più preziosa, e fra l'altro in un leggibile stampatello), che leggerò con calma.      Vi son anche due chicche, almeno per me: il saggio linguistico di Ambra Simeone, dall'alto della sua giovane età, e il  saggio di Ivan Pozzoni su Giovannino Guareschi, uno dei miei grandi autori. Spicca sempre per la sua simpatia Gianmarco Dosselli. [...]» (Danibol, 2018.05.31.   18:59)     2.) Dr. Madarász Imre (2018. 06. 01 08:08): «Kedves Melinda! [...] Látom, az új számban ismét egy izgalmas vita darázsfészkébe nyúlt bele. Ebben kevésbé érzem érintettnek magamat, mint a Bengáli tûz szerzõségérõl szólóban, de azért errõl is írtam: a Köznevelés 2003/34. számában recenziót publikáltam Kovács László Csalóka lidércfény nyomában. A szibériai Petõfi-kutatás csõdje címû, az Argumentum Kiadónál az évben megjelent vaskos monográfiájáról. Meggyõzõdésem, hogy e tudományos értekezés után racionálisan ellehetetlenült minden további legendagyártás a “szibériai Petõfirõl”. Újfent, mert Fekete Sándor már 1990-es könyvében meggyõzõ és megsemmisítõ cáfolatát adta a nemcsak tudománytalan, de sokszor kifejezetten tudományellenes kitalációknak. Melyekkel kapcsolatban az egyedüli továbbra is fenn maradó kérdés, hogy miféle szociál-pszichopatológiai kór hívta életre és tartotta fenn a téveszméket ennyi ideig. [...] [...] Tiszteletteljes baráti üdvözlettel: Madarász Imre»   3.) Dr. Tusnády László (2018. 06. 01. 12:56): «Kedves Melinda! Örömmel adom hírül, hogy az „Osservatorio Letterario” legújabb száma megérkezett. Sok-sok élményt rejteget a számomra, de munkájához máris tiszta szívbõl gratulálok. Az is boldoggá tesz, hogy Madarász Imre újabb Alfieri-könyvével lepett meg mindnyájunkat. Ráadásul ezt a szép alkotást én mutathatom be hamarosan. Elküldöm a meghívót.* További jó munkát és jó egészséget kívánok. Mindnyájukat szeretettel üdvözlöm: Dr. Tusnády László»   * Ld.: http://www.osservatorioletterario.net/Iroszov_06_05.jpg   4.) Dr. Giuseppe Roncoroni  - Grazie e un saluto (2018. 06. 01. 19:34): «Gentile professoressa, è giunta al traguardo la rivista. Mi è piaciuto molto il suo editoriale e a maggior ragione perché sono attratto dalle vite perdute. Il mio idolo è Mallory, lo scalatore degli anni ’20, che svanì nella nebbia nei pressi della cima allora inviolata dell’Everest. Le sono grato, come sempre, per la cura che ha dedicato al mio piccolo scritto. [...] Grazie e un abbraccio.»

2018.05.24. 19:50 Visszajelzések

Ld.Episztola és Postaláda rovatokat: http://www.osservatorioletterario.net/Osservatorio123-124estratto-kivonat.pdf

2018.03.02. 09:37 VISSZAJELZÉSEK

Ld. Episztola és Postaláda rovatokat: http://www.osservatorioletterario.net/Osservatorio121-122estratto-kivonat.pdf

2017.01.03. 14:32 VENT'ANNI//Visszajelzések

Köszönet az legelsõ visszajelzésekért!//Grazie dei primissimi riscontri:   «È una interessante iniziativa editoriale. Complimenti. Giulio Sacchetti» (6/12/2016) 1) «Édesisszima Melinda! […] Igazi kincs mindez számomra! [N.d.R.  gli ultimi tre fascicoli della rivista] És még értékesebb lesz, mert már most, ide-oda lapozva, jól látom, az Ön fordító képességével együtt, a jó írónõ gondolatait és minden nehézség elleni törhetetlen szenvedélyét. És néhány régen megismert személynek a nevét újra találtam itt, évek után! Majd minderrõl be fogok számolni, […].» / «Tutto questo per me è un vero tesoro! E sarà ancora più valoroso, già da adesso sfogliandoli qua e là vedo bene, assieme alla Sua capacità di traduzione i pensieri di una buona scrittrice e, nonostante ogni difficoltà, la sua passione intramontabile. Ho ritrovato, dopo tanti anni, qualche nome di persone conosciute nel passato! Farò un resoconto di tutto, […].» [Trad. di Mttb] 2)  «Voglio subito tranquillizzarLa, mia cara Amica! […] ed eccomi qui a darLe una seconda e  più rilassante notizia: nella copia che mi ha spedito non c'è nessuno degli errori che mi ha segnalato.  Ho controllato la pagina parola per parola e Le assicuro che va tutto bene. Spero tanto sia così anche per le altre copie. […] Non so francamente a chi rivolgermi in questo momento, perché l'unica persona che ne capisce qualcosa è attualmente negli Stati Uniti per lavoro, ma se riuscirò a trovare qualcun altro che indichi una soluzione, non dubiti che La informerò subito. […] Veda ora  però  di riposarsi finalmente un  po' ed eventualmente, e al primo raggio di sole che filtri da   questo fittissimo nebbione, infili un caldo maglione, poi una bella tuta a prova di  gelo padano e infine il casco   salva-cervelli  (e il Suo vale parecchio!) e vada a farsi una bella biciclettata scacciapensieri. Vedo solo ora che oggi è il Suo compleanno. Io  per il mio preferivo far festa alla mia mamma, che  la meritava molto più di me e ormai da anni preferisco dimenticarlo e farlo dimenticare. Ma a Lei, che  è ancora giovane, sì, giovane, per l'entusiasmo  con cui lavora, mille e mille auguri,  magari festeggiati al pianoforte su un pezzo del Suo e mio Mozart e sentendosi, oggi,  quasi una Martha Argheric. […] Un forte, caldo abbraccio! G.» (Prof.ssa Gigliola Spadoni, 7 e 12/12/2016)   «Una voluminosa produzione dell'arte più leggera che sa entrare nella coscienza. Angelo Rodà» (14/12/2016)    «Mi è arrivata l’antologia è, mi piace il tipo di carta, lo inizio subito. Grazie per gli auguri, Le ho mandato oggi un biglietto d’auguri, spero Le arriverà in tempo. Veramente questo volume mi invoglia a rileggere di nuovo ogni cosa. Tempo fa mi hanno selezionato per un’altra antologia, per me è stata la prima volta ma non mi è piaciuta per niente. Le poesie sono pessime, la rilegatura fatta male. Mi sono accorta che le riviste, compresa la Sua, stampano poesie scelte molto meglio. La Sua antologia meriterebbe di essere distribuita nelle scuole e non l’altra, non faccio nomi. Comunque a me piace molto […]. Elisa Eötvös alias Patrizia Trasarti» (15/12/2016)    «…giunti stamane plichi dell'Antologia. Un "assalto" al libro, da parte di miei familiari, per conoscere già subito il contenuto del racconto "Dentro la scatola di latta" che è di interesse del nostro casato. Da loro, altrettanto i complimenti della munificenza del volume e dello stile di impaginazione… Gianmarco Dosselli» (15/12/2016)    «Ieri è arrivata l'Antologia. Ricca e gustosa. Grazie per la tua preziosa fatica. Boldog új évet kívánok! Szeretettel.* Giuseppe Dimola» [*N.d.R. «Auguro felice anno nuovo! Con affetto.»] (18/12/2016) «Cara Melinda, fra la Bibbia dei Padri della Chiesa e ancora della Chiesa ortodossa, e la Bibbia detta ebraica, ci sono oltre 20.000 varianti, ovvero errori.... se tu ne avessi di più diventeresti famosa, più di Marton Éva o Staller Ilona o Gábor Zsa Zsa che a breve fa cento anni, ma senza cento mariti, solo NOVE! Vai ad intervistarla e fanne la tua segretaria! [N.d.R. Che  è recentemente scomparsa a 99 anni, il 6 febbraio scorso avrebbe compiuto 100 anni (Budapest, 6. 2. 1917 – Los Angeles, 18. 12. 2016) Secondo la giornalista  Návai Anikó - che conosceva personalmente Zsazsa, che vive a Hollywood ed intervista le star -, Gábor Zsazsa non 99 anni aveva, ma in realtà avrebbe compiuto  103, nacque nel 1913, la data di nascita fu a quei tempi erroneamente registrata e anche consapevolmente modificata...  La madre della giornalista fu compagna di classe di Magda (n. 1915), di una sorella di Zsazsa] Poi si guarda al contenuto, e si apprezza il lavoro di una donna gentile, bella, solare, piena di vita e di valori. Buon anno! Emilio» (Prof. Emilio Spedicato 18/12/2016)    1) «Stupenda antologia di Autori, interessante e piacevole, segue recensione. Fabrizio Biondi»  (20/12/2016) 2) «L'Autrice confeziona per noi questa stupenda antologia ricca di spunti interessanti e originali, piacevole alla lettura e organizzata in maniera razionale. Si tratta di venti autori scelti e  selezionati tra i partecipanti che hanno aderito all’iniziativa  dell’Osservatorio Letterario, riportati in ordine alfabetico. La lista completa è stata riportata dall’Autrice anche tra i commenti del suo libro, e questo è oltremodo apprezzabile, sottolineando anche il genere letterario di appartenenza di ogni singolo autore citato. Un libro che oltre ad essere una iniziativa editoriale originale e di tutto rispetto, offre una varietà di scritti e generi letterari estremamente interessante. Fabrizio Biondi» (20/12/2016)    «Kedves Melinda! Köszönet az antológiáért! Húsz év – írta Jókai. – Egy század ötöde: egy ifjúkor.” Az Osservatorio Letterario húsz éve gazdag, szép, értékes termést hozott. És most egy “Vent’anni” címû antológiát is gyümölcsözött, benne a két évtized válogatott publikációival. Köszönet érte Önnek, kedves Melinda. A tehetségének, a szorgalmának, a tudásának, a jóságának, amelyekkel a magyar-olasz kapcsolatok e nagyszerû fórumát élteti, fenntartja olyan idõkben, amikor inkább megszûnnek, mint születnek és tovább élnek hasonló kiadványok. Köszönöm azt is, hogy négy publikációval szerepelek ebben a – babitsi mottójához hûen* – emberséget éltetõ könyvben. Lám, Ferrara ma is a humanizmus városa. Elismeréssel, baráti üdvözlettel, karácsonyi és újévi jókívánságokkal: Madarász Imre  [*N.d.R.: «Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,/ hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:/ mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember - /így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.»  Mihály Babits [1883-1941: Ritmus a könyvrõl) / «Gentile Melinda, grazie dell’Antologia!  Vent’anni – scrisse Jókai.  – È un quinto di un secolo: è un’età della gioventù.» L’Osservatorio Letterario da vent’anni ha prodotto un ricco, bello, valoroso raccolto. Ed ora ha fruttificato un’antologia intitolata “Vent’anni” contenente una pubblicazione selettiva di due decenni, Di ciò grazie a Lei, gentile Melinda. Grazie del Suo talento, della Sua diligenza, della sua sapienza, della Sua bontà con cui tiene in vita questo straordinario foro dei rapporti ungaro-italiani, alimentato nei tempi in cui simili edizioni piuttosto cessano che nascono o che sopravvivono. Grazie anche della mia presenza con quattro pubblicazioni in questo – essendo fedeli al motto babitsiano* –  libro che ravviva l’umanità. Guarda, guarda, Ferrara ancor’oggi è la città dell’umanesimo! Con il riconoscimento, con saluto amichevole, con gli auguri di Natale e del nuovo anno, Imre Madarász»  (23/12/2016) [Trad. di Mttb] (*N.d.R.: «Oh, non dite che del Libro oggi non s’abbia bisogno, / che il Libro valga meno della Vita e dell'Uomo, / perché anche il Libro è la Vita e vive come l'uomo - / così vive: nell'uomo il libro e nel Libro l'Uomo.» Babits Mihály [1883-1941]: Ritmo sul libro [Trad.© di Mttb])    «Drága Melinda! Tegnap mikor a levelet írtuk, még nem bontottam fel a csomagot,( nem voltam odahaza, csak információm volt), nem tudhattam milyen gyönyörû ajándékot kaptam. Köszönöm, köszönöm! Az Isten áldjon meg érte, és vigyázzon Rád! Ami "hiányosságokat" felsorolsz, az semmit nem von le hatalmas és nagyszerû munkádból, és az antológia értékébõl sem. Hidd el, õszintén csodállak! […] Még egyszer hálás köszönet a gyönyörû, felejthetetlen, pótolhatatlan ajándékért! Millió kézcsók, hála és baráti ölelés! Áldott karácsonyt lányom nevében is! Ferkó»/ Cara Melinda, ieri, quando ti abbiamo scritto la lettera, non ho ancora aperto il pacco (non ero a casa, ne ho avuto solo delle informazioni), non potevo sapere che meraviglioso dono ho ricevuto. Grazie, grazie! Iddio ti benedica per questo e ti protegga! Le “mancanze” da te elencate non tolgono nulla dal tuo gigante e splendido lavoro e né dal valore dell’antologia.. Credimi ti ammiro sinceramente! […] Di nuovo ti ringrazio con gratitudine del meraviglioso, indimenticabile, insostituibile dono! Mille baciamano, gratitudine ed abbraccio amichevole! Benedetto Natale anche in nome della mia figlia! Ferkó» (Csaba Ferenc in arte Cs. Pataki Ferenc, 23/12/2016) [Trad. di Mttb].     «Carissima Prof. Melinda Tamás-Tarr ho terminato la sua antologia, ho voluto centellinarla, gustarla pian piano, farmi un'idea precisa, delle sensazioni che mi dava, dell’effetto che faceva rivedere i contenuti dell’OLFA così riuniti, fusi tutti insieme a formare un libro. Il risultato mi ha sorpreso, conquistato, un po' commosso... Mi è piaciuta moltissimo! L’ho trovata molto curata, fatta con passione, di sicuro le fronde sarà costata molte energie. L’inizio con Ady è perfetto, e la terza parte struggente e bella da levare il fiato... ma perché nessuno mi ha mai fatto conoscere prima queste cose? Il romanzo inedito di Santamaria mi piacerebbe vederlo inserito nella rivista, ma non so se è possibile. [N.d.R. è stato pubblicato sul fascicolo “La vecchia casa” e i racconti di Bologna di certo avrebbero bisogno di un curatore, ma senza gli sforzi Suoi e di Judit Józsa io non avrei potuto leggerne mai niente, conosco solo Sándor Márai. Quindi ben venga anche così, oltretutto mi piace sempre molto leggerla. Della traduttrice nominata sopra mi ha colpito il saggio. Quindi la mia impressione finale è molto positiva, “Vent’anni” è un antologia colta, ricca di spunti, valida e interessante. Una sorpresa e una scoperta. Leggendolo, ho capito perché le hanno assegnato il titolo di Cavaliere e una medaglia al merito. Soltanto le vicende del dottor Daniele Boldrini sono state piuttosto dolorose da leggere, mi hanno toccato da vicino. Grazie per avermi inserito nel volume, per me è un onore troppo grande ritrovarmi nello stesso volume insieme agli autori ungheresi che mi hanno attratto tanto. Sarà perché i loro tempi erano difficili, ma la loro poesia respira, si  espande e resta, non si può dimenticare. Un saluto. Patrizia Trasarti in arte Elisa Eötvös, 01/01/2017)» «Ho visto, ho visto, carisssima desolatissima Melinda, si tratta della quindicesima riga. Sarò anche conoscitore della lingua italiana ma di certo non sono, come invece vorrei essere (giacché anch'essa, la tua lingua, è piena di splendori, ma quanto difficile!), conoscitore della lingua ungherese. Se anche lo fossi stato non è detto che mi sarei accorto del refuso.* La letteratura d'ogni paese e d'ogni tempo è stracolma di sviste ed errori, e nonostante che i  testi fossero passati per varie mani (e innumerevoli dita, come avrebbe detto d'Annunzio). Questo mio testo di cui parliamo, l'intera Antologia, di mani è passata soltanto per le tue Melinda, per la tua sola mente, per il tuo solo cuore. Anche di grazia, si potrebbe dire. Chiunque l'abbia visionata è più facile, tenuto conto di questa tua 'solitudine' che si sia meravigliato per la scarsezza degli errori, che per il contrario. Il plauso non ne viene diminuito di un granello, ugualmente alla stima. A buon conto potrei già da ora studiare quale contravvenzione applicarti, escludendo il denaro. Una potrebbe essere di sfidarmi, e naturalmente lasciarmi vincere, quando comincerà il bel tempo, e quando io sarò nel massimo della forma, in una gara 'di fondo' (o se preferisci anche nel chilometro lanciato, gara di velocità) in bicicletta. […]» (Dr. Daniele Boldrini, poeta e scrittore chirurgo, in arte Danibol 06/01/2017) [*N.d.R.: Con gran rammarico ho scoperto sia nell’Osservatorio Letterario NN. 113/114– da cui ho ricalcato – sia nell’Antologia «Vent’anni» (p. 527)  che il 15° verso della sua poesia tradotta non era stato salvato durante i salvataggi. Correttamente deve essere scritto – corrispondendo al testo originale –: «a lárvákból még fonja selyemfonalát.» (Nella stampa errata il significato è incorretto, dato che egli ha scritto  «...e compone dai bachi la seta» e non come in ungherese si legge, che in italiano figurrebbe così: «e il baco compone...» Dopo tanta tribolazione nell’antologia la traduzione è erroneamente stata riportata nonostante che anche nella rivista ho modificato il verso (che era la sua seconda correzione durante la traduzione) prima di stamparla e non me ne sono accorta che il salvataggio non era venuto ed io l’ho letto come dovrebbe essere, come era stampata nella mia mente. Nel fascicolo primaverile dell'Osservatorio Letterario riporterò la traduzione correttamente per rimediare l’errore sulla rubrica Appendice/Függelék. P.S. Nell’ultima edizione – ordinabile online – il refuso è già corretto e se nella copia stampata le lamentate anomalie sataniche non saranno presenti, quest’edizione rimarrà a disposizione, al contrario sarà ripristinata la versione già inviata agli interessati.]     «Stimatissima Signora Direttrice, gentile Melinda,    all’inizio del 2017 di nuovo mi sono arricchito di  un tesoro singolare, tra  gli ingranaggi della nostra difficile, squilibrata epoca proprio questo tipo di opera dà la speranza.  Si può fermare con la qualità più elevata il precipizio che s’è messo in moto quasi con la forza di gravità  forse non solo dalle situazioni casuali o dall’arsenale del dio- denaro che divora la vita ma dagli esseri maligni – che non hanno l’anima umana donata da Dio – perché in essi dimora Satana. Magari non fosse così come penso! Questi mostri demoniaci  con intenti preprogettati trascinano il nostro mondo strampalato sull’orlo del precipizio. Vorrei parlare della festa, invece, mi son trovato subito nel labirinto. Vent’anni! È una meravigliosa tappa! È un’orma nel tempo che non sfugge insensato, particolarmente non nell’abisso oscuro! C’è forza e valore. Ci sono coloro che vogliono salvarlo e in nome del progresso creativo anche ora  dimostrano quello che l’essere umano  è capace di fare. Ora posso parlare soltanto dell’esultanza della mia anima – possiamo anche divorare le belle parole di quest’antologia  e non per niente mia moglie l’ha sistemata sotto l’albero di Natale: si deve anche riflettere nel silenzio – perché con quest’opera sommaria nelle nostre mani si deve meditare e pregare, cantare il cantico di ringraziamento per la sua creazione. È nata. Spero che tutti coloro che tengono quest’antologia  nelle loro mani sentano quella gioia che ora io sento. Da parte mia questa sensazione forse è un’assurda esagerazione, dato che anche in una mostra in cui le sue opere sono presenti il pittore non ha la stessa percezione di coloro che si trovano  “soltanto” per caso alla festa nobile dei colori e delle forme. Secondo il mio credo lo scopo finale è quello che sempre più persone possano essere partecipi di quella gioiosità che ha penetrato la nostra anima e che possano arricchirsi mentalmente di tutto ciò che abbiamo trasmesso a loro.    «Una stella brilla in ogni goccia di rugiada» - dice un proverbio italiano […]» Oh, benedetto progresso creativo! Così saluto il lavoro costante, unico di Melinda, la sua  straordinaria prestazione. La vicinanza spirituale, l’entusiasmo potrà vincere la distanza anche col fatto, che improvvisamente non utilizzo la terza persona. Cari miei che udite le mie parole, credete in questo progresso creativo!  So, che credete. Le vostre parole, le vostre opere l’irradiano. Io una voce sono tra di Voi. In nome Vostro non posso pronunciarmi, ma nella mia gioia vedo anche la Vostra. […] Di nuovo auguro un lavoro di successo e di emozioni a Lei Melinda, alla Sua famiglia, ai Suoi colleghi. Con affetto saluto tutti Voi, Dr. László Tusnády» [Trad. di Mttb] Link: //testvermuzsak.gportal.hu/gindex.php?pg=2639618&nid=6693244 http://ilmiolibro.kataweb.it/libro/narrativa/291317/ventanni-6/

2016.12.10. 16:09 Elismerõ sorok

Meg kell osztanom ezt a három nappal ezelõtt kapott, számomra kitûntetést nyújtó, magyar nyelven írt elismerést – amelyet különleges karácsonyi ajándéknak tekintek – amelyet az irodalmár és nyelvész Gigliola Spadoni, a magyar és angol nyelvet és irodalmat jól ismerõ olasz tanárnõtõl kaptam a három legújabb Osservatorio Letterarióért és egy fordítás kötetért: // Devo condividere, per me un’assai gratificante considerazione – che considero come uno speciale dono natalizio - della Prof.ssa Gigliola Spadoni, letterata e linguista (che conosce molto bene la Letteratura e Lingua Ungherese ed Inglese), ricevuta tre giorni fa in lingua ungherese per gli ultimi tre fascicoli dell’Osservatorio Letterario e per un volume di traduzioni:  «[…] Igazi kincs mindez számomra!  És még értékesebb lesz,  mert már most, ide-oda lapozva, jól látom, az Ön fordító képességével együtt, a jó írónõ gondolatait és  minden nehézség elleni törhetetlen szenvedélyét. És  néhány régen megismert  személynek a nevét  újra találtam  itt, évek után!  Majd minderröl be fogok számolni, […].» // «Tutto questo per me è un vero tesoro! E sarà ancora più valoroso, già da adesso sfogliandoli qua e là vedo bene, assieme alla Sua capacità di traduzione i pensieri di una buona scrittrice e, nonostante ogni difficoltà, la sua passione intramontabile.  Ho ritrovato, dopo tanti anni, qualche nome di persone conosciute nel passato! Farò un resoconto di tutto,  […].»

2015.11.03. 12:35 Néhány visszajelzés

-----Messaggio originale----- From: Dr. Tusnády László Sent: Monday, September 28, 2015 1:58 PM To: Osservatorio Letterario - Direttore Resp. & Edit.   Azt reméltem, hogy kellemesen telt el az ideje. Lelkében, testében megerõsödve kezdi el mindazt, amit fontosnak tart – a korábbiakhoz hasonló szép lendülettel folytatja küldetését. Betegségének a híre szomorúsággal tölt el. Mielõbbi gyógyulást kívánok. Köszönöm, hogy olyan szépen ültette át olaszra gondolataimat. A nyelv valóban kiapadhatatlan forrás a számomra. Daniele Boldrini tûnõdései, gondolatai is közel állnak hozzám. A mai ember egyre ritkábban hajol le egy  virághoz, egyre kevésbé érdekli az, hogy mi van egy fûszálon. Pedig ott olykor a mindenség csodáját lehet látni, még akkor is, ha milliárd és milliárd hasonlót ért a nedvesség a hold titokzatos és sápadt fényében. Bármelyikük ezt hirdeti: „Harmatcseppben csillagfény rezzen.” Köszönöm szép, dicsérõ szavait. Nem a büszkeségemet táplálja velük, hanem azt a hitemet erõsíti, melyet másoknak is szeretnék átadni, nem a szavak alkonyát éljük meg, hanem abban az erõben akarunk részesülni, amelyet õseink örökségül hagytak ránk. […] Levelezésükben Comacchio neve többször szerepel. Hajdan a „Játék határok nélkül” címû mûsorban tanítványaim sikerének is örülhettem.. Az egyik adás Comacchióból volt. Tasso miatt kedvelem régóta ezt a helyet. A nyelv lelkéhez valóban a legnagyobb irodalmárok által lehet eljutni. A magam részérõl úgy tapasztalom, hogy a szavak megjegyzésében, rögzítésében óriási szerepe van a zenének. A mondanivaló szerkesztésében a zene és a matematika találkozik, ám az egész áttekintése látás kérdése. Nagyra becsülöm azt a modern nyelvészeti elvet, mely szerint a világos és szürke szavak aránya a különbözõ nyelvekben nem azonos. Az a szerencse, ha sok a világos szó, akkor könnyebb beszélni az adott nyelvet. Világos az a szó, amelyet már ismerek, és ezáltal mindaz, amit belõle képeztek, már világosnak számít. Ha ismerem a „vet” szót, akkor a „vetés”, „vetemény”, „vetít”, „vetítés” sok más társával együtt világos. Ezt a rendet zavarja meg a „projekció”, mert szürke szó. Kazinczy és társai nem fogalmazták meg ezt a tételt, de a nyelvújítás gyakorlatából kiderül, hogy tisztában voltak vele. A nyelv kiapadhatatlan forrása a metafora. Nem csupán a költõi nyelvben van jelen. A tenger tajtékja jelenik meg elõttem, akkor is, ha egy fémfelület egyenetlenségére az olasz azt mondja „bava”. A számunkra „sorja”, „sbavare” (sorjázni), vagyis simává tenni az érdes felületet. Ebben az esetben a metafora sugárzó ereje teszi világossá és költõivé a mûszaki szót. Bármilyen idegen szó nem tudná tartalmazni ezt az eredeti sugárzást. Még akkor sem, ha divattá, fétissé válna. Amennyire szép a latin önmagában, a maga világában, annyira rettenetes némely irodalomtörténészünk „makaróni” nyelve. Annyi idegen szót kever szövegébe, hogy még egyetemisták is csak szótározással tudják követni a „gondolatokat”, és helyenként rájönnek arra, hogy ahol nincs, ott ne keresd. Ez is „játék határok nélkül”, és az is, aminek mi itt most megisszuk a levét? Így változik egy-egy szó, fordulat – akár mondat jelentésköre, jó vagy rossz, káros sugárzása az idõ múlásával. Igen nagy rokonszenvvel, igazi nagy lelkesedéssel olvastam mindazt a sok mély és igaz gondolatot, amelyet Daniele Danibollal folytatott levelezése által elénk tárt. A szeretet agóniájának a tagadása ez az egész levelezés. Úgy vélem, ha olyan doktorok lennének sokan, mint Daniele Danibol, akkor jóval kevesebb gyógyszerre lenne szükség, mert magának az orvosnak a jelenléte is gyógyít. Az egész levelezésbõl sugárzik a szeretet, nem az elkoptatott, lejáratott „érzelem” formájában, hanem a tevõlegesben, abban a gyönyörû életvitelben, amelyben érzi az ember, hogy valójában minden tettével másokhoz is közeledik. Nem azért, hogy leigázza õket, nem azért, hogy akár egyetlen gondolatot rájuk akarna erõszakolni, hanem egyszerûen azért, hogy lemálljon róla a kor gusztustalan és szennyes hordaléka: tudjon önmagába nézni, fedezze fel a magával hozott fényt. Tudja Ádám szemével nézni a világot! A perzsában a „dil-kusá” „szívet nyitó”-t jelent szó szerint, de valójában a szerelmesre mondják. Elidegenedett korunkban keveset tûnõdik az ember azon, hogy a nagy anyagiasság hátterében ûr honol, hiszen sok materialista magában a szóban rejlõ „mater”-t sem tiszteli – legfeljebb bálványnak tekinti. A teremtett világ igazi szeretete és tisztelete vezethet el oda, hogy megértsük, hogy a földet, a természetet az unokáinktól kaptuk kölcsön. […]    […] „A munka maga a legfõbb jutalom” – írta Tasso. Tiszta szívbõl kívánom Melindának, hogy minél hamarabb legyen benne része. Gyógyuljon meg! Pihenésre van szüksége. Ezért most nem küldök a saját írásaimból, csak azokat a fordításaimat küldöm el, amelyeket a lapjában szereplõ társaim verseibõl készítettem. Velük együtt vagyok részese annak a „sodalizió”-nak, amelyen Melinda lát minket vendégül. Életünk szent és nemes lehetõségét látom én abban, hogy a jövõnk elé fekete lyukat tárult tébolyultaknak meghagyjuk azt, amit nekünk készítenek elõ, és úgy élünk, mintha õk nem is léteznének. A mi létünket õk már lenullázták, de a semmi sohasem tudott mit kezdeni a mindenséggel. Ezt látom én a költészetben, az igazi mûvészetben – általában. Jogunk van a rettenetrõl, a félelemrõl beszélni, csak egyhez nincs jogunk: másokat kétségbe ejteni, mert van megoldás, van lehetõség. Ez a szeretet. Ennek a jegyében állítottam össze egy csokorra valót az „Osservatorio Letterario”-ban szereplõ sorstársaim mûveibõl anyanyelvemen – a fordításomban. Eddig jutottam. A „kihagyás” nem bírálat, nem ítélet, csupán az idõ hatalmát mutatja. Szeretettel üdvözlöm: Dr. Tusnády László» (ld. a teljes episztolát az OL 107/108. számának 131-134. oldalain.)   Speravo che il suo tempo fosse trascorso piacevolmente. Rafforzata nell’anima e nel corpo avesse cominciato tutto quello che Lei considera importante –  come precedentemente con la stessa bella grinta avesse continuato la sua missione. La notizia della sua malattia mi rattrista. Le auguro la guarigione al più presto. La ringrazio della bella trasposizione in italiano dei miei pensieri. La lingua per me è veramente una fonte sempre sorgente. Anche le meditazioni, i pensieri di Daniele Boldrini mi stanno vicino. La gente sempre più raramente si piega per un fiore, meno si interessa del vedere che cosa si trova su un filo d’erba. Però là qualche volta si può vedere la meraviglia del creato, anche se  miliardi e miliardi simili subirono l’umidità sotto la luce misteriosa e pallida luce della luna.  Ciascuno di  esse annuncia: “Nella goccia della rugiada luce di stella vibra.” Grazie delle belle, parole di elogio. Con esse non alimenta il mio orgoglio ma rafforza la mia fede che vorrei tramandare anche agli altri, non viviamo il tramonto delle parole ma vogliamo esser partecipi  di quella forza che i nostri antenati ci hanno lasciato in eredità. […] Nelle vostre corrispondenze più volte si incontra col nome di Comacchio. Tanto tempo fa, nella trasmissione “Giochi senza frontiere” per la vincita dei miei allievi potevo gioirmi. L’ho trasmisero da Comacchio. A causa di Tasso gradisco da tanto tempo quel luogo. All’anima delle parole si può arrivare veramente tramite i più grandi letterati. Da parte mia ho esperimentato che nell’imparare e nel registrare delle parole la musica ha un gigante ruolo. Nella costruzione dei pensieri/messaggi la musica e la matematica s’incontrano, però la sua  totale percezione è questione del modo di visione.    Ho un’alta considerazione per la teoria della linguistica moderna secondo cui il rapporto tra le parole chiare e scure non è uguale nelle diverse lingue. Per fortuna, se  una determinata lingua ha  molte parole chiare, allora parlare  quella lingua è più facile. Quella parola è chiara, la quale già conosco e tutto quello che da essa posso formare sembra già chiaro.  Se conosco la parola ‘vet’  [n.d.r. ‘semina’], allora le parole ‘vetés’ [n.d.r. ‘seminatura’], ‘vetemény’ [n.d.r.  ‘sementa’], ‘vetítés’ [n.d.r. ‘proiezione’] con altre sue compagne è chiara. Kazinczy e suoi compagni non esprimettero questa teoria, ma dall’esperienza del rinnovo della lingua si svela che percepirono chiaramente la questione. La metafora è la fonte perennemente sorgente della lingua. Non è presente soltanto nel linguaggio poetico. Davanti a me si visualizza la spuma del mare, anche se in italiano si dice in caso della superficie metallica non liscia: “bava” per noi l’espressione “sorja”, “sbavare” (sorjázni) significa rendere liscia la superficie ruvida. In questo caso la forza radiante della metafora rende chiara la parola tecnica. Qualsiasi parola straniera non potrebbe contenere quest’originale radiazione. Anche se si trasformasse di moda, se diventasse feticcio. Quanto è bella in sé  la lingua latina nel suo mondo tanto è terribile il linguaggio ‘maccheronico’ di certuni storici di letteratura. Nei loro testi inseriscono tante parole estranee che anche gli studenti universitari soltanto tramite vocabolario riescono a seguire i suoi “pensieri” ed in qua ed in là scoprono che dove non ci sono, no li cercare. Anche questo è un “gioco senza frontiere” ed anche quello che adesso noi subiamo danneggiandoci? Col passare del tempo così si cambia qualche parola, svolta/volta anche il significato di una frase, bene o male, radiazione dannosa. Con assai grande simpatia, con un vero, grande entusiasmo ho letto tutti quei tanti profondi e veri pensieri che ci ha presentati tramite la sua corrispondenza con Daniele Danibol. Tutta questa corrispondenza è la negazione dell’agonia dell’amore/affetto. A mio avviso, se fossero tanti dottori come Daniele Danibol si avrebbe bisogno molto meno dei  farmaci, perché già la propria presenza del medico già fa guarire. Da tutta la corrispondenza irradia  l’amore/affetto, ma non nella forma di quello consumato, screditato “sentimento”, ma fattivo, in quel meraviglioso modo di vivere in cui si sente che con le azioni s’avvicina anche agli altri. Non per  soggiogarla, non per far costringere con la forza per far accettare anche soltanto un pensiero, ma soltanto semplicemente che lo sporco e disgustoso deposito della nostra epoca si  sgretoli: che la gente possa guardar dentro di sé, che possa scoprire la luce che porta proprio in sé, che possa guardare il mondo  con gli occhi di Adamo! Nella lingua persica l’espressione „dil-kusá” significa letteralmente  “apricuore”, ma in verità si dice questa per la persona innamorata. Nella nostra alienata epoca la gente poco riflette del fatto che oltre la grande materializzazione il vuoto dimora, siccome molti materialisti non rispettano neanche il “mater” celato nella nozione – piuttosto lo considera idolo/feticcio. Il vero amore/affetto e rispetto del mondo creato ci guidano che possiamo comprendere/capire la terra, la natura  che abbiamo ricevuto in prestito dai nostri nipoti. Durante l’estate da Eger e da Miskolc tre miei studenti sono venuti a trovarmi. Hanno fatto la maturità quando è nata mia figlia (trentaquattro anni fa). Mi ha costernato l’affetto presente dentro di loro verso di me. Svelo questo, perché sono sicuro di non essere degno di questo. Se dovessi contraccambiare tutto quell’affetto che ho ricevuto complessivamente dai miei studenti allora oltre le mie capacità umane e oltre i  limiti mi dovrei trovare in un’altra dimensione.  Ho fatto anche a loro vedere alcuni  numeri dell’«Osservatorio Letterario». Anche a loro piace assai. Qui faccio nota che anche dal punto di vista artistico. lo trovano assai di grande valore. […] “Il lavoro è il più importante premio” – scrisse Tasso. Con candido cuore auguro a Melinda che al più presto ne abbia parte. Guarisca! Ha bisogno del riposo. Perciò non Le invio dei miei propri scritti, soltanto le traduzioni che ho preparato delle poesie dei miei compagni presenti sulla sua rivista. Assieme a loro sono partecipe del sodalizio in cui Melinda ci ospita.           Io vedo la sacra e nobile possibilità della nostra vita nel fatto che il buco nero aperto davanti al nostro tempo futuro lasciamo agli impazziti con tutto quello che ci hanno preparato e noi viviamo come se non esistessero. Loro hanno azzerato il nostro essere, ma il nulla non sapeva mai far niente col creato. Vedo questo nella poesia, nella vera arte – in generale. Abbiamo diritto di parlare del terrore, della paura ma non abbiamo diritto di far cadere gli altri nella disperazione perché sì che vi c’è soluzione, vi c’è possibilità. E questo è l’amore. Nel segno dell’amore ho raccolto come un mazzo di fiori la traduzione in mia madrelingua delle poesie dei miei compagni di sorte nell’Osservatorio Letterario. Fin qui son arrivato. L’omissione” non è giudizio, non è sentenza, soltanto indica il potere del tempo. La saluto con affetto, Dr. László Tusnády.   -----Messaggio originale----- From: Madarász Imre Sent: Thursday, October 15, 2015 7:28 AM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Re: Avviso-Értesítés/Osservatorio Letterario NN. 107/108 tra breve andrà in stampa - Az Osservatorio Letterario 107/108-s száma hamarosan nyomdába kerül.   Kedves Melinda! Örömmel látom az ismét szép tartalmat. […] Baráti szeretettel üdvözlöm: Madarász Imre   Vedo con gioia di nuovo il bel contenuto. […] La saluto con amichevole affetto, Madarász Imre   -----Messaggio originale----- From: Madarász Imre Sent: Saturday, October 17, 2015 7:23 AM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Re: Avviso-Értesítés/Osservatorio Letterario NN. 107/108 tra breve andrà in stampa - Az Osservatorio Letterario 107/108-s száma hamarosan nyomdába kerül.   Kedves Melinda! Szomorúan olvastam "kórházi kalandjáról". És szinte hitetlenkedve, mert  Önrõl csakis az egészség, az áradó életerõ és dinamizmus jut eszembe, nem a  "klinikai történet". De minden (történet) jó, ha a vége jó, örömmel  értesültem, hogy ismét szokott energiájával dolgozik. A megjelenés elõtt álló szám elküldött tartalma magáért beszél. Szeretettel kívánok Önnek jó közérzetet, munkájához a Himnusz emlegette "jó  kedvet", amihez a "bõség" is társul, még jobb... És persze nagyon várom a kiadványt! Madarász Imre   Con tristezza ho letto la sua “avventura ospedaliera”.  Ed anche incredulo perché di Lei mi viene in mente soltanto la salute, la radiosa forza vitale e dinamicità e non “la storia clinica”. Ma ogni cosa (storia) è bene se finisce bene e con gioiosità mi sono informato che di nuovo sta lavorando con la consueta energia. Il contenuto del numero in uscita  parla di sé. Con affetto Le auguro benessere e per il suo lavoro nell’Inno citato “buon umore”* a cui se associa anche “abbondanza”, ancora è meglio… E naturalmente attendo assai il periodico! Madarász Imre    * N.d.r.: Si riferisce al testo del nostro Inno Nazionale scritto da Ferenc Kölcsey (1790-1838).   -----Messaggio originale----- From: Madarász Imre Sent: Saturday, October 17, 2015 1:57 PM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Re: P.S. Hiv. Programon kívül...   Kedves Melinda! Nagyon tetszett költészettörténeti áttekintése a három nagy lírikus természetszemléletérõl. Vajon véletlen-e, hogy épp a fájdalom költõjérõl,  Leopardiról szóló része lett a legalaposabb, a legátérzettebb? Aligha, s  ennek miértjére a "kórházi kaland" leírása adja meg a választ: bámulatos,  milyen szellemesen tud írni, mindenkinek, olyan tapasztalatról, melyrõl az  emberek nagy része az övéinek beszélni sem képes, talán még önmagának  elszámolni sem. Bizonyság az írás gyógyító erejére. "Ki szépen kimondja / a  rettenetet, azzal föl is oldja" - vallotta Illyés Gyula. És lám! Esszé,  vallomás és hozzájuk még "levélregény": micsoda "mûfajhármas" ötvözõdik itt  egésszé! Elismeréssel, nagyrabecsüléssel, szeretettel: Madarász Imre    Mi è assai piaciuta la storia poetica panoramica  sulla visione della natura dei tre grandi lirici. Forse è casuale che proprio la parte del poeta del dolore, di Leopardi e la più approfondita, la più sentita? Ne dubito e per il perché si dà la risposta con la descrizione dell’”avventura ospedaliera”:  è stupefacente con qual stile spiritoso sa scrivere, a tutti, di un‘esperienza di cui la gran parte della gente è incapace di parlare anche a suoi, forse non riescono a rendere conto neanche con gli stessi. È la testimonianza della forza guaritrice della scrittura. “Chi parla bene / del terrore, lo già anche svanisce” – ammise Gyula Illyés  Ed eccola! Saggio, rivelazione/confessione/professione a cui s’aggiunge un “romanzo lettera”: che  “genere tripla”  vien  legato in una totale unione! Con riconoscenza, con apprezzamento, con affetto,                                                                                                                         Madarász Imre   From: Daniele Boldrini Sent: Friday, October 30, 2015 3:27 PM To: Melinda Tamás-Tarr Subject: Passaggino   C'è quella volta che il miracolo accade, o la fortunosa coincidenza, o la perfetta combinazione. Quasi mai mi capita di trovarmi in casa nel momento che transita il portalettere, che dalle mie parti è una portalettere donna, gentil signora; l'altra mattina invece mi ci trovavo, e subito, al rumore del motociclo recante posta, mi son fatto sull'uscio e, con gran sorpresa della signora, ho potuto afferrare il pacco che già m'attendevo (già disponendo, fra l'altro, del numero della raccomandata) così come ne sapevo il contenuto, e il contenuto era l'OSSERVATORIO, L' OLFA, in "piego libri". Ed eccolo dunque: niente avvisi di raccomandata, niente cedolini di giacenza, né viaggi all'ufficio postale: il fascicolo era già lì, a portata di mano, e da mano a mano consegnato. E tosto, immediatamente, liberato dagli involucri per una prima visione della rivista, già sapiente della copertina ma ancor poco o nulla del corpo, dei  contenuti e dei particolari,  quel che tuttavia è bastato a confermarmene la magnificenza. Nella rivista attuale, come già nella precedente, io mi vedo abbondantemente rappresentato, cosa che va ben oltre i miei meriti: perfino una lettera manoscritta!, perfino le cartoline! Lo sforzo da Lei compiuto, Melinda, è ancora una volta immane e di certo non alla portata d'altri. Lei scrittrice, poetessa e traduttrice, che già non è poco, deve pure occuparsi dell’impaginazione e della redazione, attestando una capacità e una solerzia, non che una ferrea volontà che Le vengono da più parti riconosciute (non dico all'unisono, nel senso figurato, giacché i detrattori spuntano per ogni dove), e anche mi scuso se vengo a ripetermi, ma Lei giocoforza assomma in sé varie figure, non ultime quelle del tipografo e dell'editore, che un tempo vigevano eccome, eran più che concrete. L'autore di uno scritto, che già aveva sudato tutte le sue camicie a furia di correzioni, revisioni, rifacimenti (e non pochi... pentimenti) infine affidava il plico alla tal Casa editrice e pensavano loro a tutto, con i vari suggerimenti e le proposte del caso. Come può, dunque, Melinda, Lei sola? Vero è che il Pc facilita l'impresa, ma a volte la complica, quando non la impacci o la ostacoli, o addirittura il tutto rovini. […] Questo Melinda l'ho chiamato 'passaggino' perché altro non voleva essere, nell'attesa del pensiero numero tre. Non ci crederà ma anche questa sera vado in ospedale per il turno di notte: che vuole, è un periodo così. Ancora le professo la mia ammirazione per la sua perspicacia, che è davvero tale che nulla le sfugge, anche di cose ormai passate, in stile reporter. Per dirne una: Lei è riuscita subito a colmare la mia trascuratezza […] nel suo ultimo scritto, ove sempre denota quell'etico valore, la sua vivida curiosità intellettuale.          A presto amica musa Melinda, e buona serata.                                                           Suo devoto puma Danibol From: Umberto Pasqui Sent: Friday, October 30, 2015 5:54 PM To: redazione@osservatorioletterario.net ; melinda.tamas-tarr@osservatorioletterario.net Subject: Materiale Osservatorio Primavera 2016   Ciao Melinda, ho finalmente il tempo di scriverti in modo meno telegrafico. Ho ricevuto oggi la rivista autunnale e rinnovo i complimenti (non formali) per il tuo impegno e la tua tenacia nel riportare su carta – nonostante tutto – tante gemme brillanti. Su carta: visto che la tendenza è quella (in nome di tanti -ismi: ambientalismo, tecnologismo, modernismo) di buttarsi sul “virtuale”. Certo, ogni progresso ha i suoi vantaggi, ma è vecchia l'idea secondo la quale più si avanza nel tempo, e nelle scoperte, più la qualità della vita migliora. La carta è un deposito tattile, olfattivo, ancor prima che visivo: sarò antiquato e fuori dal tempo, ma credo che chi si reputi “nel tempo” non vada oltre a oggi e domani. […] Leggo distrattamente la posta in fondo alla Rivista e scopro che Daniele Boldrini, in un messaggio inviato a te, scrive: “Tra le poesie italiane (altre leggerò) trovo assai belle quelle di Umberto Pasqui” (credo si riferisca a “Decisa recisa”, “Se mi accendo”, “Senso”). Questo giudizio mi ha fatto vibrare: da un lato non conosco di persona Boldrini, dall'altro non conosco il valore delle poesie che scrivo. Non ho mai dato peso ai miei “versi”, ne ho distillati pochi ma più o meno da quando frequentavo le medie. Ho molte cose “nel cassetto”, fammi sapere se possono interessare. Intanto te ne allego alcune. Essendo io piuttosto schivo ed essendo, per contro, la poesia un grido dell'intimo, ammetto che mi sono sempre vergognato delle mie rime e non le ho mai prese in considerazione. Ho sempre preferito il racconto perché posso nascondermi nei personaggi o stordire con storie più o meno strampalate, divertendomi. Ma la poesia, credo, va subito al dunque. Quindi sono grato a Daniele Boldrini per questo giudizio lusinghiero, prova che l'Osservatorio è una vetrina di “pochi ma buoni”. Ringrazio te anche per lo spazio dato alla recensione del mio “Particolari dell'Universale”: pensa che a Forlì ci sono tre quotidiani locali, essendo giornalista conosco un po' le persone che vi lavorano. Solo uno di essi (l'unico cui peraltro non avevo consegnato una copia) ha scritto qualcosa; gli altri due, nulla. Pensavo che fosse utile e curioso in quanto lega la città all'Expo (quindi non si trattava di una semplice “recensione” ma ha pretese di attualità). Pazienza. Ciò mi fa sentire comunque la necessità di un riscontro su ciò che scrivo. Ho sempre bisogno di capire se è bello, se piace, se dona qualcosa oppure no. A me piace, però non mi basta più: credo sia indispensabile il giudizio altrui. Non mi è mai interessata la fama o quant'altro. Ma nemmeno credo sia giusto passare inosservato. Almeno nella nicchia calda e accogliente dell'Osservatorio c'è modo di leggere e farsi leggere da chi sa leggere. Per questo, ancora una volta, ti ringrazio. Allego pertanto i seguenti documenti per la rivista o per l'antologia: […] Per quanto riguarda (d): si tratta dei primi tre raccontini dei sessanta che pubblicherò ([…]) entro Natale, in un volumetto […] di cui poi ti invierò una copia.   Un abbraccio, Umberto Pasqui From: Umberto Pasqui Sent: Saturday, October 31, 2015 6:24 PM To: melinda.tamas-tarr@osservatorioletterario.net Subject: RE: Materiale Osservatorio Primavera 2016   Ciao Melinda, ho letto, secondo la tua indicazione (forse mi sarebbe sfuggita), la traduzione che Tusnády ha fatto di mie tre poesie, sembra quasi che suonino meglio in ungherese. Anche se non saprei nemmeno pronunciarle. Comunque grazie a te a grazie al traduttore. Se i malanni vanno e vengono, di sicuro l'Osservatorio rimane: ha vent'anni, quindi vanta un fisico robusto e tanto entusiasmo ancora! E tanta salute auguro a te che, a forza di pedalare, saprai mantenerti in forma e aggirare ogni altro ostacolo spiacevole. Sono, infatti, rimasto stupito della velocità con cui hai chiuso questo numero (avevi annunciato un grande ritardo), però alla fine il "ritardo" - mi pare - si è attestato in non più di una settimana. Quindi ti sei rimboccata le maniche per bene. […] A presto e buona festa di Ognissanti, Umberto   -----Messaggio originale----- From: Havas Petra Sent: Monday, November 02, 2015 3:52 PM To: Prof. B. Tamas-Tarr Melinda Dr. Subject: Ricevuto   Kedves Melinda! Megérkezett könyvtárunkba az OLFA legújabb száma (107/108), egy újabb  sokszínû, friss, dinamikus szám. Köszönjük szépen! Jó egészséget és sok sikert kívánunk további munkájához! Üdvözlettel: Havas Petra referens   Cara Melinda, È arrivato il nuovo numero dell’OLFA (107/108), è un altro numero  colorato, fresco,  dinamico. Grazie mille! Le auguriamo una buona salute e ogni successo per i suoi successivi lavori! Cordiali saluti; Havas Petra Referente   Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály Budavári Palota F épület 1827-Budapest     -----Messaggio originale----- From: Csordós Róbert Sent: Tuesday, November 03, 2015 9:21 AM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Az Osservatorio Letterario 107/108. dupla számának megérkezése   Tisztelt Tamás-Tarr Melinda! Nagyon szépen köszönjük, hogy megküldte könyvtárunk részére a folyóirat 107/108. számát. Megkaptuk és már olvasóink részére is bocsátottuk. Köszönettel:   Egregia Tamás-Tarr Melinda, La ringraziamo tanto dell’invio del periodico NN. 107/108 per la nostra biblioteca. L’abbiamo ricevuto ed abbiamo già reso disponibile per i nostri lettori. Con ringraziamento,   Csordós Róbert Könyvtáros/Bibliotecario Eötvös Károly Megyei Könyvtár 8200 Veszprém    -----Messaggio originale----- From: Madarász Imre Sent: Thursday, November 05, 2015 8:21 AM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Re: Spedizione dell'Osseratorio Letterario NN. 107/108 (1° turno) /Az Osservatorio Letterario 107/108. dupla számának postázása (1° turnus)   Kedves Melinda! Megkaptam és köszönöm szépen az új számot. Így, kinyomtatva olvasni még nagyobb öröm. Hiába, mi már a Gutenberg-galaxis irodalmárai maradunk mindvégig! Szeretettel és nagyrabecsüléssel üdvözlöm: Madarász Imre   Gentile Melinda, Ho ricevuto il numero nuovo e La ringrazio tanto. Leggerlo così, stampato, è ancora maggiore gioia. Non per nulla, noi rimaniamo fino in fondo i letterati della galattica di Gutenberg! Con affetto e con alta considerazione, Madarász Imre

2015.06.07. 22:57 Visszajelzések

Dario Maraviglia 4/6/2015 14:16  Gentilissima Prof.ssa Melinda, Ho ricevuto oggi il numero della rivista. Sono molto emozionato e contentissimo che Lei abbia voluto pubblicarvi la mia poesia. Vorrei sapere se troverà spazio nel prossimo numero per la poesia che Le ho inviato qualche settimana fa: sarebbe veramente un onore per me. La ringrazio ancora per la possibilità che mi ha donato e aspetto notizie, Dario Maraviglia. SMS del Dr. Daniele Boldrini  7/6/2015 11:18 Melinda, ho ritirato ieri il plico all’ufficio postale, e vi ho trovato qualcosa di spettacolare (anche per me, di cui spero solo d’essere degno). Grazie per la copia riservata, la terrò, anche per i suoi seguiti, nell’archivio del cuore. Assai bello il suo Editoriale, con note di assoluto valore. Tra le poesie italiane (altre leggerò) trovo assai belle quelle di Umberto Pasqui. Per ora ho soltanto ‘sfiorato’ la sua lunga lettera, debbo leggerla compiutamente. [...] Melinda, ora mia vicina di casa (e d’intelletto), insieme con un grazie Le porgo il mio affettuoso saluto. Buona domenica a Lei e a Gianni. Daniele. E-mail del Dr. Daniele Boldrini 12/6/2015 18:21 Amica Melinda siam davvero alla stagione calda. […] Ho visto la sua ultima lettera, Melinda, che m'è giunta anche in ospedale, per uso "compagnevole", stante il proposito di farmi sentire la sua amichevole presenza a sollievo di fatiche e apprensioni. […] […] Risfoglio Melinda il 105-106 dell'Osservatorio e ancora mi sento doverle i miei complimenti, per la bella impaginazione e, direi, affidandomi a un primo riscontro, per l'insignificanza, e la rarità, inferiore a quella da Lei temuta, delle sviste e degli errori, i quali sono in ogni caso, ed è vecchio discorso, inevitabili. Belli son anche i ritratti fotografici nei riquadri. Peccato che non conosca la sua lingua (ma pian piano, chissà, fra una cinquantina d'anni...), sì da poter apprezzare i numerosi articoli dell' APPENDICE/FUGGELEK (mi perdoni ancora la mancanza degli accenti). Gran numero di pagine della rivista son dedicate alla nostra corrispondenza, e questo indubbiamente giova, dà fiato  alla nostra reciproca stima, alla considerazione che ci siam fatta del valore umano e letterario dei nostri scambi epistolari, fra i quali è giusto che Lei operi in tutta autonomia le sue scelte, quel che è bene riportare e integralmente porre a lettura, quel che va tolto o lasciato in secondo piano; o anche, talvolta, e per usare una bella immagine, quel che conviene, da qualche fondo, d'altrui opere o di scritti propri, presenti o passati, ripescare. […] Un abbraccio, per ora, e un affettuoso saluto, suo  Danibol.   Osservatorio Letterario 105/106. Száma 2015. 06. 08. 09:59 A  Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione   Tisztelt Asszonyom! Megérkezett könyvtárunkba az Osservatorio Letterario 105/106. száma. Megküldését nagyon szépen köszönjük. Tisztelettel Csordós Róbert könyvtáros Eötvös Károly Megyei Könyvtár 8200 Veszprém, Komakút tér 3. Varia 2015. 06. 08. 14:35 A  Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.)   Kedves Melinda ! A mai postával kaptam meg az Osservatorio Letterario május 30-án feladott szép 105/106-os dupla számát. Külön gratulálok Mttb fõleg virágokat bemutató kitûnõ fényképeihez. - A veszprémi Eötvös Károly  Megyei Könyvtárban a múlt héten már találkoztam az új számmal, tehát hozzájuk is eljutott. Örömmel olvasom, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár is megkapja. […] További jó munkát […]  kívánok […]. Dr. Paczolay Gyula   From: Dr. Madarász Imre Sent: Tuesday, June 09, 2015 11:15 AM To: Prof. B. Tamas-Tarr Melinda Dr. Cc: Redazione Osservatorio Letterario Ferrara e l'Altrove - O.L.F.A. Subject: Az új szám Kedves Melinda! Tegnap megkaptam a 105/106. számot, mit is mondok, kötetet! Nagy örömmel. És nem csak a tõlem és rólam szóló írások miatt. Bár még csak elején vagyok az olvasásnak, azt már látom, hogy az O.L.F.A. mindinkább rangos fórumává válik mind az olasz, mind a magyar irodalomnak, és nem kizárólag az olasz-magyar kapcsolatoknak, amelyek nekem, az elfogult italianistának nyilván különösen kedvesek, de a publikumot behatárolják némiképp. Azt is észrevettem, hogy ebben a kiadványban olykor a képanyag szinte egyenrangú a szöveggel. Ritka az olyan folyóirat, melyben a képek ilyen magas minõségûek lennének. Remélem, Tusnády László barátom visszaemlékezései folytatódnak, a mostani fejezet alatt olvasható “vége” szó ellenére is. Bodosi György nevével is az Ön jóvoltából találkoztam újra annyi év után: egy másik kedves barátom, Türke István, szintén orvos-író-költõ ismerte, levelezett vele. Elismeréssel és köszönettel nagyszerû szerkesztõi munkájáért, hasonló folytatást kívánva és remélve: Madarász Imre   From: Dr. v. Szitányi György Sent: Thursday, June 11, 2015 12:07 AM To: Prof. B. Tamas-Tarr Melinda Dr. Subject: megjött   Drága Melinda! Megjött az Osservatorio, nagyon köszönöm.Kiválóan néz kit, már bele is kotortam [...] Hatalmas szeretettel: Gyuri     From: Havas Petra Sent: Thursday, June 11, 2015 1:56 PM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Re: Avviso-Értesítés/Osservatorio Letterario NN. 105/106 tra breve andrà in stampa   Kedves Melinda! Megérkezett könyvtárunkba az Osservatorio Letterario legújabb nyári-õszi dupla száma (2015. 105/106 Júl.-Aug./Szept.-Okt.). Érdeklõdéssel lapoztuk át az új számot különös tekintettel a Recensioni e Segnalazioni rovatra. Köszönjük szépen a küldeményt olvasóink nevében is! Jó pihenést és feltöltõdést kívánunk a nyárra! Üdvözlettel: Havas Petra   Országos Széchényi Könyvtár   -----Messaggio originale----- From: Dr. Tusnády László Sent: Tuesday, June 16, 2015 8:23 PM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Re: Avviso-Értesítés/ Spedizione avvenuta della rivista Osservatorio Letterario NN. 105/106   Kedves Melinda!   Újra az ünnep boldog hangulatát hozta az Osservatorio Letterario. Köszönöm, hogy ebben az örömben részesített. Mindazoknak hálás vagyok, akik azon fáradoznak, hogy ebben a folyóiratban egyedüli értékek legyenek. Nem zárjuk ki a világ zaját, nem menekülünk valamilyen álomszigetre vagy valamilyen mély és távoli varázslatos barlangba. Világunk „zajakváriuma” túl erõszakos ahhoz, hogy kakofóniáját kénytelenek vagyunk meghallani, de ahogy lelkünkön átszüremlenek a kinti zavaró hangok, átalakítjuk õket: a jövõt tápláló erõvé lenne jó újjáteremteni mindet – hisszük ezt többen. Leírom reménykedve, még akkor is, ha tudom, hogy nincs jogom mások nevében nyilatkozni. Az viszont minden gondolatcserénknek a biztos alapja, hogy küldetésünk a mûvészet, a tudomány, az emberi léleknek olyan tiszta forrásai, amelyekbõl az élet vize fakadhat, ha eljut másokhoz, ha a megküzdött, megteremtett összhangban mások is részesülnek. Hozzon ez a nyár sok élményt Mindnyájuk számára, Önnek, kedves családjának, Munkatársainak! Tusnády László

2015.05.09. 08:27 Beérkezett

-----Messaggio originale----- From: Madarász Imre Sent: Saturday, May 09, 2015 7:47 AM To: Mttb Subject: Re: P.S. Rif.: Avviso-Értesítés/Osservatorio Letterario NN. 105/106 tra breve andrà in stampa   Kedves Melinda! Az elõzetes újfent remek számot ígér. Jövõ héten amint tudom, postázom az összeget, mint múltkor. És várva várom a kiadványt. Köszönettel, nagyrabecsüléssel, üdvözlettel: Madarász Imre     -----Messaggio originale----- From: Dr. Tusnády László Sent: Monday, May 11, 2015 9:50 PM To: Mttb Subject: Re: Avviso-Értesítés/Osservatorio Letterario NN. 105/106 tra breve andrà in stampa   Kedves Melinda! [...] Örömmel értesültem arról, hogy Tasso-könyvemet megkapta. Az Osservatorio Letterario újabb száma sok-sok lelki kincset ígér. Köszönet a fáradozásáért. Legyen minél több alkalma és ideje arra, hogy nemes küldetését tudja folytatni! Szeretettel üdvözlöm: Dr. Tusnády László

2015.02.17. 14:47 További visszajelzések

-----Messaggio originale----- From: Havas Petra Sent: Tuesday, February 17, 2015 1:08 PM To: Prof. B. Tamás-Tarr Melinda Dr. Subject: Köszönet   Kedves Melinda!   Köszönetünket fejezzük ki az Osservatorio Letterario legújabb számáért (103/104), melyet nemrég kaptunk kézhez! A gazdag képanyagot tartalmazó számot minden bizonnyal örömmel fogadják olvasóink, akik sok értékes információhoz és élményhez juthatnak általa. Reméljük, minél több emberhez eljut az a szellemiség, szépség és elegancia, mely a kiadványt jellemzi. Köszönettel és üdvözlettel: Havas Petra -- Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály       From: Madarász Imre Sent: Wednesday, February 18, 2015 9:32 AM To: Redazione Osservatorio Letterario Ferrara e l'Altrove - O.L.F.A. Subject: Fw: Bonifác   Kedves Melinda! Tegnap este megkaptam. Köszönöm szépen. [...] [...] már olvasom, ahogy idõm engedi, a legutóbbi számot. Meghatottan Tusnády László megtisztelõ terjedelmû és mélységû, tanulmányértékû recenzióját könyvemrõl. Örömmel Melinda Fekete István- fordítását. Újabb bizonyítéka ez, hogy lassan immár határainkon kívül is felfedezik a Tüskevár szerzõjében az ifjúsági regényíró skatulyájába nagyságával be nem férõ jelentõs alkotóját a magyar irodalomnak. Köszönet Önnek, hogy az olaszokhoz is elviszi teremtõ géniusza szüleményeit. Hasonló színvonalú folytatást kívánva: Madarász Imre     From: Madarász Imre Sent: Thursday, February 19, 2015 7:10 AM To: Mttb Subject: Re: Bonifác   Kedves Melinda! Hálásan köszönöm. [...] Tovább olvasom az új számot. Nagyon érdekes a Quasimodo-anyag is, remek az Ön mûfordítása, méltó az Ed è subito sera költõi magyarítóinak nagy hagyományához. Szeretettel és tisztelettel üdvözlöm: Madarász Imre   -----Messaggio originale----- From: Incze Gábor Sent: Thursday, February 19, 2015 10:14 AM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Re: Osservatorio Letterario NN. 103/104   Kedves Melinda! Köszönettel nyugtázom kedves küldeményét. Örömmel és nagy megtiszteléssel vettem, hogy írásomat méltónak találta nívós lapjában  leközölni. Már a múlt alkalommal jeleztem, hogy fogok még küldeni olyat is, ami nem valószínû, hogy közlésre alkalmas, de azt írta nem baj szivesen olvas korrajzot a múlt század éveirõl. Örömmel olvastam Édesapja tartalmas versét, amelyet az én írásom mellett közölt. Van egy hosszabb írásom, amely az oroszok Dombóvárt történõ elfoglalásáról szól, az én élményem szerint. Amennyiben érdekli jelezze és akkor azt is elküldöm. Nem tudom, hogy a most megjelent kiadvány könyv, vagy folyóirat formájában jelent-e meg, és hol  árusítják, mert 2-3 olaszországi ismerõsöm van, akinek figyelmét fel akarom hívni rá. Válaszát elõre is köszönöm. Kézcsókkal,                  Gábor bácsi   From: Dr. Giuseppe Roncoroni Sent: Friday, February 20, 2015 6:57 PM To: 'Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione' Subject: R: Osservatorio Letterario NN. 103/104   Il fascicolo è arrivato a casa. Lei è stata bravissima come sempre sia per il mio raccontino che per il resto. Grazie e un abbraccio,                                 Giuseppe   -----Messaggio originale----- From: Horváth Sándor Sent: Monday, February 23, 2015 12:17 PM To: Osservatorio Letterario - Direttore Resp. & Edit.   Kedves Melinda, örömmel olvasom pezsgõ tevékenységgel telített beszámolóját, oly ismerõs a céltudatos, élettel teli, sodró lendülete. Szinte megérintett és figyelmeztet, hogy ki kell  kászálódni a gödör aljáról. [...] [...] nagy öröm és megnyugvás számomra, hogy terveirõl, aktivitásáról olvashattam, kérem, hogy még nagyon soká örvendeztesse meg Barátait, olvasóit pótolhatatlan szellemiségével és legyen az OLFA világítótorony a káosz tengerén. Sok szeretettel és barátsággal búcsúzom, Sándor Kaposvárról   P.s.  2015. február 21-én elhunyt Fodor Ákos költõ, mûfordító, librettó- és dalszövegíró, a magyar nyelvû haiku-költészet legnagyobb alakja. Élt 69 évet.   A KÖR BEZÁRUL Nincs annál nagyobb mint aki visszatalál igaz magához -   From: Giuseppe Dimola  Sent: Monday, February 23, 2015 5:28 PM To: Redazione Osservatorio Letterario (O.L.F.A.) Subject: R: Spedizione dell'Osservatorio Letterario NN. 103/104 // Az Osservatorio Letterario 103/104. számának postázása   Kedves Melinda, sabato mi è arrivato il nuovo OL e sempre mi rallegra la sua ricchezza di contenuti. [...] Szeretettel. Giuseppe   -----Messaggio originale----- From: Dr. Tusnády László Sent: Tuesday, February 24, 2015 8:10 PM To: Mttb Subject: Re: Szíves tudomásulvételre: Tartalomelõzetes // Per gentile conoscenza: Anteprima d'Indice  (T. L. kétnyelven írt válaszlevele)   Kedves Melinda, tisztelt Fõszerkesztõ Asszony!               Mintha már megjött volna a tavasz – így gondolom és érzem, megpillantva az „Osservatorio Letterario”-t, mely nemrég érkezett meg. Szerencsére, napjaim nem szürkén telnek, de az Ön Folyóirata, kedves Melinda, mindig fényt és örömet hoz a számomra, és remélem, így érzik mindazok, akik hasonló élményben részesülnek. Biztosra veszem, hogy az itt szereplõ mûvek által megérzik az ünnep örömét, mely a lélek idõtlen gazdagsága.             Miközben kedves barátaimat, ismerõseimet lélekben meglátogatom, hirtelenében a temetõk hideg, téli szélsüvítését érzem: a kedves költõ, festõ és tanár Franco Santamaria megtért a nagy csendbe csendesen. Nem ismertem személyesen, de tudom, hogy mûvei által kell felidéznem õt. Ezért fordítottam le a „Leszedem a gyümölcseimet” címû versét. (OLFA, 2O14, marzo-aprile-maggio-giugno) (Az õ gyümölcsei immáron teljesen megértek. […]             Kedves Melinda! Azt kívánom Önnek, hogy valósítsa meg az összes tervét. Jogosan gondolhatunk arra, hogy sürget az idõ. Egy török közmondás szerint „a halál fekete teve, minden kapuban letérdepel” (ölüm bir kara deve dir, her kapıda çöker). Nagyon fontos az, hogy állítsuk meg minél hosszabb idõre ezt a fekete tevét. Nagyon rokonszenves a számomra Daniele Danibol gondolata. A mûvészet segítségével ki lehet szélesíteni az idõ kereteit. Úgy gondolom, hogy egy súlyos betegségbõl nem lehet meggyógyulni élethit nélkül. Ha ez az orvosban ragyog, az igen nagy áldás. Az igazi mûvészet az emberi lélek tökéletes tükre. A „hazugság és a varázslat” a hamis arcot mutatja meg, de az igazi mûvészet a lélek aranya. Érvényes rá az olasz közmondás: „az arany ragyog, az erény kiragyog, a bûn átlátszik”.             Kedves Melinda, köszönöm csodálatos munkáját. Ön látja a nyelvek lelkét. Azt kívánom Önnek, hogy nagyon sokáig folytassa nemes küldetését.             Abban a reményben zárom soraimat, hogy hamar további jó híreket kapok Öntõl. Megkülönböztetett üdvözletemet nyújtom át Önnek és kedves Családjának: Dr. Tusnády László               Gentile Melinda,             Come se la primavera avesse già fatto il suo ingresso – penso e sento così vedendo l’Osservatorio Letterario arrivato poco fa. Per fortuna, i miei giorni non sono grigi, ma la Sua Rivista, cara Melinda,  mi porta sempre luce e gioia, e spero che sentano così tutti coloro che partecipano a sensazione simile. Tengo per certo che tramite queste opere sentono la gioia della festa che è la ricchezza atemporale dell’anima. Durante la visita spirituale dei miei cari amici e conoscenti ad un tratto sento il sibilio invernale dei cimiteri: il caro poeta, pittore, professore Franco Santamaria è tornato nel gran silenzio silenziosamente. Non l’ho conosciuto di persona, ma so che devo rievocarlo mediante le sue opere. Per questo ho tradotto in ungherese la sua poesia intitolata „Colgo i miei frutti”. (OLFA, 2O14, marzo-aprile-maggio-giugno) I suoi frutti sono già giunti a piena maturità. Cara Melinda, Le auguro di realizzare tutti gli scopi . A buon diritto possiamo dire: il tempo c’incalza. Secondo un proverbio turco „la morte è un cammello nero, s’inginocchia ad ogni porta” (ölüm bir kara deve dir, her kapıda çöker). È importante far fermare a lungo questo cammello nero. Per me è molto simpatico il pensiero di Daniele Danibol. Con aiuto dell’arte si può aumentare le cornici del tempo. Penso che non sia guarigione da una malattia grave senza la fede della vita. Se essa rifulge dal medico, è una benedizione grande. L’arte vera è lo specchio perfetto dell’anima umana. „Menzogna e sortilegio” mostrano il viso falso, ma l’arte vera è l’oro spirituale. C’è un valido proverbio italiano: „l’oro luce, la virtù riluce e il vizio traluce”. Cara Melinda, La ringrazio del Suo lavoro meraviglioso. Lei vede l’anima delle lingue. Le auguro di poter continuare a lungo la Sua missione nobile, senza problemi. Tralascio di scrivere, sperando di riavere le Sue notizie buone. Porgo i miei distinti saluti a Lei ed alla Sua cara Famiglia: Dr. Tusnády László

2015.02.17. 11:37 Dr. Daniele Boldrini

From: Dr. Daniele Boldrini Sent: Tuesday, February 17, 2015 1:53 AM To: Prof.ssa Melinda B. Tamás-Tarr Subject: Princìpi di note   Anteprima/Messaggio telefonico 14 febbraio 2015 15:06 — Melinda, magnifica la sua ultima lettera (letta all’ospedale), ricca di sensi dell’amicizia e toccata da bella moralità, magnifico il nn. 103/104 dell’Osservatorio che ho ritirato oggi stesso dalle poste. Purtroppo non potrò risponderle (e mandarle quanto le dicevo) prima di domani poiché sono fuori casa, ma conto di rifarmi. Oggi 14 febbraio Le ricordo “Valentino vestito di nuovo”, di G. Pascoli. Buona giornata!  Daniele   Gentile e direi quasi prode nel significato cavalleresco Melinda, questo-codesto numero marzo-giugno 2015 dell'Osservatorio Letterario è la riprova del grande servizio che ella offre alla letteratura, alle sue arti sorelle, alla mai estinta critica, alle istituzioni che l'una e le altre sorreggono esse pure traendone linfa e principio a sussistere e a vivere, d'una sua anima doppia e molteplice, nel nostro paese Italia così come nella patria Ungheria, e altrove in giro pel mondo. La stessa lunghezza in anni, da quando comparve, di questo prodotto del suo laboratorio, Melinda, ecco si fa significato per tutti, i molti amici, i pochi detrattori, d'una specie di resistenza, d'una volontà di ferro, a condurre questo "esperimento del tempo". Che mai chiamerò, con termine forzato, 'virtuoso', anche se di virtù ce n'è qui in abbondanza, lo dico bensì, semplicemente, ben riuscito. Naturalmente lascio altre mie vedute, o possibili note e commenti, a successive letture; mi basti dire che figurare io addirittura nell' Editoriale a me pare fin troppo, ove sul seguito d'accorate parole per gli amici che non sono più, compaiono brani, frammenti, di nostre passate lettere, i quali, dovessi portarle il paragone con i lavori scientifici, si chiamerebbero con parola tecnica 'estratti'. E dentro nel cuore della rivista vedersi i primi piani dei papaveri adornanti il proprio racconto, che sembrano nell'accendersi delle corolle ritratti d'artista, è in pura soddisfazione bellezza. Che il trovarsi l'amico Pierino Piva sì ben rappresentato nelle sue poetiche composizioni, non può che essergli stata ragione di gran contentezza. […] Buonanotte e i più bei sogni. Danibol. (16 febbraio 2015)

2015.02.14. 11:35 Gianmarco Dosselli - Flero (Bs)

From: Gianmarco Dosselli Sent: Saturday, February 14, 2015 10:27 AM To: Osservatorio Letterario Subject: rivista     Gentile Prof.ssa Tamás-Tarr, giuntami ieri due copie rivista. Strepitosa impaginazione del servizio Zanola. I miei più ampi complimenti. Stamane effettuo consegna copia ai familiari; si sono esultati una volta toccate le pagine interessate e mi hanno ringraziato doverosamente aggiungendo la soddisfazione che l'Olfa ha impaginato un servizio così ampio e che l'aspetto della rivista appare in tutta la sua bellezza tipografica. Ancora un doveroso ringraziamento e complimenti. Cordialmente  G. Dosselli

2014.10.25. 19:02 Csáki-Erdõs Olga írta

From: Olga Csáki-Erdõs Sent: Saturday, October 25, 2014 11:27 AM To: Mttb Subject: Re: Spedizione dell'Osservatorio Letterario NN. 101/102 (primo turno)   Kedves Melinda!   Azóta teljesen végére értem az "elsõ körös" böngészésnek, és olvastam újra olaszul a nyári nem annyira élmény, mint beszámolóját a történésekrõl. Sajnálom még egyszer, hogy ennyire kalandos lett az a pár hónap. Az O/L-ben érdekes volt az Attiláról szóló cikk is Giuseppe Dimola blogjáról, de mindig szívesen olvasom a Shakespeare szonettek fordítását, összehasonlítását is.  Szép hétvégét kívánok és szeretettel ölelem, Olga Válasz: From: Olga Csáki-Erdõs Sent: Sunday, November 02, 2014 8:28 PM To: Mttb Subject: Re: Spedizione dell'Osservatorio Letterario NN. 101/102 (primo turno)   Kedves Melinda! Most értem az O/L aktuális számának végére, és szeretnék egy kiegészítést fûzni Madarász Imre Quasimodo magyar hangon címû esszééhez, amit azért is olvastam érdeklõdve, mert  épp az Ed e' subito sera címû vers magyarításának nehézségérõl már olvastam régebben.  A vers, a magyar fordítások, illetve a kapcsolódó elemzés a Gondolat Könyvkiadó gondozásában 1970-ben megjelent Miért szép? (A világirodalom modern verseibõl) címû antológiájának 432-439-ik oldalain olvasható, a szerzõ Szabolcsi Éva, és az Osservatorio Letterarioban említett Képes Géza és Rónai Mihály András fordításán túl hozza Szabolcsi Éva változatát is, amely hozzám és szerintem az olasz eredetihez a legközelebb áll, ide is idézem Önnek: "Mindenki magányosan áll a föld szívén, egy napsugár járja keresztül: és már itt is az este." Nyilván magyarra visszaadva még egy ilyen rövid verset is nagyon nehéz, ezt mindketten tudjuk, de mindenképpen jelezni szerettem volna, hogy a Madarász tanár úr által idézett változatok, illetve az õ fordítása mellett még létezik másik is. Szeretettel ölelem, Olga

2014.10.24. 12:02 Visszejelzések

-----Messaggio originale----- From: Havas Petra Sent: Monday, October 20, 2014 4:44 PM To: Prof. B. Tamas-Tarr Melinda Dr. Subject: OLFA 101/102   Kedves Melinda!   Ma megérkezett az OLFA legújabb, 101/102 száma, köszönjük szépen! Örömmel látjuk a nyári élmények képeit, olvassuk a friss fordításokat,  híreket! Szomorúan értesülünk a gyász és a búcsúzás fájdalmas pillanatairól. Mennyi szív és lélek árad, mennyi öröm és bánat  tükrözõdik a sorokból! Szívbõl kívánunk további jó egészséget és sok  erõt a folytatáshoz!   Köszönettel és üdvözlettel:   Havas Petra -- Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály   -----Messaggio originale----- From: dr. Paczolay Gyula Sent: Monday, October 20, 2014 5:42 PM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Re: Spedizione dell'Osservatorio Letterario NN. 101/102 (primo turno)     Kedves Melinda !       A mai postával megjött az Osservatorio szép új száma. Megörültem neki, gratulálok hozzá. Rögtön végiglapoztam.  Örömmel olvasom, hogy a súlyos betegségbõl sikerült felgyógyulnia.     További eredményes munkát kívánok !          P. Gy.   From: Giuseppe Roncoroni Sent: Tuesday, October 21, 2014 5:35 PM To: 'Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione' Subject: R: Spedizione dell'Osservatorio Letterario NN. 101/102 (primo turno)     La rivista è arrivata puntuale ed elegante. Grazie per la perfetta sistemazione del raccontino. Però le cose che le mando hanno un rilievo che non merito… va a finire che mi monto la testa! Grazie di nuovo e un abbraccio    From: Madarász Imre Sent: Tuesday, October 21, 2014 11:28 AM To: Osservatorio Letterario - Direttore Resp. & Edit. Cc: Redazione Osservatorio Letterario Ferrara e l'Altrove - O.L.F.A. Subject: Köszönet az új számért   Tisztelt Fõszerkesztõ Asszony! Megkaptam az Osservatorio Letterario 101/102. számát. “Nagy az én szívemnek õ gyönyörûsége.” Fõleg, mikor látom kiváló kollégám és pályatársam, Tusnády László írásait és nagy tehetségû tanítványom, Kádár Anett Julianna tanulmányát. És még a sajátjaimat is... Azonban szomorúsággal olvastam Józsa Judit pécsi kolléganõ halálhírét. Kissé jellemzõ a magyar italianisztika jelen viszonyaira, hogy errõl a gyászesetrõl az Ön kiváló ferrarai folyóiratából kellett értesülnöm. Szépen búcsúztatták a korán távozott tanárnõt. Köszönettel, nagyrabecsüléssel, üdvözlettel: Madarász Imre   -----Messaggio originale----- From: Dr. Tusnády László Sent: Friday, October 24, 2014 10:31 AM To: Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) Redazione Subject: Re: Spedizione dell'Osservatorio Letterario NN. 101/102 (primo turno)   Kedves Melinda! Megjött az „Osservatorio Letterario”! Öröm repes a pillanatban, ha meglátom, mert elidegenedett világunkban – a szeretet agóniájának a korában egy más, egy magasabb minõség jelenik meg elõttem, amint az Ön Folyóiratát megpillantom. Úgy vélem, hogy akik abban szerepelünk, egy szeretetvendégségnek vagyunk a részesei – még akkor is, ha személyesen nem ismerjük egymást, ha a mûvészetrõl alkotott felfogásunk sok esetben eltérhet egymástól. Ez jó is, hiszen világunk épp elég színes ahhoz, hogy ennek a nyomát, a jelenlétét hamis dolog lenne elkerülni, letagadni. Ennek a szellemi vendégségnek a résztvevõi úgy vagyunk együtt az Ön jóvoltából, hogy szent meggyõzõdésem szerint hiszünk abban, hogy a szeretet agóniájának a kora nem pusztítja el a magasabb minõséget, megnyithatjuk lelkünk titkos ajtóit, és megmutathatjuk azt másoknak, amirõl azt hisszük, hogy a lélek kincse, nem rozsdásodó pénze, így más is gazdagodhat általa. Kibontom a csomagot. Felcsendül az estharang: „Vivos voco, mortuos plango.” – „Élõt hívok, holtért sírok.” Dr. Józsa Juditot siratja a lélekharang. Tudom, hogy õ elment, de úgy érzem, hogy a mi szeretetvendégségünkön nagyon is jelen van. Hiszen immáron hagynunk kell, hogy a mi lelkünkben éljen õ tovább. Szerettei, hozzátartozói gyászában osztozom, de tisztában vagyok azzal, hogy ilyenkor minden szó kevés. Csak egyet kívánok, hogy bánatukban érezzék meg, hogy õ velük van, mert ezt a folytonos jelenlétet õ is akarta és akarja. Diario d’estate 2014 – ércnél maradandóbb érték! Dicsõ, ki küldetését bátran megteszi. Ez történt, ez történik kedves Melindával. Mennyi szép és nagyszerû szándékáról számolt be, és gyakran kellett tapasztalnia, hogy a szellem szabad szárnyalását jégkristályos korunk igyekszik megdermeszteni. Íme, a bátor, boldog és nagyon is megérdemelt megvalósulás. Ehhez gratulálok. Mindnyájunk számára nagy bátorítás. Egy nagyszerû szót hirdet: érdemes! 1956. október 23-án és az utána következõ napok során oly események történtek, amelyek egész életemre egyedüli, óriási hatással voltak. Népünk oly hallatlan ereje tört elõ, az emberiség éjsötét országútján olyan káprázatos fény jelent meg, amelyhez foghatót az egész világtörténelemben nagyon keveset találunk. Láthattam ezt a fényt, de keveset beszélek róla, mert maga a látás szerencse dolga és nem érdem. Most mégis beszámolok róla, mert éppen emiatt volt különösen nagy boldogság a számomra, hogy felkértek, tartsak elõadást a Vigadóban. Rendkívüli volt az alkalom: a Magyar Zene Ünnepe 2014. A zenérõl beszéltem, de oly természetes volt, hogy lélekben már a mi ötvenhatunkat ünnepeltem. A kettõ valójában nem tér el egymástól, mert a láthatatlan áramlás, mely szívünket befutja, végképp nem logikai: az valóban a szív olyan zenéje, amelyet csak a mi népünk adhatott a világnak, mert a szív és az ész legnagyobb összhangját a mi mûvelõdésünk képviseli. Ez Eurázsia kontinentális alapzata. Erre építve menthetjük meg az emberiség jövõjét az amerikannibalizmustól. Így adódott az, hogy nagyon eltértem attól, amit korábban leírtam, de ez a számomra természetes. Még nagyobb öröm az, hogy kiváló zenészeink oly nagy lelkesedéssel fogadták szavaimat, annyi megbeszélni valónk maradt, hogy néhányan még ebédelni sem mentünk el. Így köszöntött ránk a délutáni mûsor, de a szellemi táp olyan volt, hogy a testünk semmiféle hiányt nem érzett. Az elõadás írásbeli változatát a „Napút” címû folyóiratban az elõadás napjára, október 21-re már meg is jelentették. Ezt a változatot el tudom küldeni. További jó egészséget és jó munkát kívánok. Szeretettel üdvözlöm: Dr. Tusnády László

2014.06.03. 08:24 Frissítés

-----Messaggio originale----- From: Havas Petra Sent: Monday, June 02, 2014 11:50 AM To: Prof. B. Tamas-Tarr Melinda Dr. Subject: OLFA 99/100   Kedves Melinda! Köszönjük szépen az OLFA ünnepi számát (99/100), tartalmas, elegáns,   igényes szerkesztésû, szép kiadvány, méltó megkoronázása sokrétû,  gondos, lelkiismeretes munkájának, mely jól érzékelhetõen nem csupán  szakma, hanem hivatás. Külön öröm számunkra, hogy Olaszországban is elismerik egyedülálló  tevékenységét! Üdvözlettel: Havas Petra -- Havas Petra Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály Budavári Palota F épület 1827-Budapest   From: Umberto Pasqui Sent: Monday, June 02, 2014 12:52 AM To: O.L.F.A. Dir. Resp. & Edit Subject: cento!   Ciao, come va? La rivista numero 100 è arrivata da una settimana circa: se penso che ho iniziato ad abbonarmi 80 numeri fa mi vengono i brividi... Accidenti! Ora attendo con ansia l'antologia giubilare. Ovviamente mi abbonerò anche per il prossimo anno [...]. È un periodo in cui sono più impegnato del solito... Stammi bene, Umberto

[554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1] [Archívum]