Új bejegyzés Frissítés

2008.09.13. 00:17

Cara professoressa, no so se si ricorda di me...le scrissi un po' di tempo fa perché stavo scrivendo la tesi e lei mi consigliò un pò di pagine web..le promisi che dopo la laurea le avrei scritto per farle sapere l'esito...quindi come promesso, la informo che è andato tutto per il meglio, ho avuto 110 e lode! Anche se non l'ho mai conosciuta di persona, grazie di cuore... Assunta Ambrosio

2008.09.09. 21:36

Új Könyvpiac Hírek Írók a sportról 2008.09.05 Nem kellene véresen komolyan venni az olimpiát, noha ott igazi drámák szemtanúi lehetünk – értettek egyet a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a pekingi olimpia értékelésére meghívott írók: Garaczi László, Egressy Zoltán és Kiss Noémi. Az intézmény Úgy futok, hogy célba jussak – irodalom és sport címû idõszaki kiállításához kapcsolódó beszélgetésre Zalán Tibor és Nagy Gabriella is elküldték olimpiáról szóló írásaikat. Hajóval Babits nyomában 2008.09.05 Babits Mihály születésének 125. évfordulójára emlékezve Esztergomban kezdõdõ és Szekszárdig tartó emlékutat indít a Dunán a két város Babits-emlékbizottsága. A résztvevõk szeptember 18-án Esztergomban végigjárják Babits sétaútjait és ellátogatnak a költõ felújítás alatt álló elõhegyi villájába, melyet születésnapján, november 26-dikán szeretne átadni az önkormányzat. Gabriel Garcia Márquez bírálja az „új újságírást” 2008.09.05 Gabriel Garcia Márquez „a világ legnagyszerûbb tevékenységének” tartja az újságírást általában, de ugyanakkor azt is kifejtette, hogy nem szereti az „új újságírást, mert azt a sietség, a kapkodás jellemzi”. A Nobel-díjas kolumbiai író az észak-mexikói Monterrey városában az Új újságírásért nevû alapítvány szemináriumán fejtette ki véleményét. A Száz év magány szerzõje különösen aggasztónak tartja, hogy az újságírók kénytelenek igen gyorsan dolgozni. Orosz Booker-díj 2008.09.05 Július 21-én hozták nyilvánosságra Moszkvában a legrangosabb irodalmi díjra, az Orosz Booker-díjra pályázók „hosszú listáját”, vagyis azoknak az alkotóknak a nevét, akik beküldött pályamûveikkel a zsûri elsõ rostáján túljutva tovább folytathatják a versengést ezért a nívós elismerésért. Az idén tizenhetedik alkalommal meghirdetett versenyben huszonhárom regényíró mehet tovább a következõ fordulóig, október 2-áig, amikor az ún. „rövid listát, azaz a hat finalista regényíró nevét fogják közzétenni. Új kiadókat talált a Mohamed-regény 2008.09.04 Már tíz ország kiadója, köztük egy magyar kiadó is megvásárolta annak a Mohamed prófétáról és gyermekként eljegyzett harmadik feleségérõl szóló regénynek a kiadási jogait, amelynek publikálásától a közelmúltban visszalépett egy amerikai kiadó szélsõséges muzulmán fenyegetésektõl tartva. Magyar Termék Nagydíj 2008.09.04 A kiemelkedõ minõségû és megbízhatóságú termékek elismerésére tizenegy éve ítélik oda a Magyar Termék Nagydíjat a hazai vállalatok számára. Az idei díjkiosztó ünnepségen 40 cég részesült a rangos elismerésben, köztük az Apáczai Könyvkiadó tankönyvcsaládja, illetve a Grimm Kiadó kéziszótárai, így ma már 171 díjazott közel 2000 terméke viseli e védjegyet. A rendezvényen, amelyet tegnap az Országház Felsõházi Termében tartottak meg, dr. Szili Katalin házelnök mondott ünnepi köszöntõt. Az Év Irodalmi Alkotása 2008.09.04 A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) Az Év Irodalmi Alkotása Pályázat címmel szépirodalmi pályázatot hirdet szlovákiai magyar (állandó szlovákiai lakhellyel rendelkezõ) szerzõk számára. A pályázatra benyújtható minden olyan magyar nyelven írt széppróza vagy vers, amely nyomtatásban még nem jelent meg, s amelynek közlési jogával a szerzõ rendelkezik. Egy szerzõ csak egy mûvel vehet részt a pályázaton. Tematikai megkötés nincs. Szépkorúak nemzetközi vers- és prózamondó találkozója 2008.09.04 A nagy magyar költõ tiszteletére szeptember 5–6 között immár 8-dik alkalommal tartják Petõfi Sándor – szépkorúak nemzetközi vers- és prózamondó találkozóját Nagybányán. A már jól ismert szavalók mellett az idei versenyre a Temes megyei Lipáról, a Hargita megyei Szentegyházasfaluról, Rónaszékrõl, valamint Magyarország Gyõr városából is neveztek. Salvatore Quasimodo költõverseny Balatonfüreden 2008.09.03 Az idei Salvatore Quasimodo Költõversenyre 135 alkotó küldött be pályamûvet, a rendezvényt pénteken és szombaton immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg Balatonfüreden. Elmondta: a kétnapos rendezvénysorozat pénteken 11 órakor a Balatonfüreden megjelenõ új irodalmi folyóirat, a Tempevölgy ünnepi és nyilvános szerkesztõségi ülésével kezdõdik a Blaha étteremben, majd 15 órakor Költõk, könyvek, versek címmel irodalmi délutánt tartanak a Sunset étterem teraszán. A beszélgetést Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg. Híd-díj 2008.09.03 A 2007. évi Híd-díj bírálóbizottsága (Deák Ferenc, Dudás Károly, Gobby Fehér Gyula, Toldi Éva, elnök, ifj. Virág Gábor) – áttekintette a múlt évben a Vajdaságban megjelent köteteket, és 2008. szeptember 2-dikai értekezletén szavazattöbbséggel – úgy döntött, hogy a tavalyi év legjobb vajdasági kiadványának járó Híd Irodalmi Díjat Fekete J. József Mit ér az irodalom, ha magyar? címû tanulmánykötetének ítéli oda. Új kötettel jelentkezett Jerofejev 2008.09.03 A Zebra Kiadó jóvoltából a ma nyíló Moszkvai Nemzetközi Könyvkiállításon mutatják be Viktor Jerofejev legújabb könyvét Az ördög világa címmel. Az orosz és nemzetközi irodalmi életben nagy érdeklõdésre számot tartó kötet az emberi természetrõl és az élet értelmérõl szóló kinyilatkoztatás. Alapja a világ különbözõ országaiban való utazás, Japántól Alaszkáig, Dél-Afrikától a Sarkvidékig. Amerikai indián költõ a Petõfi Irodalmi Múzeumban 2008.09.02 Amerikai – osage törzsbõl való – indián költõ, Carter Revard, indián nevén Nom-Peh-Wah-The olvassa fel verseit szeptember 5-dikén, pénteken 17 órakor Budapesten, a Petõfi Irodalmi Múzeumban. A költemények magyarul is elhangzanak. Irodalmi társkeresõ 2008.09.02 A Penguin könyvkiadó internetes társkeresõ honlapot indított augusztus utolsó hetében kifejezetten irodalombarátoknak és szerzõknek. A klasszikus szerelmes regények általában vagy házassággal vagy összetürt szívekkel végzõdnek, most viszont a könyv szerelmeseinek szerte a világon alkalmuk nyílik megírni saját életük cselekményét. Drámaíróversenyt rendeznek Szegeden 2008.09.01 Három ország négy drámaírója, négy rendezõje és négy színtársulata vesz részt a szegedi Regionális Összmûvészeti Központban (REÖK) azon a drámaíróversenyen, amelyet az interkulturális párbeszéd jegyében rendeznek meg szeptemberben. Magyar szerzõ könyve Obamáról 2008.09.01 Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltjének keresztneve, a kenyai származású apától kapott Barack név szuahéli nyelven „istenáldotta” embert jelent. Újságírók kiderítették, hogy héber nyelven is van értelme: olyan fénylobbanást jelöl, amely tisztító viharok mennydörgései idején világítja meg az eget. De van egy harmadik jelentése, amely a magyar nyelvhez kötõdik, s nagyon is zamatos ízeket idéz. Ez a „magyaros” utalás az egyik magyarázata annak, hogy Bokor Pál, egykori állandó MTI tudósító belevágott a mû megírásába. Bibliai mûkincskiállítás 2008.09.01 Magyarországon még soha nem látott mûkincsritkaságokkal is találkozhat a közönség azon a bibliai témájú alkotásokat bemutató kiállításon, amely hétfõn nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban – közölte Zombori István fõigazgató pénteken a Tisza-parti városban. Korábbi hírek

2008.09.09. 18:29

Kaptam, közlöm, mert szellemileg, erkölcsileg, eszmeileg támogatom az ügyet: Drága Melinda! Remélem nem haragszol a közvetlen megszólításért! Ezelõtt két évvel váltottunk levelet, amikor oly kedvesen segítettél Magyar Adorján olasz kiadású könyveinek nyomára bukkanni. Sajnos nem sikerült. Most is Magyar Adorjánnal kapcsolatban jelentkezem. Mint mûvész, nyelvész, néprajzos hosszú életét a magyarság mûveltségének tanulmányozására szentelte. Korunkat száz évvel megelõzve jutott arra a meggyõzõdésre, hogy az európai õsmûveltség alapjait népünk ragozó nyelvû õsei rakták le. Legszentebb jelképünknek a Csodaszarvast tartotta, kit Isten küldöttének ismert fel hagyományaink tükrében, a csillagos ég megszemélyesítõjének. Adorján legnagyobb álma egy hatalmas Csodaszarvas szobor emelése a Gellért hegyen. Szeretném e gondolatot elhinteni népünk körében a valahai valóra válás reményében, akkor is, ha magam már nem lehetek ennek örvendezõ tanúja (78 éves vagyok). De addig is tenni szeretnék mindent, amit lehet! Gyakorlati érzékem a semmivel egyenlõ, s a megvalósulás számos jó magyar munkája lesz, Isten segítségével.   A szobor megvalósítását két oldalról tudom elképzelni: az egyik oldalról magának a szobornak a legalaposabb kidolgozását képzelem el, másik oldalról viszont a mai lehetetlen körülmények között is megteremteni ennek lehetõségét. Szeretnélek megkérni kedves Melinda ezen gondolat támogatására, s az alakítandó kuratóriumban való részvételre. Ezen túmenõen gondolataidat, tanácsaidat hálásan köszönném. Fentiekben mellékelem a Csodaszarvassal kapcsolatos gondolatokat. Hálával és szeretettel Zsuzsa

2008.08.31. 17:36

Új Könyvpiac Hírek Meghívó sajtóbeszélgetésre 2008.08.29 Elõször ad otthont Bécs 2008. november 20-23. között a BUCH WIEN 08 nemzetközi könyvkiállítás és vásárnak, amely nemcsak a szakközönségnek, hanem a széles nyilvánosságnak is szól. A gazdag programkínálat biztosítéka a Reed Exhibitions Messe Wien és az Osztrák Könyvkereskedõk Szövetségének együttmûködése. A könyvvásárral csaknem egy idõben, 2008. november 17-23. között zajló Olvasás Hete (Lesefestwoche) kitekintést enged Ausztria határain túlra, és nemzetközi találkozóra ad lehetõséget a legkülönbözõbb mûfajokat képviselõ könyvekkel. Kultúra és az Európai Unió 2008.08.29 A KultúrPont Iroda 2008. szeptember 22–24. között Budapesten szervezi õszi Kultúra és az Európai Unió címû tanfolyamát. A kurzust kedvezményes (25.000 Ft+áfa) részvételi díj ellenében lehet elvégezni, az elsõ 15 jelentkezõ ajándékba kapja az Inclusive Europe? Horizon 2020 címû kulturális konferencia kiadványát. A tanfolyamot 16 jelentkezõ megléte esetén indítják. Magyar könyv- és nyelv ünnep 2008.08.28 A Budavári Önkormányzat és a Litea Könyvszalon idén hatodik alkalommal rendezi meg 2008. szeptember 5–7. között a Szentháromság téren a Magyar Könyv és a Magyar Nyelv Ünnepe a Budai Várban címû programsorozatot. A szervezõk, köztük Bakó Annamária, a várbeli Litea Könyvesbolt és Teaház vezetõje nem titkolt célja, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy a könyvek és a könyvkiadók újra méltó helyen szerepeljenek a kultúra világában, méghozzá éppen ott, a budai Várban, ahol 1473-ban elõször nyomtattak könyvet Magyarországon. Mészöly Dezsõ 90 éves 2008.08.27 Ma kilencven éves Mészöly Dezsõ Kossuth- és József Attila-díjas író, költõ, mûfordító és irodalomtörténész. Mûfordítói munkásságának gerincét Villon mûveinek tolmácsolása és a róla készült tanulmányok sora adja. Az õ fordításában játsszák ma Magyarországon a legtöbb Shakespeare darabot, de átültette magyarra Moliere, Agatha Christie, Heine mûveit, sõt egy névtelen flamand szerzõ mirákulumát is. Vendégségben Nabakovnál 2008.08.26 A Vremja Kiadónál 2008 nyarán látott napvilágot az irodalomtörténész Nyina Hruscsova Vendégségben Nabokovnál címû, a Nabokov-kutatás szempontjából meghatározó alkotása. A könyv felépítését, struktúráját illetõen hasonlít a XX. századi orosz irodalom egyik legjelentõsebb írójának, Andrej Szinyavszkijnak Séták Puskinnal címû alkotására, csakhogy, amíg Szinyavszkij esszéisztikus mûvében annak idején prózaíróként idézte meg a nagy elõd, Puskin szellemét, addig Hruscsova mindezt Nabokovval kapcsolatban irodalomtörténészként teszi.

2008.08.29. 00:43

Kedves Melinda!        Örülök, hogy megkapta a tanulmányt! Nagy érdeklõdéssel olvastam kedves Édesapja írását. Az ember ráérez az igazságra, attól függetlenül, hogy a világ bármelyik sarkában él.        Prof. Emillio Spedicatonak az édenrõl szóló cikke serkentett arra, hogy a folyóirat részére a témát feldolgozzam. Tudom ilyen keretek között nagy fába vágtam a fejszét, de remélem a dei minori gentili megbocsátanak érte.        Ámbátor az édennel már sokan foglalkoztak. Sõt publikáltam én is egyet mást felõle, de eddig kimondottan nem foglalkoztatott a téma. Lehet sig. Spedicato dolgozatában bizonyosan fogunk találni egy-egy meglepetést.       Részemrõl azért választottam ezt a rendhagyó témakört, hogy Emillio folyamatban lévõ munkáját ezen sajátos eszmefuttatás valamilyes módon kiegészítse.        Az egyes kitérõkre pedig azért volt s lesz majd szükség, hogy egyben megvilágítsuk v. fókuszba hozzuk az idõk folyamán õstörténelmünk s történelmünk révén felmerülõ megoldatlannak tünõ problémák hátterét is.               Saját tapasztalataim révén tudom: szükségszerû egy bizonyos érett tudat arra, hogy a dolgok lényegébe az ember beleláthasson. Tudja egy idõben Perugiában Dante lekturákat hallgattam a nyári egyetemen. De sajnos (nem a nyelv miatt) akkor éretlen fejjel még édes keveset fogtam fel belõle. Ma már szentül meg vagyok gyõzõdve, hogy az, aki Dante költészetét, avagy mondjuk Petrarca szonettjeinek  bennsõ lényegét szeretné igazán méltányolni, annak nem annyira az irodalomtörténetet kell tanulmányoznia, hanem elsõsorban át kell esnie azon a korral járó izén, amit manapság ugye "plátói szerelemnek" hívnak.        Ez máskülönben egy szakálas téma! Tessék, Zeus atya sem merõ szórakozásból rabolta volt el a fiatal Európát, a nyelvek azt suttogják, hogy a vín istennek hátsó gondolatai voltak. Azóta sem sokat változott a világ: Adynak volt Csinszkája, Vörösmartynak Laurája(?). Sõt képzelje, Arany Jánosnak is létezett egy titkos valakije, mikor egy különös hangütésû strófát jegyzett be egyszer az egyik tanítványa emlékkönyvébe. (Lásd: Egykori tanítványom emlékkönyvébe)         Ugye Petõfi nem érhette meg ezt az érett kort, de minha idejében elõre megérezte volna, mikor ezt írta:                    Légy tükör, melybõl reám néz                    Egész, egész életem, melynek legszebb két virága                    A múlandó ifjuság s a múlhatatlan szerelem.               És ha netán valaki megérné s mondjuk történetesen átélné ezt a szintet, ez csupán ugye csak az elsõ lépés lészen, mert innen fel kell magát tornásznia egy másik morális magaslatra: az un. Agapé szintre, melyet az isteni szeretet jelképez.        Így énekel felõle Dante:         De folyton-gyors kerékként forgatott        Vágyat és célt bennem a Szeretet, mely        Mozgat napot és csillagot.        Mégegyszer köszönet a segítségért!        Szívélyes üdvözlettel: Imre.

2008.08.21. 17:45

Íróiskola    A Magyar Írószövetség íróiskolát indít 2008 õszétõl. Célunk, hogy olyan magas színvonalú, összetett képzést nyújtsunk, amely korábban nem volt még Magyarországon. Egyfelõl hangsúlyt fektetünk a gyakorlatra: hallgatóink szemináriumok keretében sajátíthatják el az írói mesterség fogásait. Másfelõl elõadásokat hallgatnak a huszadik századi magyar és világirodalomról, valamint az irodalomtudomány legalapvetõbb kérdéseirõl. A gyakorlat és a tehetség mellett ugyanis ugyanolyan fontos az is, hogy egy leendõ író ismerje azt a területet, ahová írásaival belép, tisztában legyen a kortárs irodalom aktuális folyamataival éppúgy, mint a kortárs irodalmat meghatározó hagyományokkal – az irodalom történetével. Harmadrészt pedig elõadásokat tartunk a kortárs irodalmi élet fontos praktikus kérdéseirõl: a különbözõ intézményekrõl, folyóiratokról, a digitális irodalomról és a szerzõi jogokról. Ezek az ismeretek az irodalmi élet mindennapjaiban való eligazodáshoz elengedhetetlenek. A kurzusok mindenki számára nyitottak. Ajánljuk õket azoknak, akik írni szeretnének, de nem tudják, hogyan kezdjenek neki és azoknak, akik már írnak, és szeretnék íráskészségüket fejleszteni, írásaikat másokkal megvitatni. Az írás képessége emellett az élet sok területén hasznos: a kreatív írás fejlesztése révén fejlõdik a kommunikációs készség, megtanuljuk pontosan, célratörõen kifejteni a véleményünket, könnyebben értjük mások mondandóját. A cél, hogy mindenki megtalálja azt a mûfajt, amely a legjobban illik hozzá, amelyben a legkönnyebben ki tudja fejezni magát.   A tanfolyam felnõttképzési akkreditációja folyamatban van. Hallgatóink a képzés elsõ, alapozó és második éve után is oklevelet kapnak. A képzés két éves, négy féléves, félévenként 64 órás. A hallgatók hetente két szemináriumon vesznek részt, a délutáni órákban, valamint havi egy szombaton – félévenként négy alkalommal – két elõadást hallgatnak. A képzés két szakirányon indul: szépirodalmi, valamint kritika-, esszé-, publicisztika-, magazincikk-írói szakirányon. A két szakirány hallgatói külön vesznek részt a szakirányukhoz tartozó alapozó szemináriumon, az elõadásokat pedig együtt hallgatják, és szabadon választanak egyet a választható szemináriumok közül. A második évben a szépirodalmi szakirányon lehetõség lesz költõi, prózaírói és drámaírói szemináriumokon részt venni, a másik szakirány hallgatói pedig a kritika- és esszéírás, illetve a publicisztika- és magazincikk-írás közül választhatnak.     Szemináriumok Szépirodalmi szakirány Írásgyakorlatok alapozó szeminárium (heti egyszer 2 óra)   Kritika-, esszé-, publicisztika és magazincikk-író szakirány Írásgyakorlatok alapozó szeminárium (heti egyszer 2 óra)   Mindkét szakirány számára választható szemináriumok Szerkesztõi, kiadói ismeretek (heti egyszer 2 óra)   Kortárs magyar irodalomtörténeti szeminárium (heti egyszer 2 óra)     Elõadások A négy félév alatt összesen 32 elõadás lesz, félévenként nyolc.   Témák Írói mûhelytitkok (8 alkalom) 20. századi magyar irodalomtörténet (8 alkalom) Fejezetek a 20. század második felének világirodalmából (6 alkalom) Irodalomelméleti, kultúratudományi alapismeretek (5 alkalom) Intézményi ismeretek, az irodalmi élet (1 alkalom) Irodalmi folyóiratok (1 alkalom) A populáris irodalom mûfajai (1 alkalom) A népszerû magazinok világa írószemmel (1 alkalom) Irodalom, rádió, televízió (1 alkalom) Digitalizált irodalom, irodalom az interneten (1 alkalom) Szerzõi jogi kérdések (1 alkalom)   A 2008 õszi félév elõadásai 1. 20. századi irodalomtörténet 1. 2. Írói mûhelytitkok 1. 3. Intézményi ismeretek, az irodalmi élet 4. Irodalomelméleti, kultúratudományi alapismeretek 1. 5. 20. századi irodalomtörténet 2. 6. Írói mûhelytitkok 2. 7. Fejezetek a 20. század második felének világirodalmából 1. 8. Irodalmi folyóiratok     Tandíj: félévenként 80.000 Ft + Áfa = 96.000 Ft   A kurzusok 2008. szeptember végén indulnak, és félévenként 12 héten keresztül zajlanak. Jelentkezési határidõ: 2008. szeptember 20. Az órák helyszíne a Magyar Írószövetség épülete, Budapest, 1062 Bajza u. 18.   A szemináriumvezetõ tanárok és elõadók nevét, valamint az órák idõpontjait folyamatosan tesszük közzé a honlapon.   Érdeklõdni lehet: A 06 20 294 81 32-es telefonszámon és a titkarsag@iroiskola.hu emailcímen.

2008.08.20. 07:57

2008. augusztus 20. - Szerda, Szent István király Abban az idõben Jézus így szólt tanítványaihoz: Mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dõlt össze, mert sziklára épült. Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedõlt, és nagy romhalmaz lett belõle. Ezzel Jézus befejezte beszédét. A nép elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók. Mt 7,24-29 Elmélkedés: Király és apostol A magyarok elsõ királyára és a magyar nép apostolára, Szent Istvánra emlékezünk a mai ünnepen, aki méltán nyerte el több mint 1000 esztendõvel ezelõtt a római pápától az apostoli király címet. E cím elárulja nekünk, hogy Szent István olyan uralkodó volt, aki az ország vezetése, a földi haza közigazgatásának megszervezése, területének és határainak védelme és a külfölddel való kapcsolatteremtés mellett nagy gondot fordított arra is, hogy az égi haza felé vezesse ennek a népnek tagjait. Elsõ szent királyunknak meggyõzõdése volt, hogy nem elegendõ csupán földi hazát teremteni, hanem az égi hazára is szüksége van a magyarságnak. A mai ünnepen arról elmélkedjünk, hogy mit jelent a királyság és az apostolság Szent István esetében. Szent István királyi jellem volt. Királyságát azonban nem uralkodói elnyomásra használta fel, hanem népének szolgálatára. Egész életét arra szentelte, hogy minden erejével, Istentõl kapott tehetségével és képességeivel Krisztust és a magyar nemzetet szolgálja. Királyi erénye abból tûnik, ki, hogy mind alattvalóinak, mind pedig saját magának is tudott parancsolni. Uralkodói sikerei nem tették õt elbizakodottá és gõgössé, és a kudarcok sem törték meg lelki erejét. Uralkodóként és családapaként egyaránt példakép keresztény életvitelében. Korának más uralkodóival ellentétben õ már nem volt híve annak, hogy háborúk révén gyarapítsa országának területét és vagyonát, hanem a béke embere volt, aki a szomszédos népekkel békére törekedett. Miután megnéztük, hogy miért volt Szent István valóban király, a magyarok legnagyobb királya, most tekintsünk másik nagy erényére, az apostoli buzgóságra. Szent István király a keresztény hit elterjedése érdekében bencés szerzeteseket hívott Bajorországból és Itáliából, s kolostorokat létesített számunkra, amely missziós központokká váltak. Annak érdekében, hogy az emberek a vasárnapi pihenõnapot megszentelhessék és szentmisén vehessenek részt, elrendelte, hogy minden tíz falu építsen templomot, ahol a hívek összegyülekezhetnek az istentiszteletre. Az 1000. esztendõ õszén Asztrik, pécsváradi apát vezetésével elõkelõ küldöttség érkezett Rómába, hogy a magyarok vezetõje számára királyi címet és koronát kérjen a római pápától. Miután II. Szilveszter pápa a küldöttek elmondásából megismerte a fiatal uralkodó, István fejedelem jellemét, népének a kereszténységre való elvezetésének szándékát, és ennek érdekében végzett eddigi tevékenységeit, a pápa nagy lelkesedésében e szavakkal fordult a küldöttekhez: "Én csak apostoli vagyok, õ azonban valóságos apostol." II. Szilveszter pápa Péter apostol utódaként még önmagánál is buzgóbbnak ismerte meg Istvánt, aki saját országában Krisztus egykori apostolainak lelkesedésével fáradozott a hit terjesztésén Az ezredforduló táján nem volt ritka, hogy az európai országok uralkodói igen sokat törõdtek a keresztény hit terjesztésével, nem kis anyagi áldozatot is vállalva. Az azonban ritka, hogy ilyen rövid idõ, tulajdonképpen egyetlen emberöltõ leforgása alatt egy egész nép kereszténnyé vált volna. S nem csupán felszínes vagy külsõdleges volt a magyarság megkeresztelkedése, hanem mély lelki hatással is járt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 1000 esztendõn keresztül fontosnak tartottuk megõrizni azt a lelki kincset, amelyet Szent Istvántól kaptunk örökségként. Sõt, éppen a kereszténység kincse adott népünknek lelki erõt az elmúlt évszázadok nehézségei során. Szent István királyunk mai ünnepe arra figyelmeztet minket hogy nem elég hangzatos szavakkal beszélnünk a hazaszeretetrõl, s nem állhatunk meg azon a szinten, hogy elkeseredetten szemléljük a vallási buzgóság hanyatlásának jeleit, hanem arra kell törekednünk, hogy Isten törvényei irányítsák nemzetünk és családjaink életét. Szent István példája szerint úgy fáradozzunk földi hazánk építésén, hogy közben a mennyei haza felé is törekedjünk! (Horváth István Sándor) Imádság: Legyen meg a Te akaratod, Harangok hirdessék diadalod, Jóság lakjék magyar szíveinkben, Örömed teljék gyermekeinkben. Add, közülünk egy is el ne vesszen, Minden útjuk Tehozzád vezessen. Magyar honban, idegen világban, Tartsd meg õket örök magyarságban. Evangelium minden nap http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html

2008.07.31. 12:35

Kedves Melinda!   Köszönöm a linket - gyönyörû hely, szinte árad a képekbõl a harmónia!   Szép napot kívánva szeretettel ölelem,   Olga

2008.07.25. 12:38

Erdõs Olga küldte tegnap e-mailben: Örömmel tudatom mindenkivel, hogy megjelent elsõ kötetem (versekkel, mûfordításokkal) Lukács Adina gyönyörû rajzaival a Bába és Tsa Kiadónál. Kapható a kiadó szegedi könyvesboltjában, illetve megrendelhetõ itt: http://www.btsainyomda.hu/index.php?page=cat&kat=4   Ajánló a Klubháló honlapján olvasható Göbölyös N. László író tollából, aki a könyv elõszavát is írta. http://www.klubhalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=7813   Olga Link:  Megjelent Erdõs Olga várva-várt kötete!

2008.07.12. 18:07

Kedves Melinda, a Clemente Maria Rebora (Szerk. mgj.: ld. elsõ – online – közlést) költészetét bemutató tanulmány számomra nemcsak felejthetetlen élmény, de megállapíthatom, hogy Kegyednek különleges raport-ja van verseivel és egész spiritualitásával, mert a mûfordítások olyan erõvel hatnak, mintha eredetiek lennének! Ezt pedig csak egy lelki kapcsolattal lehet magyarázni! Ezt valami másod-ihletés hozhatná közelebb! Nemcsak az egész tanulmány, de a mûfordítások ereje hatott rám igazán! Mindehhez gratulálok, mert egészen biztosan a leghökkentõbb és legmegnyugtatóbb mûélvezetem volt! A történelmi részeket csaknem mindennap olvasom, mert eltûnõdtet "Régi dicsõség"-einken és a letûntségük okozta szomorúság mellé valamilyen megnyugvást ad, hogy valaha a mi nevünket is nagyobb becsben tartották! Remélem a "Magyar Szó" küldeményem már megérkezett! Vakációzásához kívánok sok-sok hasznos szerencsés napot és felfrissülést! Kézcsókkal: Imre

2008.07.11. 12:52

Ho ricevuto la rivista in questo istante. E' molto bella, ricca di saggi, articoli e cose davvero interessanti. Grazie ancora, Sinceri saluti Pierpaolo Pregnolato

2008.07.08. 10:28

Kedves Melinda! Örülök újabb sikerednek és gratulálok! További hasonló szépeket és jókat kívánok! Tudod, a jó pap holtig tanul! Hát még a papnõ! Szép nyarat kívánok valahol a tenger partján vagy a hegyekben. Nálatok bõven van választék! Baráti üdv: Jóska (Dr. Vonyó)

2008.07.01. 07:37

Kedves Médiatámogatóink és Kollégák! Az elsõ gyors összesítési adatokkal ellentétben több, mint  tízezren vettek részt az "Erdélyország az én hazám" fesztiválon Verõcén. A szervezõk és a Fesztivál médiafõnöke ezt a részvételt sikernek könyveli el a tavalyi 5-6 ezer fõhöz viszonyítva! Az idõ is nekünk kedvezett! Köszönjük munkátokat/munkájukat! Üdvözlettel:                               Frigyesy Ágnes                                az "Erdélyország az én hazám" fesztivál                                                            médiafõnöke                                                         (06-20/383-1417)                      Fõvédnök: Cselényi László, védnök: Bethlen Farkas                             Verõce - Csattogó Völgy - Magyarország                                          2008. június 27-29.                                          www.erdelyhon.hu

2008.06.19. 17:54

Tisztelt Asszonyom, kedves Melinda ! Nagyon megörvendeztetett Kegyed ezen hosszú levelével, válaszadásával. Ha magamat veszem referenciául, nekem egy ilyen vagy 3, talán még 4 órámban tellett volna. Nagy megtiszteltetés, érték ez ..., amit Öntõl így kaptam ... Szeretettel és tisztelettel (és nagyon-nagyon megköszönve levelét); Lajos

2008.06.12. 13:26

Kedves Médiatámogatóink és Kollégák,  akik a távolság miatt nem lehettek jelen! Simó József barátunk megszámolta, mintegy ötvenen  vettünk részt a sajtótájékoztatón. A Duna Televízió (fõ médiatmogatónk) mellett jelen volt a Magyar Távirati Iroda tudósítója, aki hosszan beszámolt az eseményrõl. Részt vett a programon a Magyar Katolikus Rádió, az Echo televízió tudósítói, a Magyar Rádiótól két kolléga, a Gondolától, a Magyar Hírlaptól, a Polgár Info-tól, a Barikádtól, a Kanadai Magyarságtól, a Demokratától stb. stb. Ha tudjátok, este érdemes nézni a Duna Tévé Híradóját (17.45), valamint az Echo Tévé Híradóját. Bebizonyosodott: küzdelmeinknek csak akkor van ereje, ha a  Jósiten és a  Szûzanya is velünk van! Most mintha velünk lett volna! A sajtótájékoztató elõzetes anyagát mellékelem közlés céljából. További jó munkát mindenkinek:   Frigyesy Ágnes    médiaf.                                                           (06-20/383-1417)

2008.06.10. 08:23

Drága Andrea!      Köszönöm kedves soraid és pozitív kritikádat.     A kérdésedre bizony nem tudok válaszolni, mert adódik az energia és az ihlet. Én hívõ katolikus vagyok - de nem elvakult és nagyon is kritikus - s ezért azzal tudnék leginkább válaszolni, hogy mindezt  "odafentrõl" kapom. Ugyanis arra én is rájöttem, hogy ennyi mindent  - a mindennapok gondjai mellett - valóban eszméletlenül õrületes összeállítani, megvalósítani egy személyben.    Ami a blogodat illeti köszönettel beleegyezem azzal a kéréssel, hogy légy szíves megjelölni pontosan a forrást, ahonnan átveszed.    Örülök, hogy megtudtam, hogy van blogod, amint lehet benyitok oda és körülnézek, olvasgatok ott is.    Míg el nem felejtem: várom az esetleges újabb fordításodat! (A hét közepétõl már kezdem is a következõ számot, ugyanis sok olyan esemény van, ami a megszokott idõ- és munkabeosztásomat bizony jelentõsen megkavarta, s hogy mindennek eleget tehessek és pénzt is keressek emellett, nem könnyû dolog ennyifelé megosztani magam. De muszáj. Ha nem sikerül, anyagi károm is van belõle, s nem jelentéktelen.    Sok szeretettel ölellek, további jó munkát, erõt egészséget kívánok: Melinda

2008.06.10. 07:59

Róma Drága Melinda, köszönettel nyugtázom a lap kézhez vételét, még nem olvastam ki teljesen, de úgy tûnik, hogy ha lehet, akkor ez a szám még az elõzõeket is felülmúlja. Honnan veszed ezt a sok energiát, ötletet, hiszen ez egy õrületesen nagy és komplikált munka! Ha nem haragszol, a versfordításaidból feltennék egy párat a blogomra www.editdomjan.splinder.com - beleegyeznél? Természetesen idéznélek mint fordítót!   Sok szeretettel ölellek,   Andrea

2008.06.08. 23:15

Kedves Americo!    Háromszor kíséreltem elküldeni jelen válaszom, de mindháromszor azt az értesítést kaptam, hogy szerverhiba miatt kikézbesíthetetlen. Ezért ide átmásolom:    Köszönöm a tanulmánnyal kapcsolatos elõrejelzést, jó munkát és nagy érdeklõdéssel várom a folytatást!    Ugyancsak nagyon köszönöm mûfordításaimat  elismerõ, magasan értékelõ szavait. Igen, gondoltam, hogy ezeket megjelentetem egy következõ kis kötetben, mégpedig a 2002-tõl készült újabb mûfordításaimat, ugyanis az addigi mûfordításaim kiadtam az irodalmi füzetek O.L.F.A. sorozatban - bár non-profit és kis példányszámban -, jelen vannak a MEK-en is: http://mek.oszk.hu/00200/00218/ (Le voci magiare, Jászay Magda az alábbiakat írta két levelében: http://xoomer.alice.it/bellelettere/jaszay-jokai.htm) http://mek.oszk.hu/00200/00216/ (Traduzioni/Fordítások, lírika),  http://mek.oszk.hu/00200/00217/ (Traduzioni/Fordítások, próza),  http://mek.oszk.hu/00800/00868/index.phtml (Apáról fiúra, magyar népmesék, népballadák)    Nos, az ezután készített mûfordításaimat éppen ezért kezdtem összegyûjteni egy következõ, tervezett  kötetbe, de sajnos a múlt évi októberi gépkatasztrófa megsemmisítette azt is, s az internetrõl begyûjtött és begyûjtendõ anyagból kellene bepótolnom, de erre még nem volt idõm, mert ez is óriási idõt igényel. Ráadásul még mindig vannak web-oldalak, amelyeket még nem találtam meg, nem tudtam visszaszerezni - a szervergazdák által eltûntetetteket nem számítva -: ugyanis most látom, hogy valóban tengernyi anyagot jelentettem meg az interneten, hogy bizony olyan ez, mint a szénakazalban egy tût megtalálni. Vérzik a szívem, ha azokra a munkáimra gondolok, amiket csak a gépemben tároltam állandó tökéletesítés, módosítás alatt voltak még, de tervben volt a megjelentetésük, s azokat  bizony végérvényesen elvesztettem. (Errõl írtam a múltkori vezércikkemben is.) Egyéb publikációim, a fentiekkel együtt: http://www.osservatorioletterario.net/bibliografia.htm  (A kötetek képei, ahol jelen vagyok: http://www.osservatorioletterario.net/antologiak_alkotasaimmal.htm )  A folyóiratomban 2004-ig megjelentekre kapott kritikai megjegyzések: http://xoomer.alice.it/bellelettere/kritika.htm .      Érdekes dolgokat írt levelében, különös és nagy érdeklõdéssel olvastam ezen sorait. Mikorra tervezi kidolgozni  a kárpát-medencei szabir õslakók itáliai õshonos népeivel egy és azonos eredetûségének bebizonyításáról tervezett témát?        Szívélyes üdvözlettel, további jó munkát, s ehhez erõt és egészséget kívánok: Melinda

2008.06.07. 15:11

Kedves Melinda!    Minden rendben van! Szeptember elõtt be fogom fejezni a munkát.    Olvasgatom az OLFA -t, s többek között a Diario lettura c. rovatot. Õszintén szólván, asszonyom maga egy érdemes fordító, a magyar fordítók panteonjában lenne a helye. De amíg ezeket külön gyûjteményben ki nem adja, addig csak kevesen lesznek arra hivatottak, akik a maga remek fordításait teljes érdemében értékelni tudják.     A mûvészeket, irodalmárokat sohasem fizették meg. Amikor Rómában éltem, sok szomorú mûvészi sorsot láttam. Ismertem pld. festõket, templomi freskó restaurálókat és sokszor elcsodálkoztam rajta, hogy semmiért vagy egész potomságért dolgoznak.  Esetünkben a hazaiak nem tudják, vagy talán nem is vélik tudni, hogy egyes olasz nyelvjárások mennyire különböznek egymástól. Márpedig mint olyan, egy középkori kódex lefordítása merõben egy kolosszális munka. Ráadásul, ha éppen õk kezdeményezték ennek a terjedelmes mûnek a fordítását, akkor tessék, az illetékeseknek kötelességük lenne illõ módon meghonorálni azt. Viszont ezek az értelmiségi urak - de lehet, hogy amazok, azt nem tudom -, ilyenkor úgy látják a dolgot, hogy kérem a fordító csak érezze magát megtisztelve, s szépen örüljön annak ami van, a többit a vele járó hírnév majd úgyis kipótolja.    Látja a mi esetünkben  valamikor merõben más volt a helyzet, mivel akkor az otthoni pártapparátus minden hatalmával gáncsolni próbálta az ún. Tarih-i Üngürüs néven ismert magyar õsgesta megjelenését. Amelynek Istambulból való újra felhajszolása, majd lefordítása s annak kiadása, képzelje el évtizedekbe került, úgyhogy végülis egy teljes kálvária lett belõle. A fordítója Dr. Blaskovics József megrovást igen, de azon kívül egy árva fitying honoráiumot sem kapott érte. Nézze, ezt onnan tudom, mivel az alábbi ügyben levelezgettem vele.    Részemrõl, miután lefordítottam a Tarih-i Adzsemet, s azt az illetékeseknek két éve átadtam, azóta sem hallottam többet felõle. Talán érlelik a munkát, ki tudja? Sajnos a jó öreg gárda úgy Józsi bácsi, mint Grandpierre Endre már oda van. Jelenleg nincsen olyan eminens személy, aki a dolgot tovább tapossa. Különben is azt mondják, hogy minden kéziratnak van egy külön-külön kiszabott sorsa. Hát „majd fogunk látni”, az egyszeri tóth legény is azt mondta!    Más. Ami Erdõs Olga kisasszony dolgát illeti, ahogy látom Õ egy igazi kunfajta poetessanak ígérkezik. Biztosan szereti Adyt, hiszen az elmúlás keservének gondolata fel-fel dereng benne, miközben Párizsról s az õszies Szajna partjáról álmodik. Nagyon kedves volt magától asszonyom, hogy segített rajta. Mifelénk az ilyen ébren álmodókat általában a Kunfajta nagyszemû legények sorsa várja.    Azt mondják, hogy a Párizsban járt az õsz és A vén cigány c. örökbecsû költemények lefordíthatatlanok. Aranyt is nehéz fordítani, viszont A walesi bárdokat, nem tudom ki fordította, annyi bizonyos, hogy Kanadában azóta is odáig vannak érte.      Közben egy igen érdekes adatra lettem figyelmes az Editorialében, amelyet az olasz költészet eredete felõl talált írni. Miszerint informált olasz körök valaha úgy vélték, hogy költészetük eredete egészen az égei civilizáció alapját megteremtõ Baltikumi Finn népekig vezethetõ vissza.    Lord Byron szavai jutottak eszembe: Truth is stranger than fiction... etc. Az igazság furcsább a képzeletnél... Igen, ezt már több ízben tapasztaltam!    Tessék: úgy 15-2O évvel ezelõtt az egyik kollega segítségével, Fr. Gregorio Garzia spanyol szerzetes írását az alábbi különös kitétel miatt fordítottuk le magyarra. Aki az Origen de los Indos del Nuevo Mundo e Indias Occidentales, 1729-ben Madridban kiadott könyvében az alábbiakat írta:    „A fehnusok, akiket szomszédaik finneknek, sine-finneknek vagy fioel-finneknek hívnak, Escheferus szerint a hunok nevén ismeretesek, (....) magukat egyébként Piheniennusoknak hívják, ami annyit tesz, mint a „hun” szó, (....) a Jeges tenger partján élnek, amely föld valaha a hunoké volt, a névhasonlóságon túl, miként Hornius mondja, elég csak lakhelyüket tekinteni, s már hunokként fogjuk fel, akik szintén az említett tengerparton éltek, de ugyanez a helyzet a sogorokkal vagy mogorokkal is, akik a hun elnevezés alá tartoznak.”    Ha majd kidolgozom a tervezett témát, talán akkor sikerül bemutatnom azt, hogy a kárpát-medencei szabir õslakók itáliai õshonos népeivel egy és azonos eredetûek voltak. Amelybõl pedig kiviláglik, hogy ezek az õslakók, semmiképpen sem északról érkeztek le délre, hanem fordítva, a déli térségbõl kerültek volt fel úgy Itáliába, mint a Kárpát-medencébe. S innen aztán a baltikumi térségbe.     Mitöbb, van itt nálam egy másik kódex, az Oera Linda. Annak idején még maga Várkonyi Nándor is referált róla, de sajnos még eddig ez sincs lefordítva magyarra. Nos képzelje el, ez a roppant réginek vélt írás, hasonképp ugyanezt igazolja!     Csak tudnám valahogy legalább mindezeket összehangolni az érdekelt olasz kutatókkal, de eddig minden törekvésem sajnos mindhiába volt. Üdvözlettel: Americo

2008.06.06. 08:45

Vi ringrazio molto della recensione al mio "Storia di Silvana". Leggerò con interesse il contenuto della vostra rivista che mi è stata recapitata. Ove ci sia la possibilità di organizzare una presentazione del libro a Ferrara parteciperei molto volentieri. Ho ultimato in questi giorni il nuovo manoscritto e vi darò notizia degli sviluppi editoriali.  Grazie ancora, e vi  auguro buon lavoro.  Cordiali saluti     Avv. Stefano Vestrini

[565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1] [Archívum]