Új bejegyzés Frissítés

2008.04.30. 11:00

Kedves Médiatámogatóink, Kollégák! Megküldöm Nektek/Önöknek Domokos István, az "Erdélyország az én hazám" fesztivál  fõszervezõje által közzétett, sponzoroknak szóló körlevelet! Ha hírt tudtok/tudnak adni e levél tartalmáról, vagy közölni tudják teljes terjedelemben, köszönettel vesszük! Már csak másfél hónap áll elõttünk! Kérjük, /támogassátok/támogassák Fesztiválunkat, hogy ezáltal Ti/Önök is jól érezhessétek/érezhessék magukat jóniusban Verõcén!  A Csíksomlyói Szûz Mária szeretete legyen velünk!   Szeretettel, üdvözlettel:  Frigyesy Ágnes        az "Erdélyország az én hazám" fesztivál médiafõnöke                                          (06-20/383-1417)                          "Erdélyország az én hazám" fesztivál           Fõvédnök: Cselényi László, védnök: Bethlen Farkas                     Verõce - Csattogó Völgy - Magyarország                                  2008. június 27-29.                                 www.erdelyhon.hu Domokos István fõszervezõ „Erdélyország az én hazám” Fesztivál Verõce – Csattogó-völgy. 2008. június 27-29. www.erdelyhon.hu 06-20-925-2363   Kedves Vállalkozó Barátaim, fesztiválunk sikere érdekében segítséget kérünk!   Az idei erdélyi fesztiválon a háromnapos kulturális és gasztronómiai programok mellett a tíz-, tizenötezer résztvevõnek bemutatjuk azt az általunk ismert 500 vállalkozást is, amelyeknek tulajdonosai erdélyi származásúak (a vállalkozások jegyzéke irodánkban megtekinthetõ), fontos, hogy azokról a termékekrõl, amelyeket ezek a társaságok forgalmaznak, mindenki tudomást szerezzen, erre jobb lehetõség, mint egy ilyen rendezvény nincsen, ezt az alkalmat ki kell használni. Kilátogató honfitársainknak is tudniuk kell, hogy elsõsorban kitõl vásároljanak és ebben a tekintetben, kihez fordulhatnak teljes bizalommal.   Azért, hogy a bemutatkozásnak ne legyenek anyagi akadályai és senkinek se kelljen e lehetõség alól kimaradnia egy olyan rendszert alkalmazunk, amelyben mindenki megtalálhatja a számára elérhetõ, megfizethetõ hirdetési formát. Ennek az alsó határa 20.000 Ft (szórólapok kihelyezése), ezzel a fesztivál hozzájárul a vállalkozás jobb megismertetéséhez, a vállalkozások pedig a rendezvény több milliós költségeinek legalább részbeni fedezéséhez.   Ezzel a levéllel megkeressük mind az 500 vállalkozást, arra kérve, hogy az alábbiakban feltüntetett lehetõségek közül a számára elérhetõ és megvalósítható megjelenítési formát jelölje be, ezt követõen részünkre küldje vissza, a támogatás összegét legkésõbb 2008. május 25-ig a Domokos Alapítvány számlájára fizesse be, a befizetett összegrõl igazolást állítunk ki, amellyel idei adóalapját csökkentheti. A fesztiválra hívja el barátait, ismerõseit, mutassa be termékét és nézze meg, hogy mit forgalmaznak itt élõ hazánkfiai.  Domokos Alapítvány – OTP – 11708001 20552468   Mindannyiunk közös sikere érdekében, mindenki megjelenésére és támogatására számítunk, errõl az eseményrõl egyetlen erdélyi vállalkozó sem hiányozhat, így nemcsak kapni, hanem a lehetõségekhez mérten adni is szeretnénk.   Támogatói egységcsomagok -Kiemelt támogatók                                                       500.000 Ft fölött -Támogatók                                                   300.000 – 500.000 Ft között                                                                     100.000 – 300.000 Ft között -Adományozók                                                             100.000 Ft-ig.                                                                                                                                  Minden 100.000 Ft értékû támogatási összeghez két darab háromnapos belépõjegy tartozik. További részletek http://www.erdelyhon.hu/kultura/fuzet_20080414.pdf   Azon vállalkozások részére, akik nem egységes támogatói csomagot vesznek igénybe a fesztivál ideje alatt, az alábbi megjelenítési lehetõségeket ajánljuk:   -stand ár (min. 2 nm)                                       10.000 Ft/nm/3 nap -molinó elhelyezés (1nm)                                  50.000 Ft/nm/3nap -bemutató tartása (15 perc)                               50.000 Ft/alkalom -fesztivál lapjában megjelenés                          100.000 Ft/alkalom   Minden hirdetési tételhez egy háromnapos belépõjegy tartozik.   Támogatók illetve adományozók részére: -TOMBOLA csomag felajánlása  átadáskor a cég ismertetésével.

2008.04.23. 23:35

A Körös Irodalmi Társaság, a Békés Megyei Jókai Színház és a Magyar Írószövetség szeretettel meghívja Önt és kedves ismerõseit az   Irodalom – Politika – Kultúra   címû találkozójára,   melyen bemutatkozik a Magyar Írószövetség és bemutatjuk L. Simon László: Versenyhátrány. A (kultúr)politika fogságában címû tanulmánykötetét     Vendégeink: Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke L. Simon László költõ, a Magyar Írószövetség titkára      Házigazda: dr. Elek Tibor irodalomtörténész   Idõpont: április 28. (hétfõ) 18.00 óra  Helyszín: a Jókai Színház I. számú próbaterme       Az alkotmányban szerepel, hogy a Magyar Köztársaság támogatja a mûvészeti élet szabadságát. Miért nem tisztázták eddig sem a kulturális élet szereplõi, sem a kormányzati oldal résztvevõi, hogy mit jelent ez valójában? Szabad-e kultúrpolitikáról beszélni, vagy csak kulturális politikáról? Mikor beszélünk végre az igazi kérdésekrõl, elkerülve az aktuális politika hétköznapi csapdáit? L. Simon László kötete értékes, mert a szerzõ komoly felelõsséggel nyilatkozik kultúránk jelen állapotáról. Arról ír, ami most nélkülözhetetlen a kultúrában: közös értékeink tisztázásáról. (Halász János)   L. Simon László tanulmánykötete sajátos idõszakban jelenik meg: a rendszerváltás után több mint másfél évtized elteltével, hosszas elõkészítés és nem kevésbé alapos álcázás után a kormányzati politika nyíltan is zászlajára tûzte „az állam karcsúsításának”, az állami funkciók leépítésének stratégiai programját. L. Simon kötete ebben a helyzetben nem más, mint egyértelmû vészjelzés. Világosan felvázolja, hogy a kultúraszervezés és kultúrafinanszírozás területén már egyébként is uralkodóvá vált leépítõ folyamatok milyen következményeket, körülményeket, állapotokat alakítottak ki ebben a stratégiai jelentõségû társadalmi alrendszerben – és éppen ebben áll a kötet jelentõsége. Az írások, elemzések ugyanis félreérthetetlenül figyelmeztetnek arra, hogy a magyar társadalom a rendszerváltás óta alakuló politikai kurzus menetében lassan teljesen magára marad a nemzeti kultúra fenntartásának és ápolásának feladataival… (Gazsó Tibor)

2008.04.20. 11:35

FELHÍVÁS Kedves Kolléga! Alábbi levelünkkel, illetve felhívásunkkal szeretnénk felkeresni mindenkit, aki a Pécsi Pedagógiai/Tanárképzõ Fõiskolán, illetve a Janus Pannonius/Pécsi Tudományegyetemen végzett történelem szakon. Idén ünnepeljük a három intézmény indulásának kerek évfordulóját: 1923 – 1948 – 1983. Ebbõl az alkalomból ünnepséget rendezünk és jubileumi kötetet adunk ki. Az ünnepség keretében (2008. november 28–29. – péntek–szombat) - megemlékezünk a három intézményben folytatott képzésrõl (BA, MA, levelezõ, doktori), - tájékoztatást adunk a mai képzésrõl és az ezt végzõ tanszékek, szervezetek munkájáról, - beszélgetések keretében szeretnénk meghallgatni véleményüket a pécsi képzés színvonaláról, problémáiról és az itt szerzett ismeretek, készségek használhatóságáról, illetve javaslataikat, - mód nyílik évfolyam- illetve csoporttalálkozók szervezésére. A részvétel ingyenes, a szolgáltatások (szállás, étkezés, fogadás) önköltségesek. Minden érdeklõdõtõl elõzetes jelentkezést kérünk 2008. május 15-ig a következõ e-mail-címen: pecstortenelemtalalkozo2008@gmail.com vagy levélben: Csabai Zoltán egyetemi tanársegéd, PTE Ókortörténeti Tanszék, 7624 Pécs, Rókus u. 2. Az érdeklõdõknek – kívánság szerint elektronikus úton vagy postán – jelentkezési lapot küldünk, melyen végleges jelentkezésüket és szolgáltatási igényeiket is jelezhetik. Kérjük, hogy levelünket juttassa el minden olyan ismerõsének, aki bármely képzési formában Pécsett szerzett történelem szakos diplomát, kérve õket a levél hasonló módon történõ továbbküldésére. Abban a reményben, hogy megtisztel bennünket érdeklõdésével és segíti meghívónk terjesztését, tisztelettel üdvözlik Pécs, 2008. április 16. a Pécsi Tudományegyetem történelem tanszékeinek oktatói

2008.04.20. 11:32

2008. április 20. - Húsvét 5. vasárnapja Abban az idõben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Ne nyugtalankodjék a szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: Elmegyek és helyet készítek nektek? Ha majd elmegyek és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek!" Ekkor Tamás így szólt: "Uram, mi nem tudjuk, hogy hova mégy; hogyan ismerhetnénk hát az utat?" Jézus ezt felelte: "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek õt, és látjátok." Fülöp megjegyezte: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk!" Jézus így válaszolt: "Már olyan régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed talán, hogy én az Atyában vagyok s az Atya énbennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem. Ha másért nem, legalább a tetteimért higgyétek! Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amelyeket én cselekszem, sõt még nagyobbakat is tehet azoknál, mert én az Atyához megyek." Jn 14,1-12 Elmélkedés: Válaszúton Az elmúlt napokban gyakran szerepelt a híradásokban az olimpiai láng viszontagságos útja Kína felé, amely ország házigazdája lesz a négyévente megrendezésre kerülõ sporteseménynek. A korábbi olimpiákat megelõzõen is körbejárta a láng a világot, de akkor nyugodtabb körülmények között. Most viszont a tibeti lakosságot erõszakkal elnyomó kínai államhatalom ellen tiltakozók minden eszközzel meg akarják akadályozni, hogy láng célba érjen. Önmagában nagyon szép gondolat, hogy Görögországból elindulva sok ezer sportoló futva, egymásnak átadva viszi a lángot a rendezvény helyszínére, idén viszont a sportolóknál is több rendõrnek kellett biztosítania a lángot a jogsértésekért tiltakozók miatt. Bár a fáklyát többször is eloltották majd újragyújtották és többször lerövidítették útját, azért reméljük, hogy végül mégiscsak célba ér a maga útján. A mai evangéliumban Jézus arról beszél, hogy mi az ember életének a célja. Világosan megmondja, hogy milyen irányba kell haladnunk. Végsõ célunk az, hogy földi életünk után eljussunk a mennyei Atya által nekünk készített örök életre. Ha eljutunk az örök életre, akkor elmondhatjuk, hogy célba értünk. Jézus nem csak a célbaérkezésben segít minket, hanem mindvégig a helyes úton haladásban is. Ezért állítja magáról, hogy Õ az út és egyedül általa juthatunk el az Atyához. Jézus egy nagyszerû ajánlatot tesz nekünk: "Atyám házában sok hely van. Elmegyek és helyet készítek neketek. Olyan ez, mint amikor egy újsághirdetésben megvásárlásra kínálnak nekünk egy lakást egy újonnan épült házban vagy egy lakóparkban. A tapasztalt ember persze jól tudja, hogy az ilyen hirdetésekben érdemes elolvasni az apróbetûs szöveget is, nehogy késõbb kelemetlen meglepetés érjen minket. Jézus ajánlatában nincsenek apróbetûs ravaszságok. Világossá teszi számunkra, hogy egyedül õvele juthatunk a mennybe. Ha az Õ útjain járunk, célba fogunk érni. A menny felé vezetõ utunkon vannak nehézségek, hiszen a gonosz meg akarja akadályozni, hogy elérjük célunkat. Érdemes kitartanunk Jézus mellett! Ezekben a napokban nem csak az olimpiai láng útjára figyelünk, hanem XVI. Benedek pápa lelkipásztori útjára is az Amerikai Egyesült Államokban. Krisztus földi helytartójának ez az útnak indulása azt jelképezi, hogy Jézus ma is útnak indul az emberek felé. Jézus ma is utat keres a mi szívünkhöz, hogy találkozzon velünk és mi útnak induljunk vele. Elinduljunk azon az úton, amely az Atyához vezet. Nagyon érdekes, hogy a Szentatya csütörtökön, a washingtoni stadionban 45 ezer hívõ elõtt bamutatott szentmiséjén arról beszélt, hogy a közelmúlt súlyos botrányai után az amerikai egyház és az egész amerikai társadalom válaszút elõtt áll. Beszédében a pápa nem véletlenül sürgette a missziót, az evangélium terjesztését, hiszen ezzel a krisztusi utat ajánlja az embereknek. A krisztusi utat, amely a szeretet útja, a megbocsátás útja, a kiengesztelõdés útja, a remény útja, az élet útja. Ez minden ember igazi útja. Azt gondolom, hogy mi, magyar katolikusok is válaszút elõtt állunk és mi számunkra sincs más út, mint Krisztus útja. Ha tudjuk, hogy Isten és az örök élet a mi életünk végsõ célja, akkor nem kell új célt keresnünk, de arra talán szükség van, hogy új utakat keressünk és új utakat mutassunk azoknak, akik letévedtek a jézusi útról. Mindannyiunknak meg kell találnunk Krisztust, mert õ az örök élet felé vezetõ út és csak általa juthatunk el mennyei Atyánkhoz. (Horváth István Sándor) Imádság: Követünk téged, Úr Jézus, de hogy követhessünk, ragadj meg bennünket, mert tenélküled senki sem képes felemelkedni. Hiszen te vagy az út, az igazság, az élet, a képesség, a hit, a jutalom. Végy fel bennünket mint út, erõsíts mint igazság, éltess mint élet. Szent Ambrus _______________________________________________ Evangelium mindennap http://www.katolikus.hu/szombathely/szombathely-ev.html Evangelium@communio.hu http://www.communio.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/evangelium

2008.04.10. 13:31

Wellington, 2008. 04. 10. Kedves Melinda, olvasmányaimban valószínûleg kissé el vagyok maradva, de gratulálnom kell az "Itáliai magyar emlékek..." tanulmány  hatásáért. Érdekes,   hogy amit nagyon-nagyon régen megtanultunk az iskola padjaiban pontosan azt a hangulatot õrizte meg, amit akkor azon a lehetségesen fárasztó napon egy unalmas tanár unalmas elõadásában kicsit kötelezõen és a tényeket csak érintõben átfutva magunkba szívtuk. Milyen messze van az a történelem a valóságnak attól a nemcsak izzadságos, de véres és kínokkal teljes realitásától, amit a korabeli írók tollából mintegy tényként kapunk. Milyen megrázóan szomorú magyar sorsok kerülnek a tudatunkba a magatehetetlen, elhurcolt és rabszolgaságba kényszerített egyszerû magyar lelkek földi pokla, amirõl nem tehettek és soha megváltoztatni nem voltak képesek! A tanulmány egészében és különösen részleteiben egy sereg olyan sarkát világítja meg a magyar történelemnek, amelyrõl nagyon kevés magyarnak lehet fogalma és amely a magyar történelmiségben    minden magyar entellektüell ismereteinek fontossági sorrendjét megváltoztathatja! Kedves Melinda, gépem valami "update"-et sürget ezért el kell hogy köszönjek, remélve azt, hogy otthonról semmi rosszabbodó hír nem érkezett. Kézcsókkal: Imre

2008.04.05. 10:22

Terézvárosi Verses Esték MEGHÍVÓ a FOKUSZ Egyesület és a Magyar Írószövetség Költõi Szakosztálya szeretettel meghívja Önt és kedves barátait 2008. április 9-én, szerdán 18 órára a Magyar Írószövetség Klubjába (Budapest VI., Bajza u. 18.) Az év versei 2008 címû antológia ünnepélyes bemutatójára Az esten közremûködik: CSÁSZÁR ANGELA színmûvésznõ SZATMÁRI ATTILA színmûvész DINNYÉS JÓZSEF elõadómûvész Az antológia a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható!

2008.04.02. 01:03

A Godot Galéria sok szeretettel meghívja Önt és partnerét Palkó Tibor Édes tér címû kiállítására. Megnyitó: 2008. április 2. 20 óra Megnyitja: L. Simon László író Megtekinthetõ: május 2-ig Nyitvatartás: keddtõl péntekig 10 és 18, szombaton 10 és 13 óra között. Részletek L. Simon László írásából: Az igazi mûvész nem a gyümölcsöt festi le, hanem az illatát. Az igazi mûvésznek a festék szaga a gyümölcs illata, számára az ecset az oltókés, a fûrész, a féltve õrzött régi metszõolló. A festék egyben a permetszer is, a vászon a talaj, a mennyei humusz. A mûvész óvatosan lép az édenkertbe, ahol aztán mámorosan szippant egyet a levegõbõl, mondván: Istenemre, ez aztán az illat! Egy terítõfélére raktuk ki a termést. Mellette sámli: hol ráültünk, hol rápakoltunk. Körtés sámli vagy Sámlis körték? Oly mindegy: kép a képben vagy kép a kép mellett, párhuzamos olvasatai ugyanannak a történetnek. Talán nincs is ízletesebb a gyermekkor gyümölcsöskertjeinek almáinál, körtéinél, nagyapám illatos gyümölcseinél. A szépségük már vitatható volt, foltok, sebek éktelenkedtek a jó szagú testeken; az agyonnemesített, egyforma nagyságúra növesztett, viasszal fényesített és egyesével csomagolt termésekhez szokott városiak kényesen piszkálták félre a sámlira tett gyümölcsöket. Ezt ettük mi, a hullafoltos maradékot. Az urak, ha kellett, felajánlották a termésüket is. Illatozó lányaikat, jó szagú fiaikat, édes gyümölcseiket. A felajánlás adomány, a felajánlás szeretetáldozat. A felajánlás hol beszolgáltatás, egyeseknek a megváltás reményében kötött üzlet. Néha õszinte gesztus, jutalom, öröm, ajándék annak, aki felajánl. A felajánlás kenyér és bor. Maga az élet. Ünnep a halál felett. A Csallóközben van egy kis település, Szentantal, másik nevén Bácsfa, ahol a Szûz Mária rendtartományhoz tartozó ferencesek templomát és kolostorát Lippay György érsekprímás kezdte építtetni 1660-ban. Itt található egy különleges kegykép, rajta a vért könnyezõ Boldogasszonnyal. Már a festmény eredete is csudás történetbe illõ. A Szentantallal szomszédos Doborgaz nevû településen 1703-ban egy Liszkay Márton nevû parasztlegény ökrös szekérrel akart a mezõre menni, ám igen szerencsétlenül próbált fellépni a szekérre, leesett és a jármûalkalmatosság keresztülment rajta. Olyan súlyos belsõ sérülést szenvedett, hogy fél évig kellet feküdnie. Nyáron kivitték a kertbe, tehetetlenül hevert az illatozó gyümölcsök és virágok alatt, vagy csak aludt a szõlõlugas árnyékában. Mivel a végtagjait nem tudta mozgatni, a szomszédos gyerekek gyakran megcsúfolták, az egyik egy okuláréból kiesett vastag nagyítóüveget tartott a tenyere fölé, így égetve meg a bõrét. A legény tudta, hogy az orvosok ne m javíthatnak az állapotán, ezért a Boldogságos Szûzhöz fordult segítségért. Megfogadta, hogy képet festet, ha felgyógyul a betegségébõl. A felajánlást követõen állapota csodálatos módon jobbra fordult, s hamarosan lábra kelt. Liszkay Márton egy pozsonyi festõvel festtette meg a Boldogságos Szûz fogadalmi képét, amit a kolostor gvárdiánjának engedélyére végül a fõoltár háta mögötti falra akasztottak fel. A szerzetesek megszokták, megszerették, egy idõ után itt mondták el a napi zsolozsmájukat is. A laikus testvérek virágokkal ékesítették a képet; de a környékbeli hívek is megkedvelték, valahányszor megkerülték a fõoltárt, megérintették és megcsókolták. 1715-ben a kegyképen Szûz Mária szemeibõl elõször víz, azután vér tört elõ. Virágkönnyek és vérkönnyek. A sírás vérkönnyeit egy kendõcskében gyûjtötték egybe, ezt az ereklyét máig is õrzik. A búcsú napján kiteszik közszemlére a fõoltárra. Karel Capek írja a Szenvedelmes kertész címû könyvében, hogy ''az igazi kertész nem a növényt neveli, hanem a talajt, a földet ápolja. Beássa magát a földbe. A földbe merülve él. A komposztrakásban állít magának emlékmûvet. Az édenkertbe lépve mámorosan szippantana egyet a levegõbõl, mondván: Istenemre, ez aztán a humusz!'' http://www.godot.hu/index.php?ex_id=117   Szif@frugo.docca.hu   http://212.40.96.88/mailman/listinfo/szif

2008.03.20. 16:17

Aranyos Melinda, köszönöm húsvéti üdvözletedet. Egy kicsit barangoltam sokoldalú információid, oldalaid között. Csodálatos módon közvetítesz a kultúra legkülönbözõbb területérõl. Ahogy olvasgatok, elfelejtem az idõt, és elfelejtem a hétköznapi problémákat. Élvezet és felüdülés böngészni lapjaidon. Látom, milyen óriási munka van emögött. Nagy köszönet NEKEd érte. Sok szeretettel gondolok rád, minden jót kívánok húsvét ünnepe alkalmából Neked és kedves családodnak, és ölellek Zsizel

2008.03.19. 15:07

Kedves Melinda, hogy húsvéti jókívánságaim mellé ne csak ezt a "Feltámadásra" címût küldjem, amelyik egyébként megvan könyvemben csatolok két vidámabb tavaszi hexametert. Könyvemben még felhívom a figyelmét a "Szonatina kialvó tüzünkrõl" és "Il Salvatore" címûekre is. Fel- és lemenõinek áldásos és boldog húsvéti ünnepeket kívánok kézcsókkal: Imre (Gyöngyös)       Feltámadásra   Ember vagyok s ez ritkán boldogít. Bukdácsolok a kötelesség-erdõn, míg elérek egy juttatott jogig, létfeltételemért bármily kesergõn el is fogadom, bárhogy szigorít.   Nehéz viselni azt a közösséget, melyben ember kínt a kínhoz ad s uralkodása kénye, kéje végett jön el hódolt s hódító áldozat. Lám, mennyi rút ellentét kell a szépnek!   Emberségem többé nem boldogít. A kínomért az Isten szenvedett el halált és kínt nem-indokolt fokig és getszemáni látó révülettel bûnbánatomon máig osztozik.   Véremben már nem érzek zsarnokot, és szellememre lelkesít az aggkor, mely megvilágosulva rám ragyog és mindent-látón, vakon, végül, akkor üdvömben gazdagon feltámadok.   2000 április Wellington     Hajnali Ekloga   Harmatot isznak a kismadarak zamatos falevélrõl. Pázsitok átitatott, üde-zöld levelén nehezékként csüngnek a duzzadozó, remegõn tapadó csoda-cseppek. Pír kel a tág horizonton, az éj suta rostja elolvad, bíboros, ünnepi nap kel, amint kifehérlik a körkép; zörren a fák citerája, a szél belecsap dudorászva. Ámosan ébred a szem: kotorászgat a fény a pupillán; méla tudat hunyorog megadón a sötét kihalásán, míg kiviláglik az ész egyesülni a nappali fénnyel, tétova álom eloszlik: orozza az éjnek a leplét; Vénusz uralkodik: átragyog ímhol a szürke homályon, visszaidézi a bársonyos éjszaka szent pihenõjét. Éj enyhíti az emberiségnek az élete lázát. Tegnapot ápol a gyógyerejével az ég takarója; csillagok árja, e dajkai kéz ölelõn simogatta. S lám a homályt kiszorítja a nap tüzelõ ragyogása, éj vajúdása, szülöttje, csodás báb'asszonya: Hajnal.   2002. július 7.     Alkonyi Ekloga   Ím a nap õszi korongja csuszamlik a lágy horizontra, langy heve hirtelen enyhül, az árnylepel élesen elhûl. Bronzludak is, ha pihenni leszállnak a rétre, pirossá fénylik a csõrük, a lábuk a harmat erõs hidegétõl. Kismadarak raja rebben az esteli szürkület árnyán. Távol a rózsaszínû havasok süvegébe fagyott hó prizmajegén töredezve szakadnak a kései fények: csendben a nap köszön így el az álmosodó anyaföldtõl. nappali lények erélytelen élete harca lelankad: fárad a test idegélete, nyugszik az életütem már készen az éjnyugalomra, amelyben erõ feszül újra! Hagyd, hogy az Alkonyat átölelõ lepelébe pihenj el! Add neki hódolatod s vegyed át a jutalmad: az álmod! Vedd, amit ad s amit elmond! Áldd csoda-gyógynak az Alkonyt!    2005 június 2.

2008.03.14. 22:36

Kedves Melinda !   Rég váltottunk emilt ,  remélem jól vagy kis családoddal együtt. Várjuk a tavaszt és a napsütést !   Egy nagyon érdekes könyvrõl hallottam a napokban, errõl lehetne  olvasóidat tájékoztatni, ha még új számodra a hír...    Megjelent  Csornai Katalin : Négy égtájon barbár csillag ragyog -  Az ázsiai hunok a kínai forrásokban - címû kiadvány, a László Gyula Történelmi  és Kultúrális Egyesület kiadásában.   Azt hiszem, nyugodtan nevezhetõ  a könyv világszenzációnak is,  mert a kínai forrásokban található történelmi információkat még    kínai nyelven sem jelentették meg. A magyar az elsõ nyelv, amin a kínai tekercsek tartalma napvilágot látott ! A fordító, Csornai Katalin sinológus 3 évi munkája ez az elsõ kötet, a négy kötetesre tervezett kiadványból. Végig követhetjük a hunok, kínaiak által ismert - legkorábbi történetét Kr.e 209 -tõl  közel  1000 éven át. A kínai császár és krónikásai szemüvegén keresztül mutatja be  a legelsõ pusztai állam kialakulásának történetét, a hun törzsek egyesülését és szétválását, olvashatunk különleges államszervezetükrõl valamint kultúrájukról, amely  máig nyomot hagyott Eurázsia népeinek anyagi és szellemi mûveltségében.   Ezek alapján elmondható, hogy a hunok fejlett és önálló civilizációt teremtettek, egyenrangúan fontos és erõs birodalmak harca  volt  a hun-kínai csatározás. A hunoktól a kínaiak, a szomszédos  népek, - de az  európai népek is  tanultak,  fõleg ami a harcászati technológiát, fémmûvességet, államszervezést illeti.   A forráskiadványból azt is láthatjuk, hogy a kínaiak sokszor elismerõen szóltak félelmetes északi szomszédjaikról és mindig pontos adatokat rögzítettek velük kapcsolatban, olvasmányos, meseszerû és novellisztikus formában.  (Ellentétben az európai forrásokkal, ahol a rosszindulat, gyûlölet és ferdítések tömegébõl nehéz kihámozni a valóságot. Erre csak egy példát mondanék :  történészek között etalonként  elfogadott "hun-szakértõ" -   E.A. Thompson : Hunok c. könyve elsõ oldalát  így indítja : " Amikor a hunok elõször keresztezték a Krim-félszigetet és  beléptek Európa történelmébe - írástudatlanok voltak. Amikor  azután az 5.-6.-ik század  népvándorlási forgatagában végleg eltûntek - még mindig írástudatlanok voltak. "  Hát mi ez ha nem rosszindulat? Ez a könyv természetesen megtalálható angolul  könyvtárainkban ! )    A könyv külön érdeme, hogy Csornai Katalin kigyûjtötte és listába szedte a forrásban elõforduló  hun eredetû szavakat,  amelyeket a kínaiak érdemesnek tartottak lejegyezni, ezek között vannak földrajzi nevek, méltóságnevek, személynevek, de használati eszközök elnevezései is. Érdekes, hogy ez a lista kiegészíti a belsõ-mongol Ucsiraltu professzor hun szavak gyûjteményét. A kötet elõszavát és a kínai történeti források magyarázatát  Salát Gergely, az ELTE Kelet-ázsiai Tanszékének munkatársa írta.    Aki többet szeretne tudni a könyvrõl, hallgassa meg a Bartók Rádió 2008 március 7.-én kb. 10.30-kor elhangzott Keleti Társalgó mûsorát, (archívban még kb. március 20.-ig hallható) ahol Filippinyi Éva beszélget a szerzõ Csornai Katalinnal a fordítás körülményeirõl.   A könyv megvásárolható  6900,- HUF áron a László Gyula Egyesület irodájában. level@lgye.hu   Szeretettel üdvözöl   Haraszti Zsuzsanna

2008.03.12. 15:21

Quando una rivista è piacevole e così tanto diversa dalle altre dal suo aspetto e contenuto, dal mio punto di vista vuol dire che abbonarsi conviene; io ho desiderato ciò anche perché Lei è davvero brava! La ringrazio della sua cordialità. Gianmarco Dosselli

2008.03.06. 13:51

Kaptam, örömmel megosztom: Kedves Melinda,  még mindig van négy olyan szonett, ami Szabó Lõrinc Örök Barátaink két kötetében is megvan. Amikor azokat is lefordítottam, meg kell találnom azt a kilencet, amelyek hiányoznak a két kötetbõl. Csak azután fogom tudni részletesen átböngészni és kivonatolni a Shakespeare-jegyzetet. Olvastam a Magyar Baudelaire tanulmányát és megegyezik a véleményem azzal a szemponttal, amely Tóth Árpádot helyezi a mûfordítók élére, de, noha Babitsot Dante-fordítása biztosan az élvonalban láttatja, kissé hiányoltam Kosztolányi nem-említését. Persze mindenkit nem lehet méltányolni, ha azt vesszük, hogy Szabó Lõrinc mellett Illyés Gyula, Weöres Sándor, sõt maga József Attila és Radnóti Miklós is a Nyugatban kezdte meg költészetét. Azt hiszem az lehetett a beérkezés jele, ha valakinek a versét a Nyugat leközölte. Olyan nagyon sok név van még ott, akik között vannak különlegesen csiszolt költõi vénával megáldott író-emberek, akikrõl egy tanulmányt lehetne írni. Ezért nagy az a teljesítmény, amit Tóth Árpád elért! Másfelõl Szabó Lõrinc túlságosan sok nyelvbõl fordított, semhogy ne veszthetett volna el egy-két olyan finomságot az eredeti nyelvbõl, amit esedékesen el is veszített. Ókínaiból és szanszkritbõl mûfordítást vállalni azt is jelenti, hogy a keményebb sarkok legömbölyítését már elõre kellett vállalnia! A tanulmányhoz gratulálok: élvezettel olvastam! Kézcsókkal: Imre (Gyöngyös) (2007. 03. 06.) ____________________ Kedves Melinda!   Nagyon jók az írásaid. Most egy kicsit volt idõm és   mélyebben belemerültem, hát mit is írjak? - tetszenek, de nagyon. (...) Üdvözlettel: Tamás István (2008. 03. 5.)

2008.02.27. 13:22

TEGNAP ESTE ÉRKEZETT: ----- Original Message ----- From: Varga Csaba To: Osservatorio Letterario  Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.) - Redazione Sent: Tuesday, February 26, 2008 10:07 PM Subject: EGY NYELVEN BESZÉLÜNK     ______________________________________________________ A FRÍG KÖNYVKIADÓ LEVELEI II. évf. 2. szám, 2008., február 26. ______________________________________________________ Ugyanazt az õsnyelvet beszéljük, csak ki-ki a maga módján. Ám ez az õsnyelv meghökkentõen tiszta szellemi rendszert adott örökségül. Ennek egy érdekes kis bizonyítéka:   KLIKK IDE: http://www.varga.hu/TAPLO TAPS CSAP.pdf Sok további szófejtõ, szótörténeti újdonság : www.varga.hu

2008.02.23. 10:16

BEKÜLDTÉK:   ----- Original Message ----- From: <bakk.istvan_KUKAC_ujvilagfesztival.hu> To: <melinda.tamas-tarr_KUKAC_osservatorioletterario.net> Sent: Friday, February 22, 2008 7:31 PM Subject: Rend a lelke   Rend a lelke  Magyar pálosok és/vagy lengyel pálosok? Egykor leválasztották Czestochowát   Joó István írása:   Bizonytalan, hol állt a Pilisben az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend elsõ kolostora. Amint dokumentumok, tanúkijelentések alapján fölvethetõ az is, hogy az õsi pálos rend jogilag nem feltétlenül azonos azzal a pálos  renddel, amelynek központja a lengyel Czestochowa.   http://www.mno.hu/portal/541736 http://www.mno.hu/portal/sendcont?contentID=541736  Üdvözlettel:  Bakk István http://www.palospassio.hu

2008.02.13. 15:08

Carissima Amica Melinda, a proposito, l'ultimo numero, che ho ricevuto da poco, è veramente notevole, sia per la mole che per la qualità dei contributi! Un carissimo saluto e a risentirci presto Tuo Marco (Pennone)

2008.02.13. 11:07

Kedves Melinda!  A napi taposómalom leverõ hatását az ember nemcsak azzal a kevés, napi felemelõ órával tudja elviselhetõbbé tenni, amit kedvenc szellemi elfoglaltsága biztosít, hanem az üresebb, esetleg várakozással eltöltött idõ közbeni elmélkedéssel is. Még az alvás órái is követhetik ilyenféle fázisokban  ezt a tendenciát. Fõleg, amikor álmodik az ember: attól függõen, hogy az álom felemelõ hatású, alvásunk elõjele pozitív vagy negatív lehet és ennek megfelelõen pihentetõ vagy fárasztó. Sajnos ilyen pozitív és negatív hatásnak vagyok kitéve az Októberi Tükör olvasása közben, amit egy londoni barátomtól kaptam kézhez a napokban. Ez a Magyarok Angliai Országos Szövetségének az évkönyve, amelyet tulajdonképpen a Magyar Tükör nevû kiadvány évi négy évfolyama helyett adnak ki ezentúl. Pátkay Róbert ref. püspök volt a fõszerkesztõje a folyóiratnak, de az évkönyvet Sárközi Mátyás és Jotischky László szerkesztette. Sárközy Mátyás az egyik leghíresebb magyar drámaírónak, Molnár Ferencnek az unokája, de mindetten kiváló írók és cikkeik nagyon olvasmányosak, érdekesek. Ami nekem szemet szúrt, arról valószínûleg csak kevesen tudnak. Határ Gyõzõ nagy ajnározása és Gömöri György    szerepeltetése ellen van kifogásom. Határ Gyõzõ egy még 1946-ban elkövetett antológiájáért kapta a Kossuth   díjat, amit Hack    Gyõzõ néven adtak ki és amelyben a Felszabadító Vörös Hadsereget dicsõíti mellesleg megalapítva az MKP magyar nyelvû ideológiai zsargonját. Gömöri György professzor írta azt a durván pornográf versecskét az Úristenrõl és Szûz  Máriáról, amit még magyarországi költõi karrierje egyik állomásának szánt. Még az a szerencse, hogy Faludyról nincs szó, aki az ötvenes években egy ömlengõ ódát írt a Naaaagy Sztálinhoz és segített a Prohászka szobrot ledönteni. Egyszerre olvasok most három-négy könyvet is és mint a méhecske gyûjtöm magamba a mézet. Ezek közül az egyik legélvezetesebb a Kegyed tanulmánya a jó modorról! Nagy bölcsességet árul el! Bravo!  Kézcsókkal: Imre

2008.02.11. 10:00

Gent.ma Prof.ssa Melinda Tamas, Ho ricevuto la rivista e volevo ringraziarLa per aver inserito le mie due poesie e la tesi. Ho visto che ci sono anche le foto (un lavoro in più per Lei), ma che rende il testo più suggestivo. Grazie Luigia Guida

2008.02.10. 12:26

Wellingtoni Gyöngyös Imrének: Kedves Imre!      Köszönöm visszajelzését és remélem ugyanolyan érdeklõdéssel és élvezettel fogja olvasni ezen legújabb számot is. Szerencsére az ebben a számban is bentmaradt sajtóhibák nem rontják a megértést. Többek között Czakó Gábor írónk is ismét megnyugtatott, azzal, hogy nincs tökéletes nyomtatvány. Igaz, sajnos még a külsõ szemek olvasása  és a legnagyobb igyekezet  ellenére is elég aktív marad a sajtó ördöge. Botár Attilánk - valamikor újságírógyakornoki idõmbeli kollégám - felajánlotta a magyar rész korrektúráját még a múltkor, de sajnos a tirann idõbeosztásom miatt nem tudtam neki elküldeni.  Így jár a szegényember lánya, ha egy személyben több hivatást és több ember munkáját kénytelen végezni.     Most meg tegnap óta egy iszonyatos megfázás tört ki rajtam, csak tudnám, hogy fázhattam meg. Szerintem férjem tenyésztette bacilusok támadtak meg, mivel már két hete, hogy hasonló állapotban van, csakhogy nálam még csúnyább változatban. Most ez is hátráltat a munkáimban. De legalább tudnék olvasni, ha más célból nem, csak szórakoztatásomra, ne lenne ez az erõs fejfájás, fej- és fülzúgás és erõs könnyezés, amik miatt erre is képtelen vagyok. A klaviatúra billentyûit is alig látom. Remélem, holnapra rendbe jövök annyira, hogy a holnaptól újra kezdõdõ délutáni óráimat meg tudom tartani. Meg kell tartanom, mert akkor jövedelmem sincs.     Ami a feladást illeti, nincs más lehetõségem, az olasz posta nem küld hajóval óceánokon túlra leveleket, csomagokat. Legalább megvan az az örömöm, hogy Ön az egyike azoknak, akik nemcsak a saját munkáikat olvassák a folyóiratomban, hanem másokéit is. Van egy hazai levelezõm, aki azzal árulta el magát, hogy fogalma sincs, hogy mit publikáltam akár olaszul, akár magyarul, hogy az éterben keringõ közösségi levelekbõl olyanokat küldött át Michelangelo Naddeóra vonatkozóan megkérdezvén tõlem, hogy tudok-e róla, hallottam-e errõl, s esetleg felhasználhatnám a jövõben a lapomban, amelyet én publikáltam, nélkülem sokak tudomására sem juthatott volna létezése....  A szép az volt ebben a dologban, hogy ezen szövegek az én magyar nyelvû cikkeimbõl lettek összeollózva s úgy tálalva, mintha a közösségi levél írójának lenne érdeme  a honfoglalásunkra vonatkozó tájékoztatás!!! Mindenesetre a múltkori magyar nyelvû vezércikkem után megjegyzésként tettem erre célzást.    Most elköszönök, mert tényleg alig tudok fent maradni, annyira nem jól érzem magam, remélem, következõ soraim írásakor már, ha nem is egészen jól, de jobban leszek, hogy tudok végre megint tisztességesen dolgozni. Szeretettel üdvözlöm, kellemes vasárnapot kívánva: Melinda

2008.02.10. 12:23

Köszönöm a két Imrének a visszajelzést. (Mtt.)

2008.02.09. 10:47

Kedves Melinda, tegnap megérkezett a folyóirat, úgy érzem rekord gyorsasággal! A sok bélyeg láttán mégis van egy nagy adag lelkifurdalásom: ez a repülõ-postán való küldés nagyon-nagyon költséges. Az az elképzelésem, hogy a hajó-postán lényegesen olcsóbb lenne. Az olcsósítás ára öt hat hét lenne, de azt szívesen kivárnám. Ezért kérem, hogy legközelebb ne riadjon vissza ettõl a módszertõl. A nov.-dec./jan.-febr.  számot nagyon-nagy érdeklõdéssel olvasom és élvezem! Köszönöm!! Kézcsókkal: Imre (Gyöngyös)

[565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1] [Archívum]