 |
SZINTÉZIS |
|
|
| | |
|
Menü |
|
|
| | |
OSSERVATORIO LETTERARIO HONLAPJA
Osservatorio Letterario a Facebookon
OLFA-HÍREK
OLFA-szerzõk
Konzultálható teljes számok online-változatai: 2005. 43/44. , 2005. 45/46. , 2008. 61/62. , 2008. 63/64. , 2008/2009. 65/66. , 2009. 67/68. , 2009. 69/70. , 2009/2010. 71/72., 2010. 73/74. 2010. 75/76. , 2010/2011. 77/78. , 2011. 79/80. , Egy-két egyéb internetes jelenlét: QLIBRI (2008. 04. 16-tól) , Literary, Bresciai könyvtári hálózat/Periodikák, Shvoong, Google: részleges internetes jelenlét, Yahoo , Egyéb internetes jelenlét) (Ld. még a jobboldali szélsõ hasábban is.)
A FOLYÓIRATOM (Edizione O.L.F.A.) KIADOTT PÉLDÁNYAINAK ARCHÍVUMA , legutóbbi kötetek és egyéb O.L.F.A.-Publikációk (1, 2, 3, 4, 5, 6 , 7) O.L.F.A. - Irodalmi Füzetek, Traduzioni/Fordítások (Prosa/Próza-Poesie/Versek) , O.l.f.a.-kötetek (Nb. Archív, évek óta nem frissíthetõ, kezdeti O.L.F.A.-honlapok egyikérõl.) Ld. még a jobboldali hasábban: Internetes jelenlét/Edizioni O.L.F.A.- O.L.F.A. kiadványaim (néhány, nem teljes), Egy láng az élet (magyar nyelvû e-book mûfordítás-antológia) Kezdeti könyves vitrinek-1, Kezdeti könyves vitrinek-2, Kezdeti könyves vitrinek-3 , Kezdeti könyves vitrinek-4, Kezdeti könyves vitrinek-5, Kezdeti könyves vitrinek-6, Kezdeti könyves vitrinek-7 (Nb. Az ezeken az oldalakon látható e-mail címek 2002-tõl már nem érvényesek!!! Ugyancsak ezek a kezdeti weboldalak sem frissíthetõk.)
Archívum Archív figyelõ
EPA-OSZK Archívumban található pdf-változatok
Magyar nyelvû függelékek (fekete-fehér nyomtatás/stampata in bianco-nero ): 2005. 43/44. , 2005. 45/46. , 2005/2006. 47/48. , 2006. 49/50. , 2006. 51/52. , 2006/2007. 53/54. , 2007. 55/56. , 2007. 57/58. , 2007/2008. 59/60. , 2008. 61/62. , 2008. 63/64. , 2008/2009. 65/66. , 2009. 67/68. , 2009. 69/70. , 2009/2010. 71/72. , 2010. 73/74., 2010. 75/76.; színes nyomtatás/stampata a colori: 2010/2011. 77/78., 2011. 79/80., 2011. 81/82. , 2011./2012. 83/84. (speciális, jubileumi kiadások/speciali edizioni giubilari) , 2012. 85/86 , 2012. 87/88 Tovább>>
A nyomtatott példányban az ábrák, képek fekete-fehérek, kivéve a jubileumi kiadásokban.
100 ÉVES A NYUGAT (1908-2008)
NAPKELET
NAPJAINK VILÁGIRODALMA
In memoriam Bakonyi Géza (Gyászjelentés), Bakonyi Géza, az Osservatorio Letterario ex-levelezõje emlékére (Bakonyi Géza írása az O.L.-ban olaszul , B. G. honlapja, Link: Magyar-olasz testvérmúzsák/az Osservatoio Letterario azóta már archív honlapja)
| | |
|
FIGYELMEZTETÉS |
|
Copyright 1997-2008/2009 és további évek
NB. Dr. Bonaniné Dr. Tamás-Tarr Melindának – miként honlapja is – minden írása és egyéb munkája, ide értve a különbözõ fórumokon és másutt tett valamennyi hozzászólása SZERZÕI JOGVÉDELEM ALÁ ESIK. MINDENNEMÛ MÁSOLÁSUK TILOS! Azokra egy, a honlapra, illetve a weboldalra, vagy a kiadványra vezetõ hivatkozással, linkkel, illetve a forrás pontos megjelölésével (pl. láb- vagy végjegyzetben) kell hivatkozni. A hatályos szerzõi jogvédelem alapján bármely munkájának idézése vagy közlése csak elõzetes megállapodás és jogdíjfizetés ellenében történhet.
MEGJEGYZÉS: A honlap linkjei közül a feltétel óta sajnos sok már nem található az interneten. Azért nem veszem le ezeket , hogy látható legyen, milyen web-címen publikálták annak idején az eltûnt/eltûntetett cikkeket. | | |
|
TUDOMÁNY |
|
Honfoglalás (ld. aktuális olvasottságát a Könyvismertetõk rovatban - Link: Michelangelo Naddeo a rovás-ábécé õsiségérõl szóló angol nyelvû könyvének budapesti könyvbemutatója Kapcsolódó kritika: Négyezer vagy négyszáz éves a rovásírás? )
DunaTv/Õstörténet-1, Õstörténet-2, Õstörténet-3
Tarihi Üngürüsz, a legõsibb magyar geszta /Sajnos, felsõbb utasításra, imitt-amott torzított fordítással
A tarihi üngürüsz, magyar õsgesztáról
Õshonos-e a magyar a Kárpát-medencében? (Könyv)
Grandpierre K. Endre, a titokfejtõ: történész és gondolkodó (1916-2003)
Grandpierre K. Endre
Mesterházy Zsolt: A Kárpát-medencei etnogenezis története
Botos László: Felvidék - Szlovákia (Northern Hungary)
Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez
Az évszázad nyelvvitája 1.
Egy izgalmas kaland feljegyzései
A csillagok gyermekei vagyunk?
"Valóban etruszk írás?" - I. (az olasz eredeti magyar nyelvû, bõvített változata)
"Valóban etruszk írás?" - II.
AZ ETRUSZKOKRÓL ÉS NYELVÜKRÕL - "Valóban etruszk írás?" - III. (Az elõzõ kettõ összefoglaló kivonata)
Etruszkokról, írásukról - "Valóban etruszk írás?" - IV
Etruszkokról, írásukról - "Valóban etruszk írás?"- V. (ld. az "Esszé" rovatot.)
Titkozatos tárgy...
Exkluzív: Levelezés Mario Alineivel
Etruszk rokonaink?
Az etruszkok kihalhattak utódok nélkül?
Az etruszk-cikkeim olvasottsága (ld. 'stelltesor' nicknév)
Etruszk levelek I.
Magyar-etruszk rokonság kérdése magyar szemmel
Elõzetes/Benedekffy Ágnes: Egy titokzatos nép holt(?) nyelve
Radics Géza: A környezet és létfeltételek hatásai a nyelvek kialakulására
Magyar õstörténet: Róna-Tass András a mítosz és valóság viszonyáról
Hunnivári Zoltán: Forradalom a kronológiában – A 200 éves idõcsúszás
Hunnivári Zoltán: Hungár Naptár – Jézus Krisztus Kr. u. 194-ben született
Hungár Naptár/Hungarian Calendar – A 200 év, amely megrendíti a világot (angol-magyar)
Hungár Naptár (Több nyelvû honlap)
A római kapitóliumi farkas turpissága, amely a középkorban “született” / L'inganno della Lupa e' "nata" nel Medioevo (olasz)
Vörös vihar Théba felett
Megnyílnak a neandervölgyiek titkai (2006. november 16)
Evolúciós ritkaság vagyunk (2006. szeptember 19.)
Neandervölgyiek az interneten (2004. július 22.)
Semmi köze a Neander-völgyieknek a ma emberéhez? (2004. január 30.)
Megtalálták az emberi evolúció hiányzó láncszemét (2003. június 13.)
Megtalálták a legõsibb emberi koponyát (2002. július 13.)
Éden, megszakításokkal (2001. december 29.)
Az elõember soha nem volt "tizenéves" (2001. december 8.)
Megtalálták az új világ legrégebbi írását (2006. szeptember 18.)
Novemberben tárul fel az Antikythera (2006. június 23.)
Amerika legõsibb csillagászati eszközei (2006. június 6.)
Magyar régészek kutatnak Szudánban (2006. május 26.)
Meglepõ õsi hamispénzre bukkantak (2006. március 30.)
Amikor a trópusokat óriáspingvinek lakták
Fullextra: Tudomány rovata
MTA-TAG REAKCIÓ, AVAGY TUDÓSOK ÉS ÁLTUDÓSOK / KUTATÓK ÉS KUTATGATÓK KÉRDÉSE - I.
Varga Géza: Erdélyi István száz év finnugrizmusról | | |
|
TRIANON |
|
|
| | |
|
Ünnepek-évford. |
|
|
| | |
Fotó: Dr. B. Tamás-Tarr Melinda (Gradara, 2005. augusztus)
A szobor jellegzetessége, hogy amerrõl nézzük - jobbról, szembõl, balról -, arról az oldalról más az arckifejezés: 1. A szenvedõ Krisztus (jobbról), 2. A haldokló Krisztus (szembõl), 3. A halott Krisztus (balról) | | |
|
Nota bene! |
|
" […] nyelvi szörnyszülöttek egyetlen nemzedékváltásnyi idõ alatt elpusztíthatják a magyar nyelvet, és vele hullanak fogalmaink is" (Szitányi György: Nincs harag, öregem)
"Az internet az a médium, amely alkalmas annak az ideának a megvalósítására, hogy a véleményre nem annak elnémítása, hanem az ellenvélemény adja meg a méltó választ." (Szólássabadság az interneten: törvények, tanulmányok)
Plágium: az a cselekedet, amikor valaki az eredeti szerzõ szellemi termékét, munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrásmegjelölés és/vagy szerzõi engedély nélkül, jogtalanul felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel a eredeti szerzõ jogait sérti. A plágium bûncselekmény...
Kapcsolódó témák: Amit tudni kell a plágiumról , Mi a plágium?, Wikipédia, A MÚOSZ a plágiumról, Szatmári Friss Újság: Tanulságos történet Kapcsolódó linkek: Dokumentáció a "Tanulságos történet"-hez, Illegális publikáció (ahol a teljes tanulmányt a szerzõ tudta nélkül publikálták, annak forrását meg nem jelölve), Egy régi plágium esete , Ismét plágium! (kapcsolódó linkek: Ismertetõim olaszul, Ismertetõim magyarul)
Újabb jogtalan internetes közlés
Változnak az internet veszélyei
Az Alkotmányról, az alaptörvényrõl
Lisszaboni szerzõdés (Link) | | |
|
NE FELEDD! |
|
Részlet a Magyar Köztársaság Alkotmányából:
61.§(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze.
BH 1994. 300. I. A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetõeljárásban nem esik a "tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására
[ Alkotmány 60.§(1) bekezdés, 61. §(1) bekezdés, Btk.179.§, 180.§ ]
Az Európai Egyezmény 10. cikkelye : "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. E jog magában foglalja a véleményalkotás és az információk, eszmék megismerésének és átadásának szabadságát, országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szervnek joga lenne beavatkozni ..."
===============
"A Szent Korona szakrális jellegét is kötelességünk megemlíteni, hiszen már az a tény is, hogy a pápa juttatta, adományozta elsõ királyunknak, már egy szentségi jellemzõvel ruházta fel. Amint eme jelleget Kocsis István (...) kifejti, tulajdonképpen "a magyar nemzet transzcendes dimenziója, az Ég egy darabja... miért is ne lehetne a magyar népnek is saját nemzetfenntartó misztériuma, saját mitológiája?... A létében fenyegetett magyarság a Szent Koronával, mint közösségfenntartó és megõrzõ erõvel ebbe belekapaszkodva eredményesen tudna védekezni, mert az az önvédelem szakrális, absztrakt letéteményese, szellemileg létezõ hatóerõ ... Ez a magyar nép Isteni titka. Aki ebbe a titokba bele tud pillantani, aki ennek legalább egy részét megérti, az beavatást nyer és részesül a magyarrá válás misztériumában"." (Prof. Dr. Tarr György: A Szent Korona szellemi tulajdon)
"Én hiszek a testvériségben: a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye:az elnyomás és rombolás szelleme ellen. Micsoda leckét kaptunk ebbõl mi, magyarok!" (Babits Mihály)
"A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiaság köntösében járó még korántsem hazafi.
S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán." (gróf Széchenyi István)
"Jól s szépen beszélni a köznapokon is tudni kell. Meg kell ezt tanulnunk úgy, hogy vérünkbe ivódjon. Sok közéleti bajunk egyik legnagyobbikának: a hivatali bürokráciának kigyógyítására, egyszerû és pontos nyelvhasználatra lenne szükség. Idegen hatások befolyása ellen is óvni kell a nyelvet. Még inkább attól, hogy magába zárkózzék, s elporosodva váljék használhatatlanná. Sok szépen és jól beszélõ ember példája tanít a leghatásosabban. Tõlük-tõlünk válhat nyelvünk – az anyanyelvünk – igazi kinccsé. Egy mindenki s mimagunk által is folyton-folyvást megcsodálni való jelenséggé." (Bodosi György: Vallomás)
"A legfájdalmasabb és legaljasabb, gonosz emberi cselekedet az, amikor olyan emberek tagadnak meg - ezzel beléd rúgnak, arcul ütnek és szemedbe köpnek -, akiket kitartóan, komoly nehézségek ellenére is éveken át a legmélyebben szerettél/szeretsz és önzetlenül segítettél/segíted!" (mtt)
"Gyûlöletre méltók a gerinctelenség, jellemtelenség, képmutatás, kétszínûség, hízelgés, hazudozás (háryjánoskodás is), szavahihetetlenség, köpönyegforgatás, önzés, egoista érdekekbõl, haszonból kezdeményezett, õszintétlen kapcsolatfelvételek, sunyiság, inkorrektség, irígység, rosszindulatúság, közömbösség, korruptság, mindenféle embereket félrevezetõ, kihasználó, kijátszó, bizalommal aljasan visszaélõ cselekedetek stb." (mtt)
| | |
|
|
|
INNEN IS...ONNAN IS..., ERRÕL IS... ARRÓL IS... |
|
|
VISSZHANG
2008.06.17. 12:22
Nagy Lajos Belgiumból írta egy vitapartnerének: «[...] bocsáss meg, de honnan a fenébõl szedted ezt: "a vlahi és a vlasi ugyanannak a szónak a változatai. A vlahiból lett az oláh, a vlasiból az olasz (vlasz--->ulasz--->olasz)" -t ?
Az, hogy az olasz szavunk honnan ered, azt bizonyosnak mondhatóan is tudjuk. Ez több, mint egy teória. A walens (vallon németes neve)-bol ered. Ez egy egyedülálló magyar dolog és következménye a nagy Mo-i frank-vallon betelepedésnek ...
Honnan jönnek ezek a "vlasz", "ulasz", vagy "vlahi" szavak ?»
Válasz: « [...] Nem a fenébõl, hanem a Magyar Szótörténeti Szótárból.»...
A MON fórumának “FÓKUSZ: Gondolatok a magyarság fogalma körül” c. témakörében Nagy Lajos úr által felvetett témakörök olyan lingvisztikai, történészi, stb. témakörbe tartoznak, amelyekrõl alapos, idetartozó szakterületen/szakterületeken belül tudományos alapokkal, felkészültséggel rendelkezõ, ilyen jellegû szakmai háttérrel rendelkezõk tudnának – mégsem tévedhetetlenül, mivel a tudósok között is nagy vita van (ld. Tudósok és áltudósok/kutatók és kutatgatók avagy a "nyelvreformerek"-rõl – inkább válaszolni, s ezt laikusként imitt-amott összeolvasottak alapján, érzelmi és “hiszem, vagy nem hiszem” alapon, nem lehet megvitatni... Ha pedig valaki kételkedik, tudományos, megfelelõ érvekkel bizonyítsa be ellenkezõ álláspontját. Poe Mon-tagot alátámasztandón az aklábbiakat jegyezném meg:
A “Magyar ill. Hungarian” témakörben rövid szó esett az “oláh” népnévrõl is, ami pont idevágó (ld. http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=3272&forum=58). Nilda Mon-tagnak Ferencz Zsuzsanna így válaszolt Osváth Gábor “…A külsõ elnevezést a szóban forgó nép sértõnek érzi a névadók eredeti szándékától függetlenül” kitételével kapcsolatban: “Kedves Nilda, a valah (oláh) valóban pejoratív lett, magyarul. Románul viszont nem. Õk szívesen nevezik magukat úgy, hogy vlah vagy valah.”
Nilda megadta a fenti véleményhez tartozó linket, amelyben - Osváth Gábor: Ország- és népnevek problémái… - a népnevekkel kapcsolatban lehet ismeretekhez jutni, de az a link már nem él. Én viszont rátaláltam s melegen ajánlom e tanulmányt mindenkinek, akit ez a témakör érdekel: Osváth Gábor “Ország- és népnevek problémái a kultúraközi kommunikációban” c. tanulmánya http://elib.kkf.hu/osvath/osvath_18.pdf web-címen olvasható. Itt lehet olvasni oláhokról, rácokról, tótokról, digókról stb, akár egyetértenek vele egyesek, akár nem, mindig hasznos lehet.
Mivel egy 16 oldalas lingvisztikai tanulmányról van szó, nem biztos, hogy mindenkinek van türelme és érdeklõdése végigolvasni, ezért az alábbiakat jegyezném meg a fenti tanulmányban olvasottak szintetizálásaként az 'oláh'-val - N.B. a szó végi 'h'-t nem ejtjük - kapcsolatban:
A még kádári korszakban kiadott (1978) MTA “Magyar Értelmezõ Kéziszótár”-ban az alábbiak olvashatók:
“oláh: román, [déli szláv < germán < kelta] oláhcigány: Anyanyelvét román szavakkal keverõ cigány. Régen: vándorcigány.”
A Tinta Kiadó (2007) “Értelmezõ Szótár”-ában az alábbiak olvashatók: “oláh (Régi): román. Etimológia : bolgár vagy horváth-szerb jövevényszó.”
A Tinta Kiadó (2006) Etimológiai szótár”-ában:
“oláh: [1200 körül] ‘román’. Bolgár vagy horváth-szerb jövevényszó. vö. bolgár ьлах [vlah] ‘román’, horváth-szerb Vlah ‘ugyanaz’. A szláv szavak germán eredetûek, vö. ófelnémet walah, wahl ‘idegen; kelta; román’. A germán szavak a latin Volcae kelta törzsnévre mennek vissza. A szláv szó eleji v hang a magyarban magánhangzóvá vált. Az oláh szót felváltva az 1848-1849-es szabadságharc óta a magyarországi románok kívánságára a hivatalos nyelvhasználat román szóval illeti ezt a népcsoportot.”
“olasz: [1138 tájékán, 1372 után] horvát-szerb vagy szlovén jövevényszó, vö. horvát-szerb Vlah, Vlasi (többes szám) ‘román’, horvát-szerb nyelvjárási ‘olasz; latin; görög-keleti szerb’, szlovén Vlah, Vlasi (többes szám) ‘román, olasz’. A szláv szavak germán eredetûek, vö. ófelnémet” walah, wahl ‘idegen,; kelta; román’. A germán szavak a latin Volcae kelta törzsnévre mennek vissza. A szó eredetére vö. oláh (ld. fent.). A szláv szó eleji v hang a magyarban magánhangzóvá vált (ld. fent.).
Az olasz “Kis etimológiai szótár”-ban (L’etimologico minore/Dizionario Etimologico della Lingua Italiana, Zanichelli, 2006) pedig az alábbikat lehet olvasni – az én szöveghû fordításomban:
“romeno, rumeno: „della Romania”, azaz „Romániából” való nép ( 1862, A. Stramio). Român vagy rumân a latin Romanu(m)ból származik, románul ‘román’ jelentéssel."
Egy másik nézõpont, ami még hivatalosan, tudományosan nem bizonyított, mint ahogy az etruszk-magyar nép- és nyelvrokonsággal kapcsolatos tudományos hipotézisek sem (ld. tudósok – nem csak laikusok - közötti csatározásokat, valamint ld. Mario Alinei nyelvész professzor úr “Etrusco: Una forma arcaica di Ungherese”/”Etruszk: a magyar archaikus formája” - otthon “Õsi kapocs” címmel jelent meg nem teljes és tökéletes fordításban - c. munkája körüli – amelyrõl többször hírt adtam a folyóiratom nyomtatott és internetes oldalain is: Etruszk rokonaink?, Exkluzív: Levelezés Mario Alineivel - szakmabeliek közötti nagy vihart).
Oláh Imre/Americo Olah az alábbiakat írja az “Osservatorio Letterario” 2008. 63/64-es számában az “Édentõl Keletre” c. tanulmányában az “ECHI DEI SECOLI D’ORO NELLA PREISTORIA ITALIANA” c. fejezetben:
“Hajdanta Itáliában az a hiedelem járta, hogy Szaturnus-Kronus õskirály az aranykor végén olasz földön járt, sõt, ahogy Cató írja, ez a hely egykor ennek neve után volt elnevezve. „Italiae splendidissima origo fuit, tum tempore, tum origine gentis. Coepit enim aureo saeculo sub principius diis Jano, Camesse, Saturno gente Phoenica, et Saga, quae post inundationem terrarum per orbem prima colonias misit.”
Ighiramius pedig közöl egy olyan etruszk feljegyzést, mely ugyancsak errõl az õshagyományról ad számot: „Magnus pater Vandimin, qui a Latinis Janus vocatur advenit in hanc regionem (scil. Etruriam) cum secundo figlio Iapeto, et illius fillius; et cum venissent super hunc montem sibi commodum, posteris jucundum putavit. Quare in superiori parte, quae salubrior esset, civitatem aedificavit, et Cethem appellavit.”
Hogy egyáltalán létezett-e valaha egy ilyen nevû város Itáliában, azt nincs szándékunkban most kideríteni. Azonban az elmondottak alapján ehhez hozzá fûzhetünk annyit, hogy a régieknek tudomása volt arról, miszerint a „kutha névbõl eredt a szkíta név”, s amikor a szkíta-kuthiták bárhol is letelepedtek jobbára leginkább azon vidékek környékén találjuk nyomait e róluk elnevezett Quita, Kethea, Kethemane, Kythanum, Kyta, Kethena, s esetünkben a „Cethem” és más hason nevek alatt ismert régi helységneveknek.
Kétségen felül valamikor komoly hitele volt ennek a régi hiedelemnek, merthiszen az õsemlékezet azóta is úgy tartja, hogy Itália hajdankori neve elõször volt Argessza, ezután lett Saturnia, aztán Auson neve után következett volna Ausonia, majdpedig Tyrrhenus után Tyrrhenia s Italus nevébõl kelt volna végül a mai Itália. (G.S. Faber, et alia)
Megjegyzés gyanánt itt megemlítendõ, hogy mindezáltal mi az olasz nép hazájának ismertük Itáliát, habár rajtunk kívül senki se nevezi így ezt a népet. Vajon honnan vehettük ezt a különös nevet? Másoktól tanultuk volna talán, avagy valami hajdani õsnéptõl eredt-e, mely a korai népvándorlás során Itáliába telepedett meg? Joggal feltehetõ - miként már fentebb is említtetett -, hogy ez is, mint minden ilyesfajta régies név, valamely õstelepes népnévnek a származéka lehet. Tehát ha azt vesszük, hogy az „olasz” is egy ilyen származékszó, akkor valamelyik régi etruszk-latin törzsnévbõl, esetleg a Volsci vagy pedig a Volsinii-bõl keletkezett. A kérdés tehát az, e két név közül vajon esetünkben melyik az elfogadhatóbb névalak?
Tudvalevõleg a Volsci nemzedéknek - még Rómát megelõzõ korban -, a Larisz folyam partján volt a szálláshelye. Eszerint ez úgy is vehetõ, hogy azok az „Orbis latina”-ba tartoztak. Ezzel szemben viszont az un. Volsinii-ek, akik ezektõl északabbra éltek, az etruszkok egyik felekezetét képezték. Vajon ennek a Volsinii-nek lett volna akkor az egyik szóváltozata az „olasz”? A jelek szerint igen! Ugyanis ha azt vesszük, hogy az alapszó volsinii, melynek melléknév formája: volsiniensis = volsziniai. Márpedig, mint ismeretes, a latin nyelvjárás szerint ennek volt egy másik névalakja is és ez pedig a „volus”.”
Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda*
* Mellesleg magyar-történelem szakos tanár is...
Frissítés (2008. június 19. 9:21)
Eljutott - királyunk nevére emlékeztetõ - Nagy Lajos úrhoz a fenti írásom levélként is, amire kaptam is választ és nekem is feltette a fórumban megfogalmazott kérdéseket - sokkal bõvítettebb formában -, amelyre válaszoltam is, s az alapján itt is megjelentetem a levélben, a teljesség igénye nélkül írt, másokat ist érdekelhetõ gondolataimat :
Nagy Lajos úr olyan kérdéskört feszeget, amelyre nem lehet válaszolni egynéhány levélben sem, hiszen kötetekre kiterjedõ, a történelemtudományra, nyelvészetre (amelyeknek számos korszakolási ágai vannak a magyar- és egyetemes történelmen belül), a komparatív történelemtudományra, komparatív lingvisztikára, névtudományra, számos ezekhez kapcsolódó rész- és segédtudományokra támaszkodó ismereteket feltételezõ választ igényel. Mivel a MON-on sem fogadott el semmiféle szintetikus hivatalosan elfogadott véleményt, azt javasoltam az úrnak tisztelettel, hogy folytassa tovább és olvasson minden területrõl: a régi történészek munkáit, beleértve a ma hivatalosan és tudományosan el nem ismertekét is, s ugyanígy a mai történelemtudományi tudományos s annak még el nem ismert munkákat. Ajánlottam neki, hogy tanulmányozza ezeket a munkákat kritikus szemmel pro és kontra egyaránt és önmaga vonja le a tanulságokat, keresse meg a kérdéseire a választ. Még a tudományosan elfogadott szakvélemények sem egységesek, tehát egyértelmûen nem kaphatja meg azt a választ, amit az úr hallani szeretne.
Van internet elérhetõsége, a keresõkben bármi õt foglalkoztató témakörrel kapcsolatban találhat anyagot a legkülönfélébb honlapokon, a magyar és külföldi elektronikus könyvtárakban. Ha kívánja, talál megvásárolható legújabb kiadásokat is pro és kontra. Az internetadta ismeretszerzési lehetõség valóban korlátlan, nem úgy, mint a hagyományos könyvtárakban, irattárakban való korlátozott lehetõségû kutatgatás. Az internet segítségével rá lehet találni a hagyományos könyvtárakban milyen jellegû forrásmunkák, tudományos munkák találhatók. De az interneten is rengeteg munkával lehet találkozni mindenféle nyelven. Tehát, kedvére böngészhet olvashat, összehasonlíthat, s ezekbõl választ kaphat, ha valamit is elfogad. Elég a keresõkbe beírni az érdekelt témakört, máris rengeteg anyagot találhat.
Segítségül egy-két címet meg is adtam kiinduló pontként ajánlva az elõzõ írásomban megadott linkeket is:
Nagyon helytelennek tartom, hogy a népek neve, azoknak eredete az urat nem érdekli, mert ez is beletartozik az általa boncolgatott témakörökbe, ez nem kerülhetõ ki egy nép eredettörténetének tanulmányozásából. A névtudomány is segédtudománya a történettudománynak, az eredetkutatásnak, mint ahogy a földrajzi nevek is. Ilyen hozzáállással, szerintem, viszont csak önmaga elõtt zárja el a remélt helyes megfejtéshez, válaszhoz vezetõ utat. Azt meg el kellene fogadnia, hogy sajnos sokan soviniszta, pejoratív töltéssel használtak/használnak bizonyos népneveket (ld. oláh, tót, digó stb.), ami aztán a többségben így rögzõdik meg, s általánosan ellenérzést vált ki bennük ezen népnevek ilyen megnevezése. Most megint fellendült, amint az interneten is sokszor tapasztalom. Csak egy példát mondjak a sok közül: nagy megbotránkozásomra egy hazai kollégám egy Erdélybõl származó magyart "oláh"-val illetett, s bizony nem embertársi szeretettel fûtött hangú megszólalásában tette ezt. Az interneten nem kevés esetben tapasztaltam az ilyesmit. Mint ahogy nekem is alaptalan irígységtõl fûtött ismeretlen honfitársam hazai, elõzõ lakóhelyemrõl, Veszprémbõl az iwiwen gyûlölködõn, ismeretlenül küldött az iwiw-postaládámba egy levelet s ledigózott azért, mert itt élek Olaszországban, csak azért, mert az ottani profilomból láthatta, hogy mit teszek, amióta elkerültem otthonról. Válaszra sem méltattam, mert az ilyen meg sem érdemli. Azonnal töröltem levelét s nem is emlékszem rá, hogy tulajdonképpen ki digózott le. De nem is bántott, nem sértõdtem meg, mert eszéhez mértem ilyetén megnyilvánulását. Milyen érdekes, hogy az olaszok a megyék, járások, települések közötti ellenségeskedések s az akcentusukról felismert déliek mindennapos "terroni" csúfos megnevezése ellenére a külföldön élõ honfitársaikat sosem illették másként - legalábbis eddig, majdnem 25 év alatt nem hallottam - , mint olaszoknak, külföldön élõ honfitársaknak. Még akkor sem, hogy köztudott, hogy a tömeges kivándorlók zöme dél-olaszországi volt. Nálunk otthon viszont sokszor oláhozzák, románozzák, tótozzák, stb. a hazánktól elcsatolt területeken élõ vagy onnan származó magyarokat.
Nos, ami az úr nemes, tiszteletre méltó, évtizedeken át tartó történészekkel kapcsolatos harcát illeti, igaza van. Valóban, hogyan igazodjon el egy érdeklõdõ olvasó, ha maguk között a tudósok között sincs egyhangú álláspont s csak az acsarkodás. A tudósok kulisszafalai mögött is és nyiltan is, bizony nagy ellenségeskedések, egymást kinyírni képes, egymást becsmérlõ csatározások folynak. Mindenki - érthetõ módon - a maga kutatási eredményeit védi, nem riadva vissza - ez viszont megvetendõ - a másik lejáratásától sem. De ez a világon mindenütt így van sajnos. Ezért is nem megy elõrébb sok esetben a kutatás. S ha lelkes, újabb kutatók jelennek meg - persze itt is vannak érdemes és sarlatán kutatók/kutatgatók, hogy Dr. Honti László, az udinei egyetem magyar professzorának szavaival éljek -, arról, hogy hogyan fogadják õket, minõsítésüket a Honti-tanulmányban írtak nagyon is jól illusztrálják. Hontinak vannak meglátásai, amiket pro és kontra elfogadok.
Szeretném hangsúlyozni én a finnugor elméleten nõttem fel, azt is tanítottam, azt megdöntendõ régi és új munkákkal csak a mostani, olaszországi internet-lehetõségem révén, s nem is olyan régóta kezdek találkozni és idõm függvényében azokat kritikai szemmel tanulmányozom mind érdeklõdésbõl, s mind azoknak folyóiratomban hangadás vagy reflexió céljából. Tehát nagyrészt, de dióhéjban csak a finnugor alapokon nyugvó felsõfokú képzettségemre támaszkodva tudok csak választ adni vitazáróként, az utolsó szó jogán, mivel ennek folytatására nincs se idõm, se kedvem meddõ vitát folytatni. Egyébként magyar-történelem szakos létemre én is ugyanabban a cipõben járok, mint Nagy Lajos úr: minden után hozzá kell olvasnom - márcsak azért is, hogy ne maradjak el - s rám tartozik, hogy mit fogadok el, vagy mit nem. Mivel nem vagyok hazai közoktatásra kényszerítve, szabad vagyok annak eldöntésében, hogy mit fogadok be s mit nem akár a régi, akár az újabb kutatási eredményekbõl, álláspontokból.
Ami a nemrég elhunyt Badiny Jós Ferencet – akire hivatkozik – vagy a most eszembe jutott Dr. Bobula Idát illeti sok más társával együtt, s általában a nyugati magyar tudósokat, kutatókat a hivatalosan elismert hazai tudósok nagyon is lehúzzák, lenézik, leszólják. Õk valóban ezt teszik. Csak arra lennék kíváncsi, hogy egyáltalán ismerik-e, elolvasták-e, komolyan foglalkoztak-e ezen emberek tanulmányával, akik egész életüket áldozták kutatásaikra. De ne mondjak mást, Dr. Kiszely István történészt - az értesüléseim szerint - kirúgták a MTA-ról, mivel nem a politikai hatalom diktálta kutatást képviselte. Vagy ne mondjak mást Mario Alinei nyelvészprofesszorról és etruszkológusról, aki hivatalosan elismert tudós és lapom levelezõje, mind az olaszországi, mind a magyarországi hivatalos tudós berkekben csak támadják, kigúnyolják stb. Vagy ne említsem a római La Sapienza Tudományegyetem elismert uráli stúdiumokra specializálódott általános nyelvészet elõadója, Angela Marcantonio esetét, akit erõsen kritizálnak mind itt Olaszországban, mind otthon Magyarországon, a "The Uralic Language Family: Facts, Myths and Statistics" tanulmánya miatt: otthonról Dr. Bakró-Nagy Marianne MTA-tag, a szegedi egyetemrõl bírálja az uráli paradigma revízióját és annak elhibázottságát hangsúlyozó tanulmányát, felsorakoztatva egy csomó szakmabeli hiányosságát, kellõ felkészültség hiányát, bizonyító érvek hiányát stb.: http://www.nytud.hu/nyk/100/bakro.pdf . Ezt a kritikai tanulmányát olvastam mindkét nyelven: olaszul és magyarul egyaránt! Marcantonio viszont a recenziójának címében 'Fanta-lingvisztikának' nevezi Alinei "Etruszk: a magyar archaikus formája" c. könyvét, s a professzor úrral kapcsolatban ezt írja - a teljes recenziójának lefordításához még nem jutottam, s már nem is fogok, mivel a tavalyi gépkatasztrófám miatt ezt is elvesztettem -: "(...) A szakértõbõl mély kétkedést vált ki: hogy lehet az, hogy egy nyelvész, mint a mi A.-nk arra a következtetésre jusson, hogy egy rokoni kapcsolat létezne a két történelmileg távoli és eltérõ nyelv és nép között? Pontosan ezt akarom bemutatni az Olvasónak ebben a recenzióban. (...)" (ld. http://www.osservatorioletterario.net/angmarcrecenzio.pdf). Ezek után igazodjunk mi el, amikor közöttük is ellenségeskedés és bizonytalanság van? Az biztos, hogy minden adott hivatalosan kikiáltott, tudományos vélemény mögött az adott politikai hatalom vagy nagyhatalom diktátuma áll, s az dönti el mi a hivatalosan elfogadott tudományosság, tudományos nézet, állásfoglalás.... Miért akadályozta a hazai politikai hatalom a Tarih-i Üngürüsz gesta magyarra fordítását, - amit végülis elvégeztek több évtizedeken át, de csak leszúrást kapott érte az illetõ, nem elismerést - és miért nem volt köztudott a létezése?! Az én tanulmányaim során említést sem tettek róla a tankönyvek, én csak itt Olaszországban élvén, az interneten keresztül szereztem róla tudomást. (Internetes kapcsolatom - ezt nem jegyeztem meg az úrnak - csak 1997-tõl van). A felsõfokú történelem szakos tanulmányaimban az õstörténetünkre vonatkozóan csak a XI. században keletkezett õsgestánk említésérõl volt tudomásom. A most gyakran emlegetett Tárih-i Üngürüsz-rõl (A magyarok története), tanárképzõs éveiben nem hallottam, nem olvastam, csak nemrégen az interneten szereztem tudomást, s így tudtam meg, A Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) egy eredetileg latin nyelvû krónika, amelyet Terdzsüman Mahmud (Mahmud Tercüman) (1510-1575), I. Szulejmán szultán bajor származású tolmácsa, diplomata 1543-ban, Székesfehérvár királyi könyvtárának elégetésekor mentett meg és fordított le török nyelvre és, hogy több kutató úgy véli, hogy a Tarih-i Üngürüsz volt az eredeti õsgesta: egyes részletei még a középkori krónikákban sem voltak benn. A krónika szerint a honfoglaló magyarok olyan népeket találtak Pannóniában, amelyek saját nyelvüket beszélték. Erre is alapozva dolgozta ki László Gyula a kettõs honfoglalásról szóló elméletét. Igen ám, de a megemlített kettõs honfoglalással kapcsolatban errõl a gestáról egy árva szót sem mondtak a szaktárgyi elõadóink, de a felsõfokú tankönyveinkben, jegyzeteinkben sem szólt róla a fáma! Nem az emlékezetem csal, nincs szó itt az emlékezetromlásról, mert utánanéztem az akkori fõiskolai tankönyveimben, mivel nem dobtam ki, megvannak. Ezekbõl szereztem tudomást még Kézai Simon "Gesta Hungarorum"-áról, Anonymus "Gesta Ungarorum"-járól olvastam. Annak idején azt olvastam ez utóbbiról, hogy Anonymus e mûvének megírásához leginkább nyugati forrásokat használt: Regino prümi apát krónikáját, Justinus II. vagy III. századból származó "Exordia Schytica" c. kivonatát, mely Trogus Pompeius munkájából készült, továbbá felhasználta az õsgestát, támaszkodott a Tisza-vidéki elõkelõ nemzetségek hagyományaira, de még az általa megvetett "parasztok hamis meséi"-it, a "regõsök csacska énekei"-t, azaz a néphagyományokat is felhasználta...
Vagy ne említsem érdekes kalandomat pár évvel ezelõtt meghalt Vidor Miklóssal és MTA-beli turkológusokkal a "Madzsari Türki" (Magyar Dal) mûfordításával kapcsolatban! Errõl itt olvasható, tanulságos: http://www.osservatorioletterario.net/madzsariturki.pdf . Ennyit az ún. MTA turkológusokkal és a többi MTA-tudóssal kapcsolatban...(Nem kívánok kitérni a kommunista rendszer MTA-tagsággal kapcsolatos kérdésekre, meglátásaimra - tisztelet a kevés, valóban érdemes és igazi tudós MTA-tagoknak -!).
Finnugor alapokon lévõ ismereteim alapján - a mai - még megdöntetlen - hivatalos tudományos álláspont alapján - tudok az úrnak válaszolni, de csak szintetikusan és csak részben, s remélem nem kívánja, hogy részletezzem, erre nincs idõm. A neki írt levél megírása is elvett tõlem egy csomó idõt a munkámból. Kértem az urat, mint ahogy ezen írásom elején is ajánlottam, keressen utána az interneten, ha nem elégíti ki válaszom:
A 895-ben a Kárpát medencébe bejövõ magyarság hét törzsbõl és a csatlakozott népekbõl állott. Német Gyula szerint a hét törzs neve közül a kettõ finnugor: Magyar v. Megyer és Nyék (a Magyar név két elembõl áll: 'magy' ez hangtanilag megfelel a manysi=vogul nép nevének és végsõ fokon indoeurópai-iráni 'manus' = ember, férfi szóra vezethetõ vissza + '-eri' tag eredhet mind a török, mind a finnugor eri 'férfi' szóból. A Nyék név jelentése Németh szerint gyepü, sánc, vagy kerítés; a törzsnek valamilyen határvédõ szerepe lehetett, ezért nevezték így), öt pedig török eredetû: Kürtgyarmat = Kürt (hótorlasz) + Gyarmat (fáradhatatlan), Tarján (=tarhán, tarkán: a török tisztség fedezhetõ fel: szentséges kovács, alkirály; míg a mongoloknál nemest jelent. Bartha Lajos ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy adózástól mentesített, kiváltságos réteg elnevezése a török tarhán, tarkán, a kazároknál meg 'kiváltságos ember'-t jelentett. Árpád fiának Tarkacsu neve 'tarkan'-t jelent.), Jenõ (török méltóságnévbõl származik: bizalmas ember, tanácsadó a jelentése), Kér (nagy, óriási, roppant), Keszi (töredéket jelent, ez arra utal, hogy töredék törzs volt). Fontos megjegyezni, hogy a a török eredetû törzsnevek nem török etnikumra, hanem csupán a török népekkel való szoros kapcsolatra utalnak.
A csatlakozott népekrõl a források ellentmondó adatokat õriztek meg. Konstantin császár szerint a csatlakozók fellázadt kazárok voltak, akiknek három törzsét utóbb kabaroknak nevezték. A török eredetû kabar szó lázadót jelent, noha Anonymus "kun" néven emlegeti õket. Györffy György megállapítása szerint a csatlakozó népelemek elsõsorban a kazár uralom alá vetett törzsek és a könnyen mozgó katonai segédnépek körébõl kerültek ki s csak kisebb részük lehetett igazi kazár. Megállapíítása szerint a csatlakozott népek egy részét az iráni nyelvû, mohamedán khorezmiek alkották, akiket a magyarok kálizoknak neveztek. Emlékük az ország különbözõ részen a kalász, Káloz, Kálozd stb. helynevekben maradt fenn. A másik csatlakozó néprész az alánok voltak, akiket a magyarok oszlároknak, varsányoknak neveztek emlékük az Oszlár, Varsány törzsi helynevekben maradt fenn. Ugyancsak a csatlakozó népek között foglaltak helyet a székelyek is, akik Györffy szerint az eszkil bolgároktól származnak. Ezeken kívül a csatlakozott népek között más elemek is lehettek, így pl. besenyõk.
Míg a hét törzs népét fehér magyaroknak, addig a csatlakozott népeket fekete magyaroknak nevezték. A 985-ben Kárpát -medencébe érkezõ magyarság - amelynek elfoglalása 895-902 között ment végbe -, hivatalosan honfoglaló - s nem visszatérõ - magyarságnak nevezettek lélekszáma - ugyancsak Györffy György szerint ötszázezer fõ volt, míg az itt talált népesség kétszázezerre tehetõ. ugyancsak az õ megállapítása szerint a Kárpát-medence földjére egy kalandozó sereg nyomában elõször a magyar hadak és a katonai segédnépek vezére, Árpád és serege lépett, amelynek jelentõs részét kabarok és a székelyek alkották. Dr. Kávássy Sándor azt írja, hogy a Kárpát-medencében avar, bolgár-török és gepida töredékek mellett elsõsorban szlávokat találtak. A X. században megkezdték Erdély középsõ részeinek benépesítését. Erdély megszállásának kérdésétõl nem választható el a székelység eredetének és megtelepülésének kérdése. Errõl csak annyit mondhatunk - állítja Kávássy -, hogy a székelység csatlakozott népelem volt - mint erre már fent utaltam -, s megtelepedésük idején már beszélték finnugor eredetû nyelvünket. A mai Székelyföldet lakatlan állapotban vették birtokukba. Zömük a honfoglalás után a szélterületeken foglalt helyet. Az erdélyi medencébe való áttelepülésük a XI. század táján indult meg, a XII. században már elérték a Hargitát és a XIII. században a Kárpátok vidékét.
Jeles régésztudósunk, László Gyula "kettõs honfoglalás"-ról szóló elmélete azt feltételezi, hogy a magyar nép egy része, vagy talán zöme már a VII. sz. folyamán eljutott a mai hazánkba és megtelepedett a Kárpátok medencéjében, úgyhogy, amikor Árpád megjelent magyarjaival már két évszázada, vagy hosszabb ideje élt jelentõs magyar etnikum az ország területén. Kávássy sándor úgy fogalmaz, hogy lehetségesnek tarthatjuk, hogy magyar csoportok már jóval a honfoglalás elõtt eljuthattak mai hazánk területére, de míg kellõ bizonyítást nem nyer, csak hipotézisnek tekinthetjük, amit õ is annak tekintett.
Egy kis kiegészítés: Az antropológiai kutatások alapján a "honfoglaló" õseink körében két rassztípus volt uralkodó: a keleti-balti, mely europid rasszkategóriába tartozik, és a turáni-taurid, amely az europid és a mongolid rassztípus körének határán alakult ki. A keleti-balti típõushoz tartozók termete közepes és kisközepes, testalkatuk zömök, alacsony homlokúak, arcuk szegletes, hajuk inkább szõkés. E típusban mongolid jegyek is találhatók. A turáni-taurid típust kaukázusi mongolidnak, vagy alföld-rassznak is szokás nevezni. Az ide tartozók nagyközepes és közepes termetûek, széles, magas koponyájúak, széles, kerek homlokúak, lapos, egyenes arcúak. E kettõn kívül a mongol, a mediterrán, a dinári és a nordikus rassz jegyeire is ráismertek a honfoglaló sírokból elõkerült leleteken. A keleti-balti rasszt a finn-ugorok hagyatékának, a turáni-tauridot török népektõl kapott örökségnek tekinthetjük ezen tudósok alapján.
A rovásírással kapcsolatban feltett kérdésére az alábbiakat írtam:
A honfoglaló magyarság már az írást is ismerte. Az 'írás' és 'betû' török eredetû átvételek és török eredetû volt a rovásírás, amelyet használtak. A magyar rovásírás a türk írás családjába tartozott. Ez akkor honsodott meg a magyaroknál, amikor a kazár birodalomban éltek. Ezt az írást a magyarokon kívül az ujgurok, a dunai bolgárok és más török népek is átvették. Türk rovásokkal maradtak ránk az orchoni türk feliratok is. Rovásírásos emlékeink csak a XV. századtól maradtak fenn. Ezek "székely írás" néven ismeretesek, a rovásírást azonban nemcsak a székelyek, hanem a magyarság többi része is használta. A betûket fapálcára, nyílra rótták, vésték.... A mai rovásíráskutatók így Varga Géza többet mond ennél, és a türk származási lehetõséggel szembeni eltérõ elméleteket sorakoztat fel. Az interneten sok anyag van ezzel kapcsolatban is, mégha nem is hivatalosan elfogadott.
Az Attila-Atilla kérdésével kapcsolatban arra gyanakszom, hogy egyénektõl függ. Én sosem ejtettem az Attilát Atillának, így fel sem merült bennem a gondolat. Nyilván az lehet az oka, hogy a nyelvünk kiejtésbeli sajátossága, a gördülékenyebb beszédritmus szempontjából, hogy sokszor a kettõzött mássalhangzós szavakat lerövidítve ejtjük. S ez megtörténik más esetekben is, nemcsak az Atilla-Attila esetében. Ezt a jelenséget sok olasznál is megfigyeltem. De más nyelvekben is megvan ez a kettõsség amit tõlünk kölcsönöztek: a németeknél Attila, a franciáknál atilla, horvát-szert atila 'atilla' változatok élnek. Régies stílusértékû szó. E személynév köznevesülésébõl keletkezett az atilla (1833): 'zsinórozott (magyaros) férfikabát', önállósult az atillamente, atilladolmány összettételek elõtagjából. Lehet, hogy a név köznevesült formája az oka. Ennél okosabbat nem tudok kigondolni, nagyon sajnálom. Egyébként újabban felkapott lett személynévként az Atilla névadás is.
Azt is megjegyeztem, a rengeteg újabb történeti irodalommal kapcsolatban, hogy a bökkenõ ott van, hogy annyi mindent lehet most már találni, ráadásul országonként, nemzetekként egymástól eltérõ nézõpontú, sokszor a mi oktatásunkkal merõben ellenséges szemlélettel megírt szakirodalomban, hogy valóban ember legyen a talpán az, aki el tud igazodni, még a szakmailag képzettek, hozzáértõk közül is... Azt se felejtsük el, hogy van abban is igazság, hogy a gyõztes hatalmak írták a világtörténelmet a saját szemszögükbõl, saját szájízük szerint... Jogos az is, hogy, gondolkodó - s nem bólogató jánosokként - kételkedünk bizonyos állításokban. Igen ám, s ezt ismét hangsúlyozom, azt meg is kell indokolnunk, hogy miért nem hiszem el, miért nem értek egyet, mert a csak érvek nélküli "nem fogadom el, nem értek egyet", "nem tenném tûzbe a kezem az szótörténeti szótár állításáért" stb. kijelentésekkel nem halad elõre a vita, meddõ marad. Van amikkel egyszerû intuícióból én sem értek egyet, még akkor sem, ha az a hivatalos álláspont sántít megítélésem szerint, de amíg megfelelõ érvet nem találok rá mégiscsak az érvényben lélvõ, még megdöntetlen hivatalos álláspontnak kell alávetnem magam... És természetesen idõmtõl függõen tovább kutatok, erre az internet nagyszerû eszköz. De nem fórumokon hanem elektromos könyvtárokon, elektromos könyvesboltokon keresztül.
A ma reggeli utóiratomban pedig az alábbiakat tettem hozzá:
A másik, amit még meg akartam említeni, hogy mostanában egyre gyakrabban hallani ill. olvasni a magyarok Kárpát-medencei õshonosságáról, nemcsak hazai, de olasz és más külföldi szerzõk tollából is, amelyek azonban nem képviselik a hivatalos, tudományos álláspontot, s ezek közül egyesek tagadják, mások viszont megerõsítik a finnugor eredetûségünket.... Ez utóbbi miatt pl. a magyarok Michelangeo Naddeónak neki is ugrottak azok a mostani kutatók, akik a finnugorság ésszerûtlenségét bizonyítani kívánják... Hát, ember legyen a talpán még a történelem szakosoknak is kiigazodni..... Ennyit errõl. De amíg nincsenek erezekre a feltételezésekre meggyõzõ bizonyítékok, amik egyértelmûen megdönthetik a finnugrizmus elméletét, addig nincs mit tennünk, csak érzelmi alapon nem lehet ez ellen ágállni, vagy valaki mellett kiállni, vagy ellene vélekedni.
A mai hivatalos tudományállás szempontjából nem elismert Mesterházy Zsoltnak a könyveit is érdemes elolvasni. Jeleztem ezzel kapcsolatos web-oldalakat. A Fríg kiadó (Varga Csaba tulajdonú kiadó) 2005-ben megjelentette a "Honfoglalások kora" (Kr. e. 2200 - Kr. u. 1250), avagy a kárpát-medencei népek összeolvadásának története.c. könyvecskéjét. A végén található a kárpát-medencei etnogenezis történetének (Magyarország és Erdély) táblázata, amelynek elsõ változatát én is megjelentettem magyar és angol nyelven egyaránt: http://xoomer.alice.it/bellelettere/etnogenezis.htm
Remélem nem sértettem meg akaratlanul, tõlem telhetõen igyekeztem válaszolni az e-mail keretén belül, ami még túlságosan hosszúra is nyúlt. Az úrtól függ, rajta múlik, hogy elfogadja-e vagy sem a fentieket. Én ezennel lezártam a témát. Mindenesetre, mint ahogy kezdtem is ezen soraimat, az interneten, az úr kedvére valón kutathat mindaddig, amíg valahol meg nem találja azt a választ, amit õ hallani akar. Az elektromos könyvtárak, kulturális, történelmi web-oldalakon sok mindenre rátalálhat, mint egy fórumban, ahol még esetleg hozzáértõk sincsenek. Munkáimban, kutatásaimban nekem nagy segítségemre vannak.
| | |
|
|
|
BEMUTATKOZOM |
|
|
| | |
|
2019. november 3-án |
|
|
| | |
OMRI-lovagi kitüntetés
Az Olasz Köztársaság Érdemrend Lovagja [Rendelet 2013. december 27.]
(Az olasz állam olaszországi tevékenységem méltó elismerése - amelyet 60. születésnapom ajándékának tekintek - szemben szülõhazám hivatalos illetékeseinek nemtörõdömségével.)
Ünnepélyes átadás: 2014. június 02. (Készítette: GOB [1947.10.08.-2022.10.18.] R.I.P.)
Egy nyári emlék
Budapest 2011
Elõzõ portré-képek
2022. május 16. 2022. március 18. 2019. május 6. 2019. január 23. 2018. június 16. 2017. május 29. 2015. 06. 19. 2015.02.15. 2014. nyara-estate 2014. január 02. 2013. október 01. 2012. december 5. 2012. augusztus 18. Ljubljanában - 2011.dec.26. rokonoknál karácsonykor - Egy 2011. okt. 01-i felvétel - Egy 2010. évi karácsonyi kép (Foto (c) G.O.B. del 24.12.2010) - CicloPoEtica, Ferrra 2010.08.08 (Foto (c) G.O.B.) - Egy 2009-es karácsonyi portré (Foto (c) G.O.B.) - Egy 2008. októberi fénykép (Foto (c) A.B.)
Press
Bemutatkozom:
Dr. B. Tamás-Tarr Melinda
tanár, újságíró, publicista, mûfordító, felelõs kiadó fõszerkesztõ vagyok,
az Olasz Köztársaság Lovagja: Cav. Prof.ssa B. Tamás-Tarr
Legutóbbi posztegyetemi tanulmányaim/magas szintû, tudományos szakmai képzéseim: Master postlaurea-1, Master postlaurea-2
Néhány díjam, kitüntetésem
ÁPRILIS 11: A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA
O.L.F.A.-újdonságok (1), O.L.F.A. -újdonságok (2) O.L.F.A.-újdonságok (3) O.L.F.A.-újdonságok (4), O.L.F.A.-újdonságok (5)
«Da padre a figlio» (Apáról fiúra) új kiadása! (Könyvrészlet)
Legújabb- és korábbi kiadványok
A Nagy Nap
CicloInVersoRoMagna 2011 Clip>>
(A CicloInversoRomagna kerékpáros költõtalálkozón én is az elõadók között leszek olasz-magyar risorgimentális kapcsolatok tükrében összeállított és olasz-magyar versekkel illusztrált - ez utóbbiak leginkább már publikált és néhány még kiadatlan fordításomban - rövid lélegzetû, szintetikus kis elõadásommal... // Anch'io interverrò in questo incontro con il mio breve saggio preparato in occasine nel rifesso dei rapporti italo-ungheresi risorgimentali e illustrato dalle poesie dei poeti italiani ed ungheresi - queste ultime in maggior parte di mia traduzione edita ed inedita -... Luogo/Helyszín: Ferrara, Casa di Ludovico Ariosto, Via L. Ariosto 67 ore 18)
http://www.estense.com/?p=160702 I
Ideiglenes beszámoló/Resoconto provvisorio
CicloPoEtica 2010
CicloPoEtica: 2010.07.28-i Programfrissítés/Programmazione aggiornata del 28/07/2010
CicloPoEtica - Ferrara, 2010. 08. 08. Sala Conferenze/Konferenciaterem
Momento dell'accoglienza da parte del Dir. dell'O.L./ Az érkezõ szervezõk az O.L. Ig. Fõszerk. általi fogadásának egyik pillanatában: Claudio Cravero*, Melinda B. Tamás-Tarr, Enrico Pietrangeli [*reportage fotografico sarà prodotto da Claudio Cravero di tutti gli eventi del CicloPoetica/Caludio Cravero fotóriportot készít a CicloPoEtica eseményeirõl] (Foto (c) G.O.B.)
L'apertura dell'incontro ferrarese/A ferrarai költõtalálkozó megnyitása: Daniela Fargione, Enrico Pietrangeli (Foto ˆ G.O.B.)
Ad aprire il reading sono stati in ordine di successione/A felolvasó találkozót megnyitották az alábbi sorrendben: 1. Alberto Canetto, assessore alla cultura, pubblica istruzione e sport di Massafiscaglia., scrittore e poeta /Massafiscaglia kult..-, közoktatási- és sporttanácsnoka, író, költõ 2. Melinda B. Tamás-Tarr, Dir. Resp. & Edit dell'Osservatorio Letterario, pubblicista, scrittrice, poetessa, traduttrice letteraria/az Osservatorio Letterario Igazgatója és fõszerkesztõje, publicista, író, költõ, tanár, mûfordító 3. Recital in duo (Melinda B. Tamás-Tarr, Enrico Pietrangeli, poeta, giornalista pubblicista/költõ, újságíró-publicista)... (Continuerà dettagliatamente nel servizio autunnale/invernale dell'O.L./Folytatódik részletesen az O.L. õszi-téli számában...) Foto ˆ G.O.B.
Az egyes találkozókról egyenes TV streaming közvetítés (Itt is/Anche qui>> )
Fotoreportage
G.O.B.: ˆ Frammenti di video/Videorészlet (versione di wmv/wmv-verzió)
Bttm: ˆ Frammenti di video/Videorészlet (versione di wmv/wmv-verzió) (1)
Bttm: ˆ Frammenti di video/Videorészlet (2)
YouTube: CicloPoEtica
Hungarológia a nagyvilágban
Egy olaszországi hungarikum
Az olasz-magyar Osservatorio Letterario interneten elérhetõ teljes online-változatai magyar nyelvû függelékkel: 2005. 43/44. , 2005. 45/46. , 2008. 61/62. , 2008. 63/64. , 2008/2009. 65/66. , 2009. 67/68. , 2009. 69/70. , 2009/2010. 71/72., 2010. 73/74. , 2010. 75/76. , (A nyomtatott példányok nagyobb számban fekete/fehérek), 2010/2011 77/78. (Színes jubileumi kiadás), 2011. 79/80 (Második színes jubileumi kiadás) és a további színes példányok Link: OSzk - Országos Széchenyi Könyvtár EPA-Archívum
Kétnyelvû mûfordítás-kötetek: Da anima ad anima/Lélektõl Lélekig (Versek magyar-olasz nyelven), ,
| | |
|
Szerzõim (magyar) |
|
BENEDEKFFY ÁGNES (1, 2, 2a, 2b, 3, 4) - BODOSI GYÖRGY (1, 2)- BOGNÁR JÁNOS (1, 2, 3) - BORBÉLY KÁROLY - BOTÁR ATTILA (1, 2, 3) - DR. CZAKÓ GÁBOR(1, 2, 3 , Lakitelek , mp3) - CSATA ERNÕ - CSERNÁK ÁRPÁD-1, 2 , 3 - CSORBA PIROSKA - DR. EDELÉNYI ADÉL (névjegy)- ERDÕS OLGA (Luna Piena, Antológia, Halfirka, Egy hang a távolból/Una voce da lontano , Da anima ad anima ) - FÁSSY PÉTER - FERENCZ ZSUZSANNA - FRIGYESY ÁGNES -GÁCS ÉVA - DR. GÁL CSABA - GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ - GYÖNGYÖS IMRE HÁMERMANN ANNAMARIA (1, 2) - HOLLÓS(S)Y TÓTH KLÁRA (1,2 )- HORVÁTH MAGDI - JÓKAI ANNA (1, 2, 3) - DR. JÓZSA JUDIT (1, 2 , 3 )- KEMÉNY GÉZA (1, 2) - DR. KÉRI KATALIN/KATE CARRY - KOVÁCS ANIKÓ (1, 2) - LEGÉNDY JÁCINT(1, 2) - DR. MADARÁSZ IMRE-1, 2, 3, 4, 5, 6 - MAGNOLIA - MESTER GYÖRGYI-1, 2, 3 - MESTERHÁZY ZSOLT - NÉMETH ISTVÁN PÉTER-1 - OLÁH IMRE (1-, 2 , 3 ) DR. PACZOLAY GYULA (1, 2, 3 , curriculum ) - DR. PAPP ÁRPÁD-1 , 2, 3, 4 - PÉNTEK IMRE - PETE LÁSZLÓ MIKLÓS (1, 2) - DR. PLIVELIÈ IVÁN (1, 2, 3) - RADICS GÉZA - RÁTZ OTTÓ - DR. RÉNYI ANDREA (mûfordító: 1. Ld. az "Osservatorio Letterario" 41-42 számaitól, 2. L.d. Gerlóczy "Igazolt hiányzás" fordításáról) - SÁNDOR GYULA - SARUSI MIHÁLY, - SCAFFIDI GIORGIA (olasz-magyar) O.L. 75/76. számtól - SCHNEIDER ALFRÉD - SCHOLZ LÁSZLÓ - SURÁNYI RÓBERT - SZÉKÁCS LÁSZLÓ (1, 2) - DR. SZÉNÁSI FERENC (1,2) - DR. SZIRMAY ENDRE-1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 - DR. SZITÁNYI GYÖRGY (ld. itt is) - JEAN és MAXIM TÁBORY - THARAN-TRIEB MARIANNE (1, 2) - TÓTH ERZSÉBET - DR. TUSNÁDY LÁSZLÓ-1, 2, 3, 4, 5,- Vitéz, lovag DR. TARR GYÖRGY PhD, CsC (1, 2,3, 4, 5, 6 , 7 , 8 , curriculum, Video3>> Emlékkötet >> Link: a KÉSZ alapító elnöke) - TOLNAI BÍRÓ ÁBEL - ZSOHÁR GABRIELLA ESZTER ...
(Folyamatos szerkesztés alatt.)
| | |
|
Naptár |
|
2025. Március
| H | K | S | C | P | S | V | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
|
| | | |
|
Linkek |
|
|
| | |
|
ESEMÉNYEK |
|
VÁROSI ÉLET – HUMANISTA KULTÚRA: Konferencia és kiállítás a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában 2008. november 6-án (csütörtökön) 10 órakor
Mi történt a születésnapomon?
Ezen a napon történt
Botrányos külképviseleti szavazás
Ruda Gábor római fotókiállítása
A Los Angeles-i magyar maffia nyomában
Nyílt levél Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek
Egy civil a belügyben (Elhunyt Horváth Balázs [2006. 07. 02.] Horváth Balázst július 12-én búcsúztatják [2006. 07.04.])
Nyíltan magyarellenes játék Romániában
Többrendbeli sikkasztás és hivatallal való jogtalan visszaélés?
Titkos magyar-izraeli államközi megállapodás (2004.04.14.)
Az Írószövetség klubjának 2007. december 5-i filmvetítései
"Könyvbemutató: "Nemzeti mûvelõdések az egységesülõ világban"
Czakó Gábor: Kilencvenkilenc magyar rémmese c. új könyvének bemutatója
Aktuális kulturális rendezvények
Nemzetközi Regionális Népzenei Fesztivál (Palócfesztivál)l
Gödöllõi Madártávlat kiállítás & Szövegvendégség
Éneklõ Magyarország Kórustalálkozó (ld. még: "Aktualitás..."rovatot)
OLASZ-MAGYAR KULTÚRHÍD-FESZTIVÁL BUDAPESTEN
GÖDÖLLÕI NYÁRI TÁRLAT 2007
Az 52. Velencei Biennále magyar pavilonja
A XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és Umberto Eco
Eco: Én vagyok az egyetlen olasz író, akivel azonosulni tudok (További link)
GÖDÖLLÕI NYÁRI TÁRLAT 2006
TOKAJI ÍRÓTÁBOR 2006
BADA MÁRTA KIÁLLÍTÁSA (GÖDÖLLÕ)
BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL - GÖDÖLLÕI TAVASZI NAPOK
BÁNK BÁN: HAZÁM, HAZÁM (Domingo Placido)
CZIFFRA GYÖRGY: LISZT RAPSZÓDIA NO. 14
SZEGÉNY HAZÁM, MAGYARORSZÁG!...
A MAGYAROK ÉS A VERSENY
KESERÛ 50. ÉVFORDULÓ
Elõzmények:
A magyar kormány csalás miatti feljelentése
"Gyönyörû" beszámolója...
A beszámoló teljes szövege
Gyurcsány Ferenc teljes balatonõszödi beszédének írott változata
BEST OF FLETO
HAZUG VAGYOK... ÉS GYÛLÖLLEK
A miniszterelnök nem mond le a hangfelvétel miatt
Gyurcsány Ferenc teljes beszéde – Hallgassa meg!(Magyar Rádió)
A miniszterelnök korábbi hivatalos beszédei
Miért hazudott másfél évig? (exl. CNN-interjú)
Több ezres tüntetés a Parlament elõtt - többen a Sándor-palotához mentek
A magyar köztársasági elnök morális válságról beszélt - Gyurcsány a bizalom visszaállítására törekszik
Ostromállapot! - Könnygázzal és vízágyúval próbálják oszlatni a tömeget
Budapest 2006: Budapest forró éjszakája (2006. 09. 18.) - Frissített változat
Gyurcsány: Az elmúlt 16 év leghosszabb és legsötétebb éjszakája volt a tegnapi
Visszhang: Corriere della Sera
Ansa, Ansa-video Virgilio/Alice
Inforádió
Már Erdélyben is Gyurcsány távozását követelik
A német médiában vezetõ hír az MTV ostroma
Az MTV büntetõ-feljelentést tett
Események percrõl percre
Késõn hallottak a rendõrök a tömegrõl
Cikkek, videók, képek
Sólyom bekérette a rendészeti minisztert
Beküldték: Röplap
A külsõ kordont áttörték a Kossuth téren
Forradalom van... Ez forradalom...
Százmilliót meghaladó kár a Szabadság téren
Kevesebben vannak és kevésbé elszántak a tüntetõk - a rendõrök lassan haladnak feléjük
Lángoló autó a rendõrmentes Blaha Lujza téren
A második éjjeli (szept. 19-i) összetûzések (video)
Nagykörúti csata - ahogy a hírTV kamerái látták (video)
MTV: A harmadik éjszaka (összefoglaló) (videó)
Félezer embert keres a rendõrség
A TV-ostrom legsötétebb pillanatai
Svábyt megleckéztette Orbán
Néhány ezren a Kossuth téren
Sztrájk, tüntetés
Anomáliák, rendõri túlkapások és brutalitások az elmúlt napok tüntetéseivel kapcsolatban
Súlyos vereséget szenvedett a kormánykoalíció
ÁrpádHír Világtelevízió: Élõ adás a Kossuth térrõl
Ismét tüntetnek: hatalmas üdvrivalgás a Kossuth téren
Orbán: Az emberek leváltották Gyurcsányt (+videó)
Tömegoszlatás: megosztott titkok
Jelentõs többséget szerzett az ellenzék az önkormányzati választáson
Minden adat az önkormányzati választásokról
Volt alkotmánybírák levele Frattininek
Ansa: Balkán térség (továbbra is balkániak vagyunk nekik!): Meghiúsított merénylet a nemzeti ünnepen, letartóztatások (Olasz) - Link: ld. Pianeta Balcani
DOKUMENTUMOK-GONDOLATOK
Dokumentumok a köztisztaság hiányáról
Gondolatok errõl, arról...
MIND TOLVAJOK ÉS RABLÓK
Frigyesy Ágnes: Ki a magyar?
A nép akarata - Szabadság
A hamis ügynöklistákról...
KIK ÉS MIRE KÉSZÜLNEK MÁRCIUS 15-E, A NEMZETI ÜNNEPÜNK ELÕTTI NAPOKBAN?
2007. március 15.-ére készülve
2007. március 15-i egyéb rendezvények
Ünnepi erõszakra számít a kormány
MI TÖRTÉNIK HAZÁMBAN?!
Március 15-én lõhetnek a rendõrök gumilövedékkel?
IZRAELI KATONÁK A FÕVÁROSBAN?! (Olasz fórum-visszhang)
HAVÁRIA EXPRESS: IZRAELI KATONÁK BUDAPEST BELVÁROSÁBAN
MIÉRT JÖTTEK IZRAELI KATONÁK BUDAPESTRE?!
Megalalkult az Okt. 23 Bizottság Baráti Köre. (Frigyesy Ágnes tudósítása)
2007. MÁRCIUS 15.: NEMZETI ÜNNEPÜNK NAPJÁN:
A HírTv friss hírei a március 15-i eseményekrõl
Folyamatos füttyszó és bekiabálások a budapesti rendezvényeken
Ismét rendbontók, könnygáz, vízágyú, barikád és kiszorítósdi Budapest több pontján
Lángok Budapesten a forradalom és szabadságharc ünnepén - képriport
15-18 milliós kár, 6 sérült, 36 elõállított - gyakorlatilag mindenki elégedett a rendõrséggel
Olaszországban is tisztelegnek az 1848-as forradalom emléke elõtt
MEGJEGYZÉS: A fenti linkek közül a feltétel óta sajnos sok már nem található az interneten. Azért nem veszem le ezeket , hogy látható legyen, milyen web-címen publikálták annak idején az eltûnt/eltûntetett cikkeket. | | |
|
Mottó |
|
«...Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! Mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsõért áldozatokra kész lenni nehezen fog.... ..., soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.» (Kölcsey Ferenc: Parainesis)
«Rövidlátó az az ország, amelyik úgy néz a jövõbe, hogy nem akarja megismerni a múltját.» (Ld. «Elmélkedésre» rovatot)
| | |
|
VICC |
|
AZ AMERIKAI ELNÖK LÁTOGATÁSÁRA:
«Miért bús a Bush? Mert Gyurcsány ránézett furcsány.» (Tolnai Bíró Ábel) | | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
RIT.jpg){kind=link}
