Új bejegyzés Frissítés

2007.10.23. 11:12

Wellington, 2007.10.23. Kedves Melinda, megérkezett az OLFA, amelybe a futólagos beleböngészésemnek  Botár Attila különlegesen finom ritmusérzéke ringatott el. Azt hiszem talán összesen a féltucatot sem meghaladó versét ismertem meg a neten innen-onnan és mindig megállapítottam, hogy az egyik kezemen megszámlálhatnám a ma élõ magyar költõket, akik az ó-görög formákat olyan teljes ritmusérzékkel használják, mint Botár Attila. Tudom azt, hogy mi, akik különleges beszéd-ritmus-érzékkel vagyunk megáldva, egymást (és magunkat!) egy kis klubba-tartozóknak érezzük és ez úgy hathat esetleg, mintha a legjobb prózaírókat is csak egy külsõ osztályba sorolnánk. Ez azonban nem így van, mert a mondanivaló a leghelyesebben skandált vers értékének is több, mint felét kell, hogy kitegye. Nagyon szeretném megismerni, mert Fáy Ferenc és Pilinszky eminensek ugyan, de a klasszikát mások képviselik és úgy néz ki Botár Attila az egyik elöljáró! Még bonyolultabb dierézisei ellenére is érezni a különbözõ ó-görög metrumokat precíz skandálásánál fogva. Botár ritmusérzékével a nyugateurópai formában írt versei is biztosan élvezhetõbbek, mint máséi, sõt magyar hangsúlyú verseit is szívesebben olvasnám, mint bárki máséit!  Ezért az lenne a kérésem, hogy e-mail címét küldje meg, Kedves Melinda, ha ez nem jelentene bármilyen indiszkréciót!   Etruszk kutatásait vettem célba és a következõ hetekben Shakespeare szonettjei egy kissé a háttérbe fognak kerülni emiatt!   Köszönöm szépen különlegesen nívós kiadványának váratlanul hamar megérkezett példányát és gépi katasztrófájának mielõbbi orvoslását kívánva tisztelettel és kézcsókkal:  Imre   Botár Attilának   Szonettekrõl csaknem mindent tudok; tudásom, bár álmomban sem felejtem, úgy látszik, hogy e mûfaj oly bukott, hogy nincs, ki hangot értelembe rejtsen. E fényûzésre magány nem jutott s mert pénzt nem ér nincs mód, hogy felbecsüljem kinek mit ér s ki mennyit alkudott. Következésképpen mindent leszûrten bevallhatom: mûkedvelõ vagyok, ki hõn imádja azt az irodalmat, mely emberségünkön nyomot hagyott s a nem-teljes tudók számára hallgat: nem azért, mert írástudatlanok, de lelküket nem adták át a dalnak.

2007.10.21. 15:43

Kedves Melinda! Tegnapelõtt megkaptam az Osservatorio-t , hogy aztán cirka (csírká, így mondják a leccei halpiacon...) két napig használhatatlan legyek a család számára. Most végére jutottam a lapnak. Értékeli az önmagát, nem kellenek a külön dicséretek. Szóval tartalmas, köszönöm. Számomra külön érdekesség és tanulság volt a verstani párbeszédetek. Megjelent egy-két versem olaszul, de általában nem lelkesedtem Baranyi Feri fordításaiért. Sokat kapkod. Vigyázz magadra. Szeretettel ölel: Attila.

2007.10.20. 18:10

Kedves Melinda!   Már meg is érkezett az Osservatorio, nagyon hálás vagyok érte. Többször jelentek már meg cikkeim folyóiratokban, vagy az enyém alapján mások által szerkesztett és súlypontozott cikkek, de egyik sem töltötte el ennyire a szívemet boldogsággal. Ennek az az egyik oka, hogy pontosan a szívemnek legkedvesebb részleteket ragadtad ki és fordítottad le. Tudom, milyen hatalmas munka egy ilyen folyóirat megszerkesztése, a kapcsolódó dolgok lefordítása, összeválogatása! De nagyon nagy örömet szereztél vele, bevallom. Még egyszer jó utat!   Köszönettel: Benedekffy Ági

2007.10.13. 18:46

Kedves Melinda,   nem is tudom, hogyan gratuláljak ehhez a nagyszerû teljesítményhez! Ne legyenek kételyeid, ha volt is sok nehézséged, olyan nagyszerû dolgot alkottál, mint kevesek. El tudom képzelni, hogy ez mennyi munka, fáradság, elõteremteni mindent, de a kész, könyvnek is beillõ folyóirat aztán biztosan kárpótol. Hogy milyen érdekes, sokoldalú az összeállítás! Szerencsés ember vagy, hogy ezzel tudsz úgy foglalkozni, hogy még sok embert gazdagítasz is vele.   Kívánok még nagyon sok energiát, erõt a folytatáshoz!   Szeretettel Marianne (Tharan)

2007.10.12. 08:22

Tegnap kaptam, örömmel és köszönettel megosztom: ----- Original Message ----- From: "Gizella Hemmer" To: "Osservatorio Letterario - Ferrara e l'Altrove (O.L.F.A.)" Sent: Thursday, October 11, 2007 11:40 AM Subject: Re: Osservatorio Letterario NN. 59/60 2007/2008 Aranyos Melinda, gratulálok a folyóiratod legújabb számához! Most minden munkámat félretettem és két órán át csak olvasgattam a honlapodon. Csak úgy szívtam magamba a különféle információt, írásokat. Felüdülés minden sorod. Kultúra, érték az, amit közvetítesz. És úgy érzem, úgy látom, hogy egyre többet írsz, adsz, közvetítesz. És ez nagy örömmel tölt el. Kívánom, hogy minél többen ismerjék meg honlapodat is, szerezzenek tudomást róla, böngésszenek hosszasan. Ahol csak tudom, felhívom a figyelmet a honlapodra. Sok szeretettel gratulálok és továbbra is várom, hogy értesíts írásaidról! Szeretettel ölellek Zsizel

2007.10.04. 22:38

Október elején újabb három kötettel jelentkezik a Ráció Kiadó: Kiss Gy. Csaba: Ariadné avagy bolyongások könyve   Nemzeti mûvelõdések az egységesülõ világban. Szerkesztette: Szegedy-Maszák Mihály és Zákány Tóth Péter   Az olvasás rejtekútjai. Mûfajiság, kulturális emlékezet és medialitás a 20. századi magyar irodalomtudományban. Szerkesztette: Bónus Tibor, Kulcsár-Szabó Zoltán és Simon Attila Részletes ismertetések:   Kiss Gy. Csaba: Ariadné avagy bolyongások könyve   „Útra kelünk: kikötõ, föld, városok elmaradoznak.” (Vergilius: Aeneis) „Egy triptichon elsõ darabját tartja kézben az olvasó. A hármaskönyv pillanatfölvételek gyûjteménye lesz, szellemi kalandok és közép-európai találkozások emlékeibõl áll össze. Ez az elsõ rész: úti jegyzetek a múlt század kilencvenes éveibõl. Régi, talán apámtól örökölt szenvedélyem az utazás. Vagy talán: barangolás, kóborlás, csellengés, kódorgás, csavargás. Bolyongás. Céllal és cél nélkül. Az is szíthatta bennem ezt a vágyat, hogy fiatal éveimben elég hosszú ideig vasból készült függöny takarta el elõlem a láthatár jó részét. A végigjárandó labirintus nekem mégis elsõsorban szomszédságunk Európája. Zökkenõkkel, kátyúkkal tarkított útjait koptatva egyre határozottabb meggyõzõdésem, hogy idegenként járva e tájakon, magunknak is idegennek maradunk.” (Kiss Gy. Csaba) Megjelenés ideje: 2007 Terjedelem: 232 oldal Bolti ár: 1900 Ft     Nemzeti mûvelõdések az egységesülõ világban Ráció–Tudomány sorozat 11. Szerkesztette: Szegedy-Maszák Mihály és Zákány Tóth Péter   „Mi lehet a sorsa a nemzeti mûvelõdéseknek az egységesülõ világban? Alighanem Széchenyi István volt az a magyar szerzõ, ki e kérdésre adható válaszoknak legszélesebb körét mérlegelte. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy mindaz, amit Széchenyi óta magyar szerzõ gondolt a nemzeti kultúra mibenlétérõl, ismétlésként hat az olyan olvasó számára, ki tanulmányozta a Hunnia s a Kelet népe szerzõjének hatalmas terjedelmû életmûvét. E merésznek tetszõ állításhoz akár még azt is hozzá lehet tenni, hogy a Széchenyi által megfogalmazott véleményekhez képest mindenki más a lehetséges válaszoknak lényegesen szûkebb körével számolt. Mi lehet a nemzeti mûvelõdéseknek a szerepe a jövõben? Nyitott kérdés. Azért nehéz választ találni, mert a kultúra örökség is, ez utóbbi aligha függetleníthetõ a nemzettõl, s valószínû, hogy mindkettõtõl idegenek a piacgazdálkodás törvényei.” (Szegedy-Maszák Mihály)   Megjelenés ideje: 2007 Terjedelem: 576 oldal Keménytáblás, cérnafûzéses kötet Bolti ár: 3450 Ft     Az olvasás rejtekútjai. Mûfajiság, kulturális emlékezet és medialitás a 20. századi magyar irodalomtudományban Ráció–Tudomány sorozat 12. Szerkesztette: Bónus Tibor, Kulcsár-Szabó Zoltán és Simon Attila   „Ha e kötet összetett szempontrendszerét egyetlen lényegi kérdésre akarnánk csupaszítani, úgy is fogalmazhatnánk: arra voltunk kíváncsiak, hogy a 20. század jelentõs magyar irodalomtudósai hogyan olvastak, s olvasataikban mi bizonyult irodalomnak. Nem csupán, sõt nem elsõsorban az általuk beszélt diszkurzus reflexiója szerint, hanem inkább az olvasás, az esztétikai tapasztalat eseményében mint maradéktalanul sohasem uralható mediális történésben. Ha van röviden összefoglalható tanulsága az itt összegyûjtött tanulmányoknak, akkor az abban a felismerésben állhat, hogy a kérdezett irodalomtudományi diszkurzusok a szó mai, reflektáltabb, azaz szemiotikai vagy retorikai értelmében tulajdonképpen még nem olvastak. Ami nem jelent se többet, se kevesebbet annál, mint hogy nem egészen azt értették irodalmon és olvasáson, amit az irodalomértés jelenkori formációi értenek. A vizsgált diskurzusoknak az irodalom tárgykonstrukciójában kulcsfontosságú szerepet játszó, s a kötet tanulmányaiban feltárt megkülönböztetõ keretei (»tiszta« és töredékes forma, érzéki és absztrakt, a kifejezés alakzatai, belsõ és külsõ, írásbeliség és szóbeliség, a transzcendencia kérdése vagy a stílusfogalom stb.) éppen ezért mintegy indirekt módon, vagyis mediális faggatózás útján – többször e keretek meghaladásának diszkurzív eseményeiben – juttathatnak el az alapvetõ kérdéshez: hogyan olvastak, hiszen olvastak mégis a szóban forgó irodalomtudósok. Végsõ soron ez magyarázhatja a kötet címét is: Az olvasás rejtekútjai.”   A kötet szerzõi: Bónus Tibor, Fehér M. István, Fried István, Halász Hajnalka, Kovács Béla Lóránt, Kricsfalusi Beatrix, Kulcsár Szabó Ernõ, Lénárt Tamás, Lõrincz Csongor, Mészáros Márton, Sebestyén Attila, Simon Attila, Tamás Ábel   Megjelenés ideje: 2007 Terjedelem: 320 oldal Keménytáblás, cérnafûzéses kötet Bolti ár: 2625 Ft * * * Megrendelhetõk: Ráció Kiadó tel.: (1) 321-8023 fax: (1) 402-1293 e-mail: racio@racio.hu www.racio.hu   Megjelent az Irodalomtörténet címû folyóirat 2007/2-es száma     IRODALOMTÖRTÉNET A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének folyóirata Lapalapító: Magyar Tudományos Akadémia Kiadja: Ráció Kiadó   LXXXVIII. évf. 2. sz. – Új folyam: XXXVIII. évf. 2. sz.   www.irodalomtortenet.hu www.racio.hu A tartalomból    TANULMÁNYOK KULCSÁR SZABÓ ERNÕ: Az értekezõ beszéd „irodalma”. Az irodalmi jelenség mint a tudományos értelmezés performatívuma DAVID DAMROSCH: A Weltliteratur kultúrpolitikája. Goethe, Meltzl és az összehasonlító irodalom kezdetei (Kupán Zsuzsanna fordítása) FRIED ISTVÁN: Heine és Petõfi MÛHELY KUPÁN ZSUZSANNA: Meltzl Hugó levelei Farnos Dezsõhöz a Petõfiana kapcsán   KISEBB KÖZLEMÉNYEK LACZKÓ ESZTER: Epigrammata quaedam Patris Constantini.Halápy Konstantin kéziratban maradt költeményeirõl PENKE OLGA: Filozófia és személyes irodalom A bihari remetében RECENZIÓK SZILÁGYI MÁRTON: Két újabb Csokonai-könyvrõl.     Demeter Júlia – Pintér Márta Zsuzsanna: „Jöszte poétának”     Lukács László: Csokonai a néphagyományban 257 KESZEG ANNA: A látható könyv. Tanulmányok az irodalmi medialitás körébõl, szerk. Hász-Fehér Katalin DOBOS ISTVÁN: Vers – ritmus – szubjektum. Mûértelmezések a XX. századi magyar líra körébõl, szerk. Horváth Kornélia – Szitár Katalin SZILÁGYI ZSÓFIA: Balassa Péter: Magatartások találkozója   *   IRODALOMTÖRTÉNET A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének folyóirata Lapalapító: Magyar Tudományos Akadémia Kiadja: Ráció Kiadó   LXXXVIII. évf. 2. sz. – Új folyam: XXXVIII. évf. 2. sz. Szerkesztõbizottság: Eisemann György, Praznovszky Mihály, Margócsy István, Tverdota György Fõszerkesztõ: Kulcsár Szabó Ernõ Felelõs szerkesztõ: Szilágyi Márton Szemle: Gintli Tibor Olvasószerkesztõ: Bednanics Gábor Szerkesztõségi titkár: Ilyash György   Szerkesztõség Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A épület telefon: (1) 4855-200/5113, 5366   Kiadóhivatal Ráció Kiadó, 1072 Budapest, Akácfa utca 20. telefon: (1) 321-8023, fax: (1) 402-1293 e-mail. racio@racio.hu, www.racio.hu Felelõs kiadó: Thimár Attila kiadóvezetõ   Recenziós példányok és kritikák a szerkesztõségbe küldendõk. Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza.   Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával   Ára számonként: 300 Ft, elõfizetés egy évre: 1200 Ft   Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága 1008 Budapest, Orczy tér 1. Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõknél, illetve a kiadóhivatalban. Megvásárolható a jobb könyvesboltokban, illetve a Ráció Kiadó szerkesztõségében.

2007.10.04. 12:56

Óceánia/Új-Zéland/Wellington – Európa/Italia/Ferrara   2007. okt. 01.   Kedves Melinda, érdemesnak tartottam a Shakespeare szonetteken átböngészni magamat ahhoz, hogy egyrészt Szabó Lõrinc angol nyelvû szó- és idiómakészletét kiegészítsem, másrészt az évszázados és néhol kissé oxidálódott (Sir Francis Bacon: 23. szonett) elveket frissíthessem. Annak ellenére, hogy lépten-nyomon még találok olyan kollokvializmusokat, amelyeket Szabó Lõrinc nem ismerhetett, egyben Szabó Lõrinc költõi zsenijét is elkötelezve vagyok fel- és elismerni! A 154 Shakespeare szonettnek egy harmadát   már   lefordítottam  és     szeretném idõrõl idõre küldeni gondolván arra, hogy Kegyed valamikor valamire még használni fogja tudni. Kézcsókkal:  Imre   2007. okt. 01.   Kedves Imre!   Nagyszerûek ezek is, köszönöm! A lapon dolgozom. Ahogy elkészültem, jelentkezem. Erõt, egészséget, további jó alkotó munkát kívánva szeretettel üdvözlöm: Melinda   P.S. Ön tett a legutóbbi rám vonatkozó pozitív kritikájában az olasz szótagokkal kapcsolatban egy megjegyzést, hogy úgy érzi, hogy nem mindig pontos a szótagszám, ill. a szótagszigorúság kötetlenségét említette. Nos, az olaszban, nem szabad a magyar szótagolás szabályai szerint szótagolni, s úgy kiszámolni a szótagokat. Ezért tûnik a magyar szótagolás szabályai szerint néhány hendekaszillaba/endekasillabo többnek, mint 11 szótagnak. Amikor több magánhangzó van a szavak belsejében, a szóvégeken és az utána következõ sorban a kezdõszótag is magánhangzó, s hogy kijöjjön a 11-es (és minden más szótagszám), aszerint olvassák össze a magánhangzókat szótagoláskor. Tehát a szótagolás is így megy.     2007. okt. 02.   Kedves Melinda,   nagy bosszúságomra egy teljes és nagyon kimerítõ választ nyelt el a yahoo mail, ahol  öt csatolmányom is útra készen állt. A szótagszámokkal kapcsolatos megjegyzés egészen biztosan nem tõlem származik, mert mindenféle szótagszámokra való egyszerûsítést helytelenítek. Az biztos, hogy a szótagszámok hosszúsága is különbözõ és ennélfogva egy sor terjedelmére vonatkoztatva is csak hozzávetõleges. A biztosabb út a moraszám, amelyben már az ókori dalnokok is otthonosabbak voltak. a verslábakra osztott sor terjedelme helyesebben mérhetõ és osztályozható. A múlt század (vagy talán helyesebb a múlt ezredrõl beszélni) költõi a költészet lazítás és a lazulás jegyében egy sereg fordítás révén szótagszámra egyszerûsítették a moraszámokban kifejezhetõ sorterjedelmeket. Noha ez pongylaságokat okozott, egy nagyon érdekes és exotikus költészetben (legalább a magyar mûfordításokban!) általánosan elfogadott. A japán "haiku" és "tanka" moraszám szerinti vers szótagszámokban fordítódik, ahol egy mora egy szótagnak felel meg. A nyugat európai és az ógörög skandálás azonban verslábakban méri egy egy sor terjedelmét. A latin nyelvekben ez valódi morákban jelenik meg, ahol a rövid szótag egy mora értékû a hosszú szótag két mora. Miután a hosszú szótagok sem teljesen egyforma terjedelmûek (nagyobb mássalhangzó-torlódés hosszabb s utána hosszú magánhangzó méghosszabbá teheti), ez a mérték sem teljesen megbízható, de sokkal közelebb van a valósághoz, mint bármilyen szótagszámmal való mérés. Nem is a szótagszám a meghatározó, mert hiszen a jambikus verssorok jellege a sorok végzõdésétõl függ. Jambikus verssorok, ha nõ- (ereszkedõ) végûek páratlan szótagszámúak, ha hím- (emelkedõ-)véggel rendelkeznek párosak. Egy szónak is száz a vége nem szótagszám, hanem moraszám az elviselhetõ vitaalap minden mûfordítási elemzésben. Az angol és a német skandálásban az eltérés csak az, hogy ott a hosszú szótagokat hangsúlyos szótagok képviseli és a rövid szótagokat a hangsúlytalanok. Ez adhat egy olyan unalmasságot egy egy drámának, amit öt felvonáson keresztül néha monotonnak érez az ember. Színészeknek a legnagyobb feladata lehet, hogy ezt a skandálást minél jobban elrejtse. Ez nincs meg a latin nyelvekben (és a magyarban sem!) , mert ott az igazi moraszám szerinti hosszúság a skandálás meghatározója: a hangsúly eleve elrejti a hosszú és rövid szótagokat! tehát a moraszám és skandálás szerinti verselemzéshez a szótagszámnak csak igazán érintõben van köze! No de még a moraszámok sem számíthatnak olyan sokat, mert hiszen Faludinak is van olyan fordítása, ahol egy teljes strófával több jött ki neki, mint az eredeti nyelvben! Az eredeti vers akusztikájának a megközelítése teremtheti meg azt a hasonló érzést, ami egy eredetiben megvan. Kézcsókkal: Imre     2007. okt. 02.   Kedves Imre!   Köszönöm, megérkezett minden. Versenyt futok az idõvel a munkahelyi lekötöttség és súlyos hirtelen gondok miatt, s ez utóbbi miatt minden felborult.  Azon vagyok, hogy az utóbbi problémák miatti elutazásom elõtt a lapot legalább meg tudjam jelentetni. Elindult a lavina, a komoly aggodalmak, gondok mellett a munkámra, kereseti lehetõségeimre is csak negatív hatással lesz esetleges, sõt több mint valószínû távollétem. (Dominó!)   Éppen ezért csak lényegre törõen, koránt sem teljességben reagálok verstani szabályokat taglaló, hosszú levelére.  A hazai verstant illetõen igaza van - az olaszon kívüli más élõ nyelvek verstanát nem ismerem, ehhez nem szólok -, ismerem, tisztában vagyok mindazzal, amit ír. Mégis ellenkeznem kell Önnel, mert, mint ahogy minden nyelvnek megvannak a verselési szabályai, s azokat kell figyelembe venni azon a nyelven, s nem a magyar verstan szabályait. Amit csak összefoglalóan írtam tegnap a szótagok egybevonásával kapcsolatban fennáll. Most sajnos nincs idõm kitérni az olasz verstani ismeretekre, szabályokra, ritmikára, a metrikus és grammatikai szótagszámlálási eltérõ szabályokra, ami eltér a mienktõl stb. - egy kötetnyi ez is - megmagyarázni és illusztrálni, hogy mikor, mit miért, s mi a nevük az egyes ilyen "manõvereknek"(pl. sinalèfe, dialèfe, sinèresi, dièresi, afèresi, pròtesi stb., stb.).   Csak hirtelenjében néhány példával illusztrálom a 11-es szótagú (hendekaszillaba/endecasillabo) verssort, ami az olasz verselés legjellemzõbbje. Mi szerintünk, magyarok szerint az alábbiak nem 11 szótagú verssorok, az olasz verselés szabályai szerint viszont igen, s ezt el kell fogadni, mert hangzásban, ritmikában is tökéletesen megfelel minden verselési szabálynak (illusztrálásként elválasztó jelet teszek a szótagjelölés céljából, így látható a magánhangzók egy szótagkénti egybeolvasása, ami a vers ritmusa, dallama, verslábai miatt szükséges, még ha Ön ezzel nem is ért egyet és ellenzi, de el kell fogadni, márcsak azért is, mert ami nekünk tökéletes verselésnek tûnik, az az olaszoknak nem és fordítva is igaz):   11-sek ritmikai hangsúlyfelosztása (6.,10;  4., 8. és 10.;  4., 7. és 10.):   6., 10.:   Can-to-l'ar-mi-pie-tose e il-ca-pi-ta-no (Tasso)   4., 8. és 10.:   Che il-gran-se-pol-cro-li-be-rò-di-Cri-sto (Tasso)   4., 7. és 10.:   Tai-cad-de a-ter-ra-la-fie-ra-cru-de-le (Dante)   Ugyanez tapasztalható a többinél is (decasillabo. novenario, ottonario, settenario, senario, quinario, quaternario). Nem könnyû az olasz metrikai szótagszámlálás, amelynek hagyományosan szabályozott, kodifikált törvényszerûségei vannak. Pl. az utolsó hangsúly után mindenképpen csak egy szótagot számolnak!   11-es a mi verstani szabályaink szerint is:   Nel-mez-zo-del-cam-min-di-nos-tra-vi-ta (Dante)   De ez is, noha a mi verstani szabályaink szerint nem lenne az:   O-do-no i mor-ti-di-Bez-zec-ca e at-ten-do-no 1   2    3    4   5  6   7     8      9     10  11  0    Itt a magánhangzók egy szótaggá olvasása mellett az utolsó szótag nem jön szótagszámításba az utolsó szótag szabálya szerint, amit "sdrucciolo"-nak neveznek, ami annyit tesz, hogy az utolsó hansúly után a szótag nem tekintendõ annak, ezért így jön ki a 11-es.   Az alábbi Dante-sor úgy tûnik, mintha csak 10 szótagos lenne, de mégsem az, hanem 11-es, mert itt viszont, ugyanis itt ebben 10 szótagos,  csonka verssorban  az utolsó hangsúly után számítani kell egy szótagot (nekünk ez 12 szótag!), ugyanis az a szabály, hogy egy csonka verssor esetén hozzá kell számítanunk egy szótagot:   E-co-me al-be-ro in-na-ve-si-le-vò 1   2    3     4    5    6   7   8  9  10   E-co-me al-be-ro in-na-ve-si-le-vò 1   2       3   4      5    6   7   8  9  10  (+1 =)11   Az én értelmezésem szerint tökéletlen szabálytalan szabály, de, ez van, ez ellen én nem ágállhatok.    Amit már elõzõ levelemben is írtam s itt megerõsítettem, a verstechnika, ritmika szempontjából az alábbi 11-es versorban (és a többiben is hasonló esetekben) kétféleképpen számolhatjuk a szótagokat:   Que-sta-sel-va-sel-vag-gia-ed-a-spra-e-for-te   1    2    3   4    5    6     7  8  9  10 11 12  13   (Ebben az esetben nem számoltunk az alapvetõ metrikai szabállyal, a hangkieséssel. Hangkiesés: egy szó záró magánhanzóját nem számítjuk, ha az azt követõ szó magánhangzóval kezdõdik.)   Que-sta-sel-va-sel-vag-gia ed a-spra e for-te     (Két hangkieséssel (a grammatikailag 13 szótagos) ritmikailag 11-es (ez olaszul: elisione vagy sinalèfe, amit én egybeejtésnek mondtam).   Az ellenkezõjét pedig különösen a latin metrikában dialèfe vagy iato  a neve: itt ugyanis a két szomszédos magánhangzót külön kell számolni; az alábbi Dante-versszakban erre példa, az utolsó sor:    Di - ciò - ti - piac- cia - con - so - la - re al - quan - to  (11)  (hangkieséssel/sinalèfe, elisione) l'a - ni - ma - mia -, che - con - la - sua - per- so- na (11) Ve - nen - do - qui - è - af - fan- na- ta - tan - to (11)   (grammatikai szótagolással/dialèfe, iato)   Ez csak egy része a számunkra furcsa olasz szótagszámolásnak.   És még sok mindenrõl nem beszéltem, mint pl. ami csökkenti a szótagok számát (szinkópa), vagy ami a szinkópával ellentétes, az epèntesi és még sok más olasz verstani sajátosságról.   Szívélyes üdvözlettel: Melinda   2007. okt. 03.   Kedves Melinda, sajnos az említett példákban az én olaszkészségemmel nem tudom megállapítani, hogy melyek a hosszú magánhangzók és melyek a rövidek. miután a rövid és hosszú szillabák adják meg a sorok zenéjét. A két Tasso idézet és az elsõ Dante idézetet daktilikus verslábakból álló soroknak érzem, de természetesen lehetek teljesen helytelen, ha bármelyik hosszú szótagot rövidnek olvasom vagy éppen megfordítva. Nekem van egy könyvem, amit Szerdahelyi prof írt és Szepes erika segítségével állított össze a világ legszámottevõbb költészeteinek rendszereirõl és noha ez a könyv nagyobb segítségemre van mint bármi más, kizárólag az egyes megszokottabb és kevésbé népszerû megnevezéseiben. Igazán csak azt tanultam meg, hogy minek mi a neve, mert a ritmusérzék megteremtése  --   szerintem --  nem lehetséges könyvek által.  Van egy nagyon jó portál, ami a Szerdahelyi könyvnek nagyon erõs megközelítése:  http://wikibooks.org/wiki/verstan Még a Horatius által használt és meghonosított ó-görög versformák is ismertetve vannak benne.   Szerencsés kimenetelt kivánok minden családi gond megoldásához és az utazáshoz. Kihasználom még ezt az alkalmat egy másik csoport elküldéséhez! Kézcsókkal  Imre   2007. okt. 03.   Kedves Imre! Megérkeztek az újabb szonettek, köszönöm. Szintén köszönet a linkért, ismerem, többször jártam itt. Nekem is van egy régi verstankönyvem, még édesapám ajándékozta nekem az övét - ugyanis õ is írt és ír verseket -: «Ismerjük meg a versformákat!» Gáldi Lászlótól (Budapest, 1961.), Emellett lapozgatom az egyetemi verstankönyveimet, mindkét nyelven van belõlük. Szívélyes üdvözlettel: Melinda

2007.09.13. 16:17

Kaptam, megosztom: Tegnap írták ----- Original Message ----- From: Oláh Imre To: Prof.ssa  Melinda Tamás-Tarr Bonani Dr. Sent: Wednesday, September 12, 2007 8:40 PM Subject: (no subject)       Kedves Dr. Tamás-Tarr Melinda!       Már régen készülõdtem arra, hogy innen Californiából ismét írok magának egy levelet. De mivel eddig még az elõzõ levelemre sem kaptam választ, bizony eléggé megviselt a dolog. (Úgy annyira, hogy bánatomban majdnem a kardomba dõltem miatta.)     Pedig már nem éppen mai gyerek vagyok, mert szépen elhaladt az idõ felettem. Ilyenkor úgy teszek mint Madách: "Nem az idõ múlik, hanem mi változunk." Hát igen, még pedig mekkorát. De ez a világ sora, s nem érdemes zsörtölõdni felette. Akad úgy is keseregni való, mint pl., mondjuk az, hogy   nem tartozunk sehova. Ebben viszont együtt érzek magával Melinda. Hiszen mi külföldiek mindannyian hasonló sorstársak vagyunk.     Valamikor olyan beszéd járta, hogy annyit ér egy ember, ahány nyelvet beszél. Éspedig, németül a kutyájához, magyarul a kocsisához, angolul a bankárjához, franciául a babájához és spanyolul pedig az Istennel társalog.     Valójában viszont igen kevés az ilyen ideális személy. Ám még ennél is kevesebb az, akinek olyan jeles képzettsége és érdeme lenne, mint magának asszonyom… Öntõl, aki tíz esztendeje szerkeszti az OLFA-t, és immárott annyira vitte, hogy ugye lassacskán világszerte elismertté lett a neve, bátorkodom megkérdeni, mondja, egy ilyen sikeres hölgy, egyáltalán miért tesz ilyen szomorkás nihilista kijelentést magára nézve, hogy  "Tulajdonképpen senki és semmi vagyok....etc." (?)*     Ámbátor vigasztaló gyanánt itt megjegyzendõ, meglehet, õseinket is szorongatta már az ilyen érzet. Igaz õk leginkább beérték azzal a sokatmondó válasszal, hogy "...ysa pur es chomuv uogmuc."     Ugyan asszonyom! Su, coraggio! Mi büszkék vagyunk magára! Tehát könyörgöm, ne ríkasson tovább ilyenekkel bennünket!     Közben örömmel vettem tudomásul, hogy az Osservatorio a Tarih-i Üngürüsz-t egyes részleteiben leközölte. Részemrõl hír és taps nélkül, immár több mint harminc éve folytatom ebben az irányban a kutató munkát. Mialatt több mint húsz esztendeig voltam az Õsi gyökér folyóiratnak a munkatársa. Aztán kb. 25 éven át személyesen ismertem Grandpierre Endrét. Õ volt az, aki felkért arra, hogy a T.Ü -höz vonatkozó perzsa eredetû irodalmi munkát a Tarih-i Adzsemet  (Adzsem történetét)  fordítsam le. (Ezen dolog felõl már az elõzõ levelemben beszámoltam.) [...]     Mivel nap-nap után értesülünk arról, hogy manapság otthon egy szervezett szellemi terror uralkodik, a maga munkássága egy olyan alternativa, amelyre ma nekünk felettébb szükségünk van. [...]      Mély elismeréssel, kézcsókkal.             Oláh Imre*   *mitológus, vallástörténész          Megjegyzés: Köszönet a munkásságomat elismerõ levélért – tegnap válaszoltam rá –, és sajnálattal közlöm, hogy a hivatkozott elõzõ levelet soha sem kaptam kézhez. Ellenkezõ esetben biztos, hogy nem hagytam volna válaszolatlanul, mint ahogy ezt sem. (mtt)

2007.09.03. 13:18

Kaptam:   ----- Original Message ----- "From: Czakó Gábor   Sent: Monday, September 03, 2007 11:37 AM Subject: Mi minden tud a magyar nyelv Kedves Barátom,  Kéretlenül küldök három írást anyanyelvünk csodáiról.* Dobja el, vagy fogadja szeretettel. Czakó Gábor író (...)" (Mtt: * Örömmel vettem és jelzem, márcsak azért is, mert ebben a témában, az írásában említett - nekem megküldött -  tanulmányát illetõen még mindig adósa vagyok a válaszommal, ezért a most kapott írásokat  megjelentetem, bízván, hogy végre elkészülök a válaszommal, amit már régen elkezdtem, de nem értem a végére.)

2007.08.15. 12:19

2007. augusztus 15. - Szerda, Nagyboldogasszony, Szûz Mária mennybevétele Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: "Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!" Mária megszólalt: "Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben! Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék. Nagy dolgokat mûvelt velem a Hatalmas, szentséges az õ neve! Irgalma nemzedékrõl nemzedékre száll, mindazokra, akik félik õt. Nagyszerû dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gõgös szívûeket. Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat. Az éhezõket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel. Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre!" Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába. Lk 1,39-56 Elmélkedés: Édesanyánk a mennyben Ma, Nagyboldogasszony napján Jézus édesanyjának, Máriának a mennybevételét ünnepeljük. Nem mennybemenetelrõl beszélünk itt, mint Jézus esetében, hiszen Mária nem a maga erejébõl távozott a földi életbõl a mennybe, hanem a mindenható Isten vette fel õt a mennyországba. Ezt a fogalmi megkülönböztetést használja XII. Piusz pápa az 1950. november 1-én írt, Munificentissimus Deus (A legbõkezûbb Isten) kezdetû apostoli rendelkezésében, amelyben a következõképpen szól a hittétel: "A szeplõtelen, mindenkor szûz Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvétetett a mennyei dicsõségbe". Mária tehát a Mindenható Istennek köszönheti megdicsõülését. A hittétel másik érdekessége, hogy nem kívánja eldönteni azt az évszázadok óta vitás kérdést, hogy vajon Mária meghalt-e vagy halál nélkül, más módon jutott fel a mennybe, ezért inkább "a földi életpályája befejezése után" kifejezést használja. Nem tudhatju ugyanis bizotosan, hogy miként fejezõdött be Jézus édesanyjának földi élete, hiszen errõl az evangéliumok nem számolnak be. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy élete a mennyországban teljesedett be. A Szentatya, XII. Piusz pápa abban a reménybe hirdette ki Mária mennybevételének hitigazságát, hogy Mária élete és megdicsõülése erõt ad az embereknek életútjukon, megismerik az emberi élet igazi értékét s azt az isteni szándékot, amely az ember testét és lelkét egyaránt meg akarja dicsõíteni. A feltámadás ugyanis nem csupán a lelkünkre vonatkozik, hanem a testünkre is. Miként Jézusnak feltámadt a teste, s ahogyan Mária testestül-lelkestül a mennybe jutott, ugyanúgy a mi testünk is fel fog támadni az örök életre. Sokan felteszik a kérdést, köztük más keresztény felekezetek tagjai, hogy miért él az Egyházban a különleges Mária-tisztelet? Miért kiválóbb Mária a többi embernél, még a szenteknél is? A mai evangélium választ ad e kérdésre. Az imádságból, amelyben a Szûzanya magasztalja Istent jóságáért, kiderül, hogy az egyszerû názáreti leány nem magának tulajdonítja azt a nagy kegyet, amely vele történt, hanem Istennek. Ezt mondja: "Nagy dolgokat mûvelt velem a Hatalmas". De ez az isteni mû nem jelentett Mária számára semmiféle kényszert vagy erõszakot. Istennek nagy tervei voltak Máriával, s ezek a tervek azért valósulhattak meg, mert Mária igent mondott erre az isteni szándékra és készségesen együttmûködött a Mindenhatóval. Ha Máriához hasonlóan mi is Isten akaratának megismerésére, elfogadására és teljesítésére törekszünk, remélhetjük, hogy nekünk is részünk lesz feltámadásunk után a mennyország dicsõségében. Istennek velünk is nagy tervei vannak a földi életünk során, s az is szándéka, hogy üdvözítsen minket. Egész életünk, a jövõnk, és halálunk utáni örök életünk Istentõl függ, az Õ kezében van. Mûködjünk együtt ezzel az üdvözítõ isteni akarattal! A mai ünnep lehetõséget ad nekünk arra, hogy a mennyekbe felvett Szûzanya segítségét és pártfogását kérjük életünkre. Jézus édesanyjára bátran tekinthetünk úgy, mint a mi égi édesanyánkra. Egy most már idõsebb, német pap ismerõsöm mesélte, hogy gyermekkorában az édesanyjával sokszor ellátogatott a falujuk közelében lévõ város székesegyházába, amelynek szép, színes üvegablakai voltak. A székesegyház többi részét gyermekként nem is nézegette olyan szívesen, mint ezeket a gyönyörû üvegablakokat, amelyeken átragyogott a napfény és különleges színekkel töltötte be a templomot. Papként késõbb más városba került, s csak ritkábban tudott hazamenni. De amikor hazament, mindig bement a székesegyházba. Most már nem az édesanyjával, aki idõközben meghalt, hanem csak egyedül. Valahányszor, amikor felnézett a Szûz Máriát ábrázoló ablakra, az édesanyja jutott eszébe, akivel annak idején oly sokszor jött el ebbe a templomba közösen, s aki Máriával együtt imádkozik érte a mennyben. Az atya így mondta: "Mária mellett, Jézusnál a legjobb helye van az édesanyámnak és én is oda szeretnék eljutni, mert nekem is ott lesz a legjobb helyem". Kérjük a mai napon a mennybe felvett Szûzanyát, a mi égi édesanyánkat, imádkozzon értünk, hogy a mi életünk is a mennyország dicsõségében teljesedjen be! (Horváth István Sándor) Imádság: Ima a mennybe felvett Máriához Tebenned örvend, malaszttal teljes, minden teremtmény: az angyali rendek s az összes emberi nem. Te megszentelt hajlék, lelki édenkert s a szüzek dicsérete, kitõl megtestesült az Isten, s gyermek lett, bár öröktõl fogva Isten volt; mert a te méhedet égi trónná alkotta, s bensõdet a mennynél ékesebbé tette. Tebenned örvend, malaszttal teljes, minden teremtmény. Dicsõség néked!

2007.07.25. 08:09

2007 nyara Magyarország!          Az  elõttünk álló feladatok "szépen emberül"                                              "Tõlünk függ minden,  csak akarjunk.”                                                                                            Széchenyi    - Munkálkodnunk kell   - más nemzetbéliekkel együtt  -  a  tiszta,  tisztességes,  takarékosan     tehetõs  Kárpát-medencéért, benne Magyarországért, Európáért, a Földért  a  REND -    ÜNNEP - TELJESSÉG igényével,  az igazságosság, kölcsönösség, méltányosság jegyében.  - Jövõt kell teremtenünk gyermekeinknek, unokáinknak!  - Lehetõséget biztosítani számukra,    hogy földi életükben hazájuk jó polgára, nemzetük jó gyermeke, önmaguk jó gazdájaként    bizonyíthassák emberségüket, eredményesen szolgálják az életet. Élet: gyermek, öreg, természet,    szeretet,  emberi öröm.         Amikor a nõ új életet hordoz a szíve alatt, akkor  VÁRANDÓS, áldott állapotban van!        /Csodálatos kisgyermekeket látni az apjuk nyakában, anyjuk karjai között, a gyermekkocsikban !/         -  1956 - 2006 - 2012 - 2025 - 2048 - 2056  készülnünk kell  a méltó századikra!                GYERMEKEINKÉRT,  UNOKÁINKÉRT,  A MÉLTÓ SZÁZADIKÉRT                       TEGYÜK A CSODÁT, NE CSAK VÁRJUK!   -   Beszéljünk   szépen  MAGYARUL  és MAGYARÁN!  Minden nyelven "magyarán"!        MAGYARUL = a magyar nyelv törvényeinek betartásával. Határozottan képzett, tisztán ejtett               hangokkal. A mondatokba a szavakat úgy válogatva, hogy minél inkább láttassák a               gondolatot. Lehetõleg kerüljük az idegen szavakat!  Hangsúly a  szó elején!  Szórend értelem               szerint!  Az õsi  tájnyelvek (csángó, székely, palóc, szegedi, tiszántúli, dunántúli, nyugat-magy.-i)                kincsek!       MAGYARÁN szólni  mindig erkölcsi tett volt, van és lesz!  Marad! Jó szándékkal szólj, ne                 fecsegj összevissza! Ne beszélj mellé!  Ne hazudj! A trágárkodó magát minõsíti.  Mondj igazat                 tömören, világosan, úgy, hogy akinek szánod szavad, az meg is értse!                  Ám ha választani kell: inkább dadogva az igazságot, mint „simán ” a hazugságot!                                        TISZTA SZÓVAL  A  TISZTA LELKIISMERETÉRT                                                                               *                                                                                                                                  „Minden ország támasza, talpköve:  a tiszta erkölcs,…” - tudjuk Berzsenyitõl.         Az ember test-lélek-szellem egységeként eszméktõl vezérelt lény.Testével a földbe, lelkével         az égbe,  szellemével  a Mindenségbe tagolódik.  Milyen  szándékkal mit tesz az ember:         gondol, mond,  cselekszik  – mit mulaszt el  - az mutatja emberségét. Másokhoz így közeledünk         "szépen emberül" :Én szeretni  akarlak téged. Segíts, hogy  minél jobban megismerjelek.                                                              Örülnék, ha Te is szeretni akarnál engem.                                                   *          Ismert a mondás:  Múlt nélkül nincs jövõ!  Ez így egészül ki "szépen emberül”    JÖVÕ          NÉLKÜL NINCS JELEN!  Ha nem tudom, hova tartok, nem tudom, merre lépjek.          A múlton állva a jövõbe nézve cselekedjünk a  mában.                                                                                   *                         "Szépen,  emberül" Alapítvány   Cím: 1243 Budapest Pf.698. Adószám: 18013980-1-42                Erste: 11991102-02123963 Nemz.szsz:HU42 1199 1102 0212 3963 0000 0000 T.:332-65-50                    Gc::szepenemberul(a)t-online.hu  www. szepenemberul.hu  Kállai Eszter  06-70-27-33-872                                                             Rend-ünnep-teljesség "szépen emberül"           A  "szépen emberül" élni igyekvõk átlagosan 80 /derûlátóbbak által 100/ évvel     számolt földi életüket  - istenhittel, istentudattal, lelkiismeretükre hallgatva -  a  REND- ÜNNEP - TELJESSÉG  igényével élik végig. Az ünnepek a Föld  északi féltekéjén  a természethez igazodnak.  A tél a gyermekeké, az  önvizsgálatot tartó, megújuló személyiségé. A tavasz az ifjúságé,  a nyár  felnõtteké, az õsz az idõsöké.                             Június – július-augusztus a 20-60 év közöttiekre figyelés ideje.      Az egyénileg boldogságra, ugyanakkor hazájuk, nemzetük, az emberiség       számára hasznosságra törekvõ nõkre, anyákra,  férfiakra, apákra;        családokra figyelés,  köszöntés, elismerés ideje.                                                                               *        A CSALÁD-NEMZET-HAZA „szépen emberül” ünnepi hét  a magyar nemzetbéliek  számára augusztus 14 - 20-a között.               2007-ben augusztus 18 án  10-18 óra között  a hét hagyományos  felolvasó/beszélgetõ napja  Budapesten a  Magyarok Házában  - V.ker. Semmelweis u. 1-3.              Kérjük, aki velünk akar ünnepelni, jelezze idejében!  Az is, aki az együttlétet másutt akarja megszervezni. Szivesen elküldjük a nap forgatókönyvét.            Küldjük annak a hét mûnek a  címét is (kérésre  a mûveket is), amelyeket ajánlunk és kérünk  a szabadon választottak között fölolvasni.     *******                                                                                                                                *        Kairosz Kiadó  Magyarnak lenni sorozat XXIV. kötete Kézikönyv hazaszeretõknek      Kállai Eszterrel beszélget Patonai Adriennel                     Szépen magyarul, szépen emberül.          Kállai Eszter tanárnõ egy budapesti   iskolából indította mozgalmát.  Azért, hogy felelõsségre ébressze kisdiákjait  anyanyelvünk iránt,  és tudatos felnõtt életükre készülõdésükben erõsítse   õket.  Azóta huszonhárom esztendõ telt el, s az indító gondolatot sok nagyszerû fiatal és felnõtt tapasztalata gazdagította a Tanárnõ hazai és Kárpát-medencei találkozásai nyomán.  A  gyermekeknek tartott rendhagyó   tanórák, a huszonegy pontos életjavaslat, s a hétévenként ismétlõdõ népegyetem-tervezete   ma már együttesen alkotják a  "Szépen  magyarul, szépen emberül" szemléletet. Célja, hogy a  beleszületettek természetességével éljük meg  emberségünket, ki-ki a maga nemzeti mivoltában.            Oldalszám: 140  Kiadás éve: 2007 Bolti ára: 1 500 Ft  (Postán küldve + postaköltség)        A könyv  megrendelhetõ /több példányban is/  postán: Kairosz 1134  Budapest      Apály u. 2/B fszt. 1. Tel.: 06-1- 237-04-51  16 óráig.  A készülék  16 órától 7 csöngetés után faxra       vált.  A rendelés azon is elküldhetõ Gépcímen:  kairosz(a)hu.inter.net         "Szépen,  emberül" Alapítvány   Cím: 1243 Budapest Pf.698. Adószám: 18013980-1-42        Erste: 11991102-02123963 Nemz.szsz:HU42 1199 1102 0212 3963 0000 0000 T.:332-65-50         Gc::szepenemberul(a)t-online.hu  www. szepenemberul.hu  Kállai Eszter  06-70-27-33-872

2007.07.22. 10:00

Kedves Olvasó! (Dear Reader,) Kérem, szíveskedjék elolvasni rólam az alábbi részletet, amely most jelent meg a "Who is Who Magyarországon - Magyarország vezetõ személyiségeinek életrajzi enciklopédiája" 2007. évi kiadásában, az 5. kiadásban. Az Enciklopédia felsorolja azokat a francia egyetemeket, köztük a párizsit is, ahol korábban matematikát oktattam, majd beszámol a jelenlegi tudományos tevékenységemrõl a történettudomány és a politika-tudomány terén. Az általam írt vagy fordított könyveket elolvashatja bármely közkönyvtárban. (Please read below the passage about me that has just been published by "Who is Who in Hungary - Biographical Encyclopedia about Hungary's leading personalities", edition of the year 2007, the 5th edition. The Encyclopedia enumerates the French universities, among them the Parisian one, where earlier I taught mathematics, then renders account of my present scientific activitiy in the field of history and politics. You can read the books written or translated by me in any public library.) "1984-88: [Mónus Áron] Svájcban, Genfben élt, ahol titkos ügynökök keresték a könyveihez gyûjtött adatok miatt. 1988: e körülmények között éppen idõben tért haza Hódmezõvásárhelyre, ahol sikerült 70 ha-os birtokhoz jutnia. Az utóbbi idõben történelmi kutatásokat folytat. Írással és könyvek fordításával foglalkozik. Igyekszik rávilágítani a mindennapi életünk körülményeit meghatározó cionista-szabadkõmûves páholyok tevékenységére. PUBLIKÁCIÓK: Aron Monus: A Nietzschei Birodalom titkai (Les Secrets de 1'Empire Nietzschéen), francia nyelvû könyv, melynek 4. része megjelent magyar és német fordításban is; Adolf Hitler: Harcom (Mein Kampf); Roger Garaudy: Az izraeli politikát megalapozó mítoszok; François Trocase: Ausztria-Magyarország lerombolása a zsidóság és a szabadkõmûvesség által; Jérôme és Jean Tharaud: Zsidó uralom Magyarországon Cion Bölcseinek Jegyzõkönyvei alapján; Herzl Tivadar: A zsidó világgyarmat programja." ("1984-88: [Aron Monus] was living in Switzerland, in Geneva, where he was hunted down by secret agents because he was collecting material for his books. 1988: in these circumstances, just in time, he returned home to Hodmezovasarhely, where he succeeded in acquiring an estate of 70 hectares. In recent years he pursues historical researches. He is engaged in writing and translating books. He endeavours to put in light the Zionistic-freemasonic lodges's activities which determine the circumstances of our everyday life. PUBLICATIONS: Aron Monus: The Secrets of the Nietzschean Empire (Les Secrets de l'Empire Nietzschéen), book in French language whose 4th part was also published in Hungarian and in German translations; Adolf Hitler: My Combat (Mein Kampf); Roger Garaudy: The founding myths of the Israeli policy; François Trocase: The destruction of Austria-Hungary by the Jewry and the freemasonry; Jérôme and Jean Tharaud: Jewish domination in Hungary on the basis of Protocols of the Lea or Herzl: Programme for the Jewish World-Colony.") Az Életrajzi Enciklopédiából azonban hiányzik egy igen fontos adat, az hogy a "Magyar Fórum" nevû hetilap 2007. június 21-i számának utolsó oldalán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és annak ügyvezetõ igazgatója, Zoltai Gusztáv, bocsánatot kértek tõlem a hazugságaik miatt. However from the Biographical Encyclopedia is missing a very important fact, the fact that the 21st of June 2007, on the last page of the weekly newspaper "Magyar Fórum", the Alliance of the Jewish Religious Associations of Hungary and its director, Gusztáv Zoltai, begged my forgiveness for their lies. Hódmezõvásárhely, 2007. július 21. (the 21st of July, 2007) Üdvözlettel: (Yours sincerely:) Mónus Áron, 6800 Hódmezõvásárhely, Zrínyi utca 27., Hungary Tel.: (62) 242 270; Mobil: (30) 963 01 85 www.monusaron.com monusaron@vnet.hu

2007.06.28. 17:57

Kedves Melinda !   Már a M.  Alinei könyvrõl írt cikkedet is lemásoltam, azóta figyelem az oldalad. Nagy örömmel láttam hogy bemutattad Michelangelo Naddeo könyvét, ami nem kevesebbet állít, mint a Grimm-törvények meseszerû voltát !!  -  többek között és a mi õshonosságunkat  Európában.  Mint nyelvész bizonyára értékeled a hozzáállását a témához. Munkája tulajdonképpen jól kiegészíti és megerõsíti  itthoni kutatóink állításait, - gondolok itt Mesterházy Zsolt, Varga Csaba, Cser Ferenc és  Darai Lajos, a most elhunyt Forrai Sándor és K. Grandpierre Endre kutatásaira többek között. A munkádra,  az elfogulatlan tájákoztatásra nagy szükségünk van, ehhez kívánok sok energiát, jó egészséget és kötél idegzetet innen Budapestrõl. Szeretettel     Haraszti Zsuzsanna

2007.06.26. 11:49

Kedves Tanárnõ!  Nagy örömömre szolgál, hogy megtaláltam a neten. Sok év eltelt azóta, amikor tanított a 3. sz. ált. isk.-ban és azóta nem hallottam Önrõl. Azt tudtam, hogy Olaszországban él, de sajnos mást nem. Nagyon hálás vagyok azért, amit akkor megtanított nekem/nekünk. Én is a pedagógus szakmában kötöttem ki. 12 év után kénytelen voltam váltani... Ha ideje engedi, kérem írjon magáról pár sort. Üdvözlettel: Horel Noémi

2007.06.21. 23:14

Kedves Olvasó! (Dear Reader,) A mai napon, 2007. június 21-én, a "Magyar Fórum" nevû hetilap utolsó oldalán, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és annak ügyvezetõ igazgatója, Zoltai Gusztáv bocsánatot kértek tõlem a hazugságaik miatt. Today, the 21st of June 2007, on the last page of the weekly newspaper "Magyar Fórum", the Alliance of the Jewish Religious Associations in Hungary and its director, Gusztáv Zoltai, begged my forgiveness for their lies. Hódmezõvásárhely, 2007. június 21. (the 21st of June, 2007.) Üdvözlettel: (Yours sincerely,) Mónus Áron, 6800 Hódmezõvásárhely, Zrínyi utca 27., Hungary Tel.: (36)(62) 242 270; Mobil: (36)(30) 963 01 85 www.monusaron.com

2007.06.19. 22:44

Kedves Irodalombarátok!       A Fiatal Írók Szövetsége Mibõl él a szerzõ? témakörben folytatja a FISZ Klub 2006-ban indult sorozatát,   2007. június 21-én, csütörtökön, 19 órakor a Kolibri teázóban         Ki fizeti meg az irodalmat? Ki fizeti meg az irodalmárt? Ki fizeti meg az írót? Életpálya vagy hobbi?   Ezekre a kérdésekre keressük a választ Csepregi János, a Fiatal Írók Szövetsége FISZ Könyvek sorozat egyik szerkesztõje és Király Farkas a Hortus Conclusus  sorozatszerkesztõje segítségével.   A FISZ Klub célja, hogy mûhelymunkával, valódi párbeszéddel segítsen eligazodni az irodalom berkeiben, legyen szó akár egy-egy írás értékelésérõl, akár publikálási lehetõségek keresésérõl, akár egyéb az irodalmi élettel kapcsolatos kérdésrõl.   A beszélgetés után – a hagyományokhoz híven – lehetõség lesz a hozott kéziratok bemutatására, közös megbeszélésére is.   Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!   www.irok.hu

2007.06.18. 07:38

Beküldték: ----- Original Message ----- From: <.......@web.de> To: Sent: Sunday, June 17, 2007 8:17 PM Subject: Örömteli szombat este - ha oldalaidat olvasgatom ... Aranyos Melinda, ma külön bejöttem az egyetemre és csak a TE oldalaidat (!) olvasgatom, böngészem. Gratulátok, gratulálok, gratulálok! Öröm lapozgatni, keresgélni, ide-oda kattintgatni, aztán újra visszatérni ... Sok szeretettel ölellek - és máris megyek vissza oldalaidra ... Zsizel

2007.06.13. 18:09

Drága Melinda, az az érzésem, hogy az Osservatorio legújabb száma az eddigi legjobb: változatos, nagyon érdekes, tele jobbnál jobb cikkekkel és fordításokkal. Kiemelném különösen a Te Radnóti-fordításodat - "Nem tudhatom...", nagyon élveztem! Nagyon tetszenek Frigyesy Ágnes írásai és köszönöm, hogy hosszasan megemlékeztél Dsida Jenõrõl is, igazán megérdemli! Nagyon kellemes nyarat, további jó munkát, de sok pihenést is kívánok, nagyon sok szeretettel, Andrea

2007.06.09. 16:01

Kedves Melinda, elsõ sorban gratulálok a Tóth Árpád "Meddõ órán" mûfordításához, amelyben minden sor jobb, mint formahû hangzást ér el! Kizárólagos olvasni-tudásom él még kezdõ olasz nyelvi tanulmányaimból és miután a latinos hangsúlyérzékembõl valami megmaradt, a sorok akusztikáját  --  azt hiszem  --  tökéletesen érzem! Ugyanígy érzem az "Elégia egy rekettyebokorhoz" fordításában is a Tóth Árpád sorok "felezõs"-ségét, bár a nyelv finomságai menekülnek elõlem, de  a sorok akusztikája még mindig muzsika, noha a verslábak szigorúsága nem mindig egyöntetû! Mindazonáltal gratulálok! Kézcsókkal: Imre (Gyöngyös)

2007.06.08. 09:50

Kedves Melinda!     Gratulálok a gazdag tartalmú új számhoz!           Paczolay Gyula

[Friss hozzászólások] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]