|
SZINTÉZIS |
|
| |
|
Menü |
|
| |
OSSERVATORIO LETTERARIO HONLAPJA
Osservatorio Letterario a Facebookon
OLFA-HÍREK
OLFA-szerzõk
Konzultálható teljes számok online-változatai: 2005. 43/44. , 2005. 45/46. , 2008. 61/62. , 2008. 63/64. , 2008/2009. 65/66. , 2009. 67/68. , 2009. 69/70. , 2009/2010. 71/72., 2010. 73/74. 2010. 75/76. , 2010/2011. 77/78. , 2011. 79/80. , Egy-két egyéb internetes jelenlét: QLIBRI (2008. 04. 16-tól) , Literary, Bresciai könyvtári hálózat/Periodikák, Shvoong, Google: részleges internetes jelenlét, Yahoo , Egyéb internetes jelenlét) (Ld. még a jobboldali szélsõ hasábban is.)
A FOLYÓIRATOM (Edizione O.L.F.A.) KIADOTT PÉLDÁNYAINAK ARCHÍVUMA , legutóbbi kötetek és egyéb O.L.F.A.-Publikációk (1, 2, 3, 4, 5, 6 , 7) O.L.F.A. - Irodalmi Füzetek, Traduzioni/Fordítások (Prosa/Próza-Poesie/Versek) , O.l.f.a.-kötetek (Nb. Archív, évek óta nem frissíthetõ, kezdeti O.L.F.A.-honlapok egyikérõl.) Ld. még a jobboldali hasábban: Internetes jelenlét/Edizioni O.L.F.A.- O.L.F.A. kiadványaim (néhány, nem teljes), Egy láng az élet (magyar nyelvû e-book mûfordítás-antológia) Kezdeti könyves vitrinek-1, Kezdeti könyves vitrinek-2, Kezdeti könyves vitrinek-3 , Kezdeti könyves vitrinek-4, Kezdeti könyves vitrinek-5, Kezdeti könyves vitrinek-6, Kezdeti könyves vitrinek-7 (Nb. Az ezeken az oldalakon látható e-mail címek 2002-tõl már nem érvényesek!!! Ugyancsak ezek a kezdeti weboldalak sem frissíthetõk.)
Archívum Archív figyelõ
EPA-OSZK Archívumban található pdf-változatok
Magyar nyelvû függelékek (fekete-fehér nyomtatás/stampata in bianco-nero ): 2005. 43/44. , 2005. 45/46. , 2005/2006. 47/48. , 2006. 49/50. , 2006. 51/52. , 2006/2007. 53/54. , 2007. 55/56. , 2007. 57/58. , 2007/2008. 59/60. , 2008. 61/62. , 2008. 63/64. , 2008/2009. 65/66. , 2009. 67/68. , 2009. 69/70. , 2009/2010. 71/72. , 2010. 73/74., 2010. 75/76.; színes nyomtatás/stampata a colori: 2010/2011. 77/78., 2011. 79/80., 2011. 81/82. , 2011./2012. 83/84. (speciális, jubileumi kiadások/speciali edizioni giubilari) , 2012. 85/86 , 2012. 87/88 Tovább>>
A nyomtatott példányban az ábrák, képek fekete-fehérek, kivéve a jubileumi kiadásokban.
100 ÉVES A NYUGAT (1908-2008)
NAPKELET
NAPJAINK VILÁGIRODALMA
In memoriam Bakonyi Géza (Gyászjelentés), Bakonyi Géza, az Osservatorio Letterario ex-levelezõje emlékére (Bakonyi Géza írása az O.L.-ban olaszul , B. G. honlapja, Link: Magyar-olasz testvérmúzsák/az Osservatoio Letterario azóta már archív honlapja)
| |
|
FIGYELMEZTETÉS |
|
Copyright 1997-2008/2009 és további évek
NB. Dr. Bonaniné Dr. Tamás-Tarr Melindának – miként honlapja is – minden írása és egyéb munkája, ide értve a különbözõ fórumokon és másutt tett valamennyi hozzászólása SZERZÕI JOGVÉDELEM ALÁ ESIK. MINDENNEMÛ MÁSOLÁSUK TILOS! Azokra egy, a honlapra, illetve a weboldalra, vagy a kiadványra vezetõ hivatkozással, linkkel, illetve a forrás pontos megjelölésével (pl. láb- vagy végjegyzetben) kell hivatkozni. A hatályos szerzõi jogvédelem alapján bármely munkájának idézése vagy közlése csak elõzetes megállapodás és jogdíjfizetés ellenében történhet.
MEGJEGYZÉS: A honlap linkjei közül a feltétel óta sajnos sok már nem található az interneten. Azért nem veszem le ezeket , hogy látható legyen, milyen web-címen publikálták annak idején az eltûnt/eltûntetett cikkeket. | |
|
TUDOMÁNY |
|
Honfoglalás (ld. aktuális olvasottságát a Könyvismertetõk rovatban - Link: Michelangelo Naddeo a rovás-ábécé õsiségérõl szóló angol nyelvû könyvének budapesti könyvbemutatója Kapcsolódó kritika: Négyezer vagy négyszáz éves a rovásírás? )
DunaTv/Õstörténet-1, Õstörténet-2, Õstörténet-3
Tarihi Üngürüsz, a legõsibb magyar geszta /Sajnos, felsõbb utasításra, imitt-amott torzított fordítással
A tarihi üngürüsz, magyar õsgesztáról
Õshonos-e a magyar a Kárpát-medencében? (Könyv)
Grandpierre K. Endre, a titokfejtõ: történész és gondolkodó (1916-2003)
Grandpierre K. Endre
Mesterházy Zsolt: A Kárpát-medencei etnogenezis története
Botos László: Felvidék - Szlovákia (Northern Hungary)
Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez
Az évszázad nyelvvitája 1.
Egy izgalmas kaland feljegyzései
A csillagok gyermekei vagyunk?
"Valóban etruszk írás?" - I. (az olasz eredeti magyar nyelvû, bõvített változata)
"Valóban etruszk írás?" - II.
AZ ETRUSZKOKRÓL ÉS NYELVÜKRÕL - "Valóban etruszk írás?" - III. (Az elõzõ kettõ összefoglaló kivonata)
Etruszkokról, írásukról - "Valóban etruszk írás?" - IV
Etruszkokról, írásukról - "Valóban etruszk írás?"- V. (ld. az "Esszé" rovatot.)
Titkozatos tárgy...
Exkluzív: Levelezés Mario Alineivel
Etruszk rokonaink?
Az etruszkok kihalhattak utódok nélkül?
Az etruszk-cikkeim olvasottsága (ld. 'stelltesor' nicknév)
Etruszk levelek I.
Magyar-etruszk rokonság kérdése magyar szemmel
Elõzetes/Benedekffy Ágnes: Egy titokzatos nép holt(?) nyelve
Radics Géza: A környezet és létfeltételek hatásai a nyelvek kialakulására
Magyar õstörténet: Róna-Tass András a mítosz és valóság viszonyáról
Hunnivári Zoltán: Forradalom a kronológiában – A 200 éves idõcsúszás
Hunnivári Zoltán: Hungár Naptár – Jézus Krisztus Kr. u. 194-ben született
Hungár Naptár/Hungarian Calendar – A 200 év, amely megrendíti a világot (angol-magyar)
Hungár Naptár (Több nyelvû honlap)
A római kapitóliumi farkas turpissága, amely a középkorban “született” / L'inganno della Lupa e' "nata" nel Medioevo (olasz)
Vörös vihar Théba felett
Megnyílnak a neandervölgyiek titkai (2006. november 16)
Evolúciós ritkaság vagyunk (2006. szeptember 19.)
Neandervölgyiek az interneten (2004. július 22.)
Semmi köze a Neander-völgyieknek a ma emberéhez? (2004. január 30.)
Megtalálták az emberi evolúció hiányzó láncszemét (2003. június 13.)
Megtalálták a legõsibb emberi koponyát (2002. július 13.)
Éden, megszakításokkal (2001. december 29.)
Az elõember soha nem volt "tizenéves" (2001. december 8.)
Megtalálták az új világ legrégebbi írását (2006. szeptember 18.)
Novemberben tárul fel az Antikythera (2006. június 23.)
Amerika legõsibb csillagászati eszközei (2006. június 6.)
Magyar régészek kutatnak Szudánban (2006. május 26.)
Meglepõ õsi hamispénzre bukkantak (2006. március 30.)
Amikor a trópusokat óriáspingvinek lakták
Fullextra: Tudomány rovata
MTA-TAG REAKCIÓ, AVAGY TUDÓSOK ÉS ÁLTUDÓSOK / KUTATÓK ÉS KUTATGATÓK KÉRDÉSE - I.
Varga Géza: Erdélyi István száz év finnugrizmusról | |
|
TRIANON |
|
| |
|
Ünnepek-évford. |
|
| |
Fotó: Dr. B. Tamás-Tarr Melinda (Gradara, 2005. augusztus)
A szobor jellegzetessége, hogy amerrõl nézzük - jobbról, szembõl, balról -, arról az oldalról más az arckifejezés: 1. A szenvedõ Krisztus (jobbról), 2. A haldokló Krisztus (szembõl), 3. A halott Krisztus (balról) | |
|
Nota bene! |
|
" […] nyelvi szörnyszülöttek egyetlen nemzedékváltásnyi idõ alatt elpusztíthatják a magyar nyelvet, és vele hullanak fogalmaink is" (Szitányi György: Nincs harag, öregem)
"Az internet az a médium, amely alkalmas annak az ideának a megvalósítására, hogy a véleményre nem annak elnémítása, hanem az ellenvélemény adja meg a méltó választ." (Szólássabadság az interneten: törvények, tanulmányok)
Plágium: az a cselekedet, amikor valaki az eredeti szerzõ szellemi termékét, munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrásmegjelölés és/vagy szerzõi engedély nélkül, jogtalanul felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel a eredeti szerzõ jogait sérti. A plágium bûncselekmény...
Kapcsolódó témák: Amit tudni kell a plágiumról , Mi a plágium?, Wikipédia, A MÚOSZ a plágiumról, Szatmári Friss Újság: Tanulságos történet Kapcsolódó linkek: Dokumentáció a "Tanulságos történet"-hez, Illegális publikáció (ahol a teljes tanulmányt a szerzõ tudta nélkül publikálták, annak forrását meg nem jelölve), Egy régi plágium esete , Ismét plágium! (kapcsolódó linkek: Ismertetõim olaszul, Ismertetõim magyarul)
Újabb jogtalan internetes közlés
Változnak az internet veszélyei
Az Alkotmányról, az alaptörvényrõl
Lisszaboni szerzõdés (Link) | |
|
NE FELEDD! |
|
Részlet a Magyar Köztársaság Alkotmányából:
61.§(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze.
BH 1994. 300. I. A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetõeljárásban nem esik a "tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására
[ Alkotmány 60.§(1) bekezdés, 61. §(1) bekezdés, Btk.179.§, 180.§ ]
Az Európai Egyezmény 10. cikkelye : "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. E jog magában foglalja a véleményalkotás és az információk, eszmék megismerésének és átadásának szabadságát, országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szervnek joga lenne beavatkozni ..."
===============
"A Szent Korona szakrális jellegét is kötelességünk megemlíteni, hiszen már az a tény is, hogy a pápa juttatta, adományozta elsõ királyunknak, már egy szentségi jellemzõvel ruházta fel. Amint eme jelleget Kocsis István (...) kifejti, tulajdonképpen "a magyar nemzet transzcendes dimenziója, az Ég egy darabja... miért is ne lehetne a magyar népnek is saját nemzetfenntartó misztériuma, saját mitológiája?... A létében fenyegetett magyarság a Szent Koronával, mint közösségfenntartó és megõrzõ erõvel ebbe belekapaszkodva eredményesen tudna védekezni, mert az az önvédelem szakrális, absztrakt letéteményese, szellemileg létezõ hatóerõ ... Ez a magyar nép Isteni titka. Aki ebbe a titokba bele tud pillantani, aki ennek legalább egy részét megérti, az beavatást nyer és részesül a magyarrá válás misztériumában"." (Prof. Dr. Tarr György: A Szent Korona szellemi tulajdon)
"Én hiszek a testvériségben: a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye:az elnyomás és rombolás szelleme ellen. Micsoda leckét kaptunk ebbõl mi, magyarok!" (Babits Mihály)
"A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiaság köntösében járó még korántsem hazafi.
S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán." (gróf Széchenyi István)
"Jól s szépen beszélni a köznapokon is tudni kell. Meg kell ezt tanulnunk úgy, hogy vérünkbe ivódjon. Sok közéleti bajunk egyik legnagyobbikának: a hivatali bürokráciának kigyógyítására, egyszerû és pontos nyelvhasználatra lenne szükség. Idegen hatások befolyása ellen is óvni kell a nyelvet. Még inkább attól, hogy magába zárkózzék, s elporosodva váljék használhatatlanná. Sok szépen és jól beszélõ ember példája tanít a leghatásosabban. Tõlük-tõlünk válhat nyelvünk – az anyanyelvünk – igazi kinccsé. Egy mindenki s mimagunk által is folyton-folyvást megcsodálni való jelenséggé." (Bodosi György: Vallomás)
"A legfájdalmasabb és legaljasabb, gonosz emberi cselekedet az, amikor olyan emberek tagadnak meg - ezzel beléd rúgnak, arcul ütnek és szemedbe köpnek -, akiket kitartóan, komoly nehézségek ellenére is éveken át a legmélyebben szerettél/szeretsz és önzetlenül segítettél/segíted!" (mtt)
"Gyûlöletre méltók a gerinctelenség, jellemtelenség, képmutatás, kétszínûség, hízelgés, hazudozás (háryjánoskodás is), szavahihetetlenség, köpönyegforgatás, önzés, egoista érdekekbõl, haszonból kezdeményezett, õszintétlen kapcsolatfelvételek, sunyiság, inkorrektség, irígység, rosszindulatúság, közömbösség, korruptság, mindenféle embereket félrevezetõ, kihasználó, kijátszó, bizalommal aljasan visszaélõ cselekedetek stb." (mtt)
| |
|
|
|
Vendégkönyv - Közvetlen vélemények, írások |
|
[Friss hozzászólások] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
Kedves Melinda,
Igen, ismerem a tortenetet. Vince atya szeretne a magyar palos rendet ujra behozni, mert a lengyel mukodik most, es sajnos bizony falba utkozik. Ehhez kell Vince atyat feltetlenul segiteni. Azonkivul meseltek nekem, hogy amikor Vince atya Janos Pal papaval beszelgetett errol, akkor a papa majd megette szemeivel, mikor ezeket halotta Vince atyatol. Nem ertem miert baj az igazsag??? Meg a megboldogult papa is rossz szemekkel nezte?!, pedig aztan nala igazan az igazsag kellett hogy szamitson. Arrol ne is beszelve hogy a vatikan mennyire hibas draga magyar kiralyaink meggyilkolasaiert. Be is teszem ezen irast, Grandpierre Endre nyoman. Gondolkozzunk el ezen is.
Itt az ideje hogy a vatikan tollunk magyaroktol is bocsanatot kerjen, az ellenunk elkovetett bunokert, es talan Benedek papa jobb szivvel erez most irantunk, hatha ezt is nemsokara megkapjuk. (Pedig en mint olyan -a taltos hitben hiszek, regi magyar oshitunkben, egyhaz ellenes vagyok, ertem ezt azon hogy intezmenyesult egyhaz ellenes, mert nagyon tavol all az isteni uzenettol, s a vilag hamis istenekben hisz). De Vince atyat tamogatom, mert ami a mienk az a mienk, s legyen mar vege annak, hogy itt es ilyen cel erdekeben is, az igazsagert, ennyi gonddal kell megkuzdeni. Eg aldjon benneteket.
mmarta |
Olvassatok es emelkedjen szivetek. Eg aldjon mindenkit.mmarta
Bunyevácz Zsuszanna
ISTEN KEGYELMÉBÕL
ami a Da Vinci-kód címû könyvbõl kimaradt
Dan Brown 2003-ban megjelent és gyorsan világhírûvé vált Da Vinci-kód címû könyvének egyik alaptémája az az elképzelés, hogy a Szent Grál valójában Jézus Krisztus vérvonala. Jézus a szerzõ szerint a Kr. e. 1000 körül élt Dávid király vérvonalából származik, magyarul a Szent Grál valójában a dávidi vérvonal. De vajon tényleg így van ez? A "szent vérvonal" kifejezés vajon a Dávid királyi házára, vagy inkább a magát Nimródtól eredeztetõ Árpád-házra illik jobban?
Ha az elsõ civilizációk történetét vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy kivétel nélkül minden õsi kultúra királya/fáraója - nevezzék magukat bárhogy - hatalmát, tudását, beavatottságát az "égiektõl" származtatta. Mindegy, hogy a sumir, az egyiptomi, a görög vagy például a római mitológiát nézzük, mindegyik ugyanazt a történetet mondja el: kezdetben az istenek uralkodtak az emberek felett, majd lányaikkal "háltak", a nászból származtak a félistenek. Az istenek után ezek a félistenek uralkodtak, majd az emberek lányaival történõ további nászokból - mialatt persze tovább "hígult" az isteni vér - származtak az uralkodók. A vérvonal megõrzése tehát rendkívüli jelentõségû volt, hiszen az uralkodó ereiben így tulajdonképpen "isteni vér" csörgedezett.
Az "Égbõl alászállt királyság" gondolatával legkorábban a sumiroknál találkozhatunk: a mezopotámiai Nippurból került elõ az emberiség elsõ ismert királylistája, amelyet kb. négyezer évvel ezelõtt állítottak össze. A lista a következõképpen kezdõdik: "A királyság alászállt az égbõl...". Hitelességét fokozza, hogy a már ismert korabeli királyi székhelyeket sorol fel. A szakértõk szerint egyértelmû, hogy a királyság intézményét a sumirok isteni eredetûnek tartották. Számukra nem lehetett kérdéses a király személye, aki alapvetõen különbözött más személyektõl.
A királylista szerint a vízözön elõtt nyolc király uralkodott 67 "sá"-n keresztül. A helyhiány miatt nem részletezett számítások eredményeként többen arra a következtetésre jutottak, hogy a vízözön elõtt a királyok 24120 évig uralkodtak összesen. Ha a bibliai vízözön - ahogy azt Sir Leonard Woolley ásatásai során bizonyította - Kr. e. 4000 körül következett be, akkor ezek szerint a királyság Kr. e. 28 000 körül "szállt le a Földre".
Az õsi Nippur városból származó egyik felirat szerint a legelsõ birodalmat, mely "az a Perzsa-öböltõl a Földközi-tengerig" terjedt, Uruk városának fõpapja alapította, és itt éltek a világ elsõ papjai és királyai. Az ismert, hogy a sumer kultúra kb. Kr. e. 4000 körül már virágzott, az elsõ sémitáknak pedig nincs bizonyíthatóan nyoma Kr. e. 3200 elõtt. A Grál vérvonal nem indulhatott tehát Dávidtól, hiszen ha csak a vízözön idõpontját fogadjuk el hitelesnek, a vérvonal már akkor legalább nyolcszáz éve létezett, mielõtt elsõ sémiták Mezopotámiába érkeztek.
A sumirok voltak tehát az elsõk az ismert történelemben, akiknél az Isten kegyelmébõl, az Isten által kiválasztottak, karizmatikus vagy szakrális uralkodók hatalma megkérdõjelezhetetlen volt, a trónt nem háborúval vagy választás útján nyerték el, hanem az uralkodásra maga az Isten választotta ki õket. Az említett könyv azon állítását, hogy a Szent Grál a Dávidi szent vért jelenti, csak akkor fogadhatjuk el, ha bizonyítva látjuk, hogy a zsidó királyság is az "égbõl szállt alá". Ez azonban - ahogy a továbbiakban látni fogjuk - sem az Ószövetség, se semmilyen más forrás szerint se így történt. Dávid nem volt karizmatikus király. Fia, Salamon volt Izrael elsõ dinasztikus uralkodója, noha hivatalát - több kutató egybehangzó véleménye és a bibliai adatok alapján állíthatjuk - isteni karizma (isteni kegyelem ajándéka) nélkül vette át.
De ugorjunk egy kicsit vissza az idõben! A Grál-királyságnak, a szent vérvonalnak nyilván az elsõ emberrel kell kezdõdnie. És valóban: a sumer teremtésmítosz, az Enúma elis VI. tábláján azt olvashatjuk, hogy az embert Tiamat fia, Kingu vérével teremtették. Az ember neve Lullú, ami "kevertet" jelent. Egy másik mezopotámiai mítosz szerint is az embert istenvérbõl és agyagból gyúrták össze.
Kramer, a neves sumerológus szerint Nippurban elõkerült olyan ékírásos szöveg is, miszerint Anu, Enlil, Enki és Ninhurszag teremtették meg a "fekete fejû" embereket. A fekete fejû alatt sumerokat értett. Az Enúma elis szerint az elsõ ember "Adáma" "földi ember" nevet kapta. Az ékírásos szövegekben az ember képmásaként szerepel. Az Ószövetségben (Ter 1:27) is ezt olvashatjuk: "Teremté tehát az Isten az embert az õ képére".
Gardner, jakobita királyi történetíró, nemzetközileg elismert uralkodói és lovagi genealógus (Laurence Gardner: A grál-királyok eredete, Gold Book) a Grál-királyok vérvonalát az elsõ - a sumir - embertõl, Ádámtól származtatja. Innen az ószövetségi történet ismerõs: Ádám és Éva fia, Káin, megöli testvérét Ábelt. Káin leszármazásával kapcsolatban az Ószövetség szûkszavú, csupán néhányukat említi név szerint, majd (Ter 4:25) "Ádám pedig ismét ismeri feleségét: és az szülé néki fiat", akit Sétnek neveznek. Majd Sét nemzetségének leírása következik. A két nemzetségvonal, annak ellenére, hogy vannak benne különbségek, lényegileg egyeznek.
Gardner kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az egyik nemzedékrendet az Ótestamentum szerkesztõi találták ki. Szerinte a káini leszármazási vonal a valódi Grál-vérvonal, és nem a Séti. Szerinte Káin leszármazottai a dél-mezopotámiai Urtól az északi Assur városáig uralkodtak. Ez pedig az egykori Sumer. Õk voltak a kor legkiemelkedõbb királyai. "Mindezek ellenére, és talán emiatt, a Biblia összeállítói úgy döntöttek, Ádám fia, Sét dinasztiája kedvéért 'megfeledkeznek' a párhuzamos uralkodócsaládról, a Káini vonalról... A legfõbb cél az volt, hogy elrejtsék a Káini vérvonal egy késõbbi tagjának, Tubalkain fiának valódi örökségét, aki a legfontosabb kapcsolatot jelentette az egyiptomi fáraókkal. Ezt a kapcsolatot a héber írnokok igyekeztek kitörölni népük történetébõl. Szerettek volna ugyanis egy tiszta Ádámi vérvonalat bemutatni Dávidig és Juda késõbbi királyaiig" - írja.
Gardner arra a következtetésre jutott, hogy a "szent vérvonal" a bibliai Hámon keresztül folytatódott. (A Teremtés könyvébõl (Ter 5:32) ismert, hogy Noénak három fia született: Sém, Hám, Jáfet. Sémtõl származnak a sémiták, Jáfettõl a jafetiták, Hám fia pedig két másik mellett Kus és Kánaán. Kus pedig nemzé Nimródot is, ez kezde hatalmassá lenni a földön.)
Magyarul, az Ószövetség összeállítói tisztában voltak azzal, hogy a szent vérvonal nem Noé Sém nevû, hanem Hám unokáján, Nimródon keresztül ment tovább.
Véleménye szerint az uralkodói geneológiát tekintve elmondhatjuk, hogy Hám és Nimród dinasztiája (Káin, Lámek és Tubalkain) a Grál-királyság igazi örököse, míg a Sémi vonal kisebb jelentõségû volt. Gardner többször hangsúlyozza, hogy a Grál-királyság történetében a hámi vérvonalból származó Nimródnak van elsõdleges szerepe, késõbbiekben pedig megállapítja, hogy vérvonaluk Egyiptomban folytatta útját, Sém családja pedig a Biblia fõ patriarchális vonalán haladt tovább Noétól. Hám és Jáfet leszármazottai Arábiában, Anatóliában és a fekete-tengeri Szkítiában, végül Európán áthaladva Írországban telepedtek le. Hám és Jáfet a skót kelták õsei. Kánaán elátkozott leszármazottai a kánaániak, akik országa a Földközi-tenger partján feküdt, területe Szidóntól Gázáig húzódott, illetve a holt-tengeri Szodomáig és Gomorráig. Mindez pedig azt jelenti, hogy az Isten kegyelmébõl uralkodók, a Grál-királyok vérvonala Hámon, és nem Sémen keresztül öröklõdött. Sõt, a két nép - a sumerok és a héberek - története egy neves sumerológus, Kramer szerint, két nép élet-halál harca volt.
Meg kell említeni, hogy a magyar néphagyomány alátámasztja a fentieket. Gönczi Tamás Nimród gyûrûje (Sárosi Kiadó) címû könyvében írja róla, hogy a magyar archaikumban Nimród a világ elsõ királya, a magyarok õsapja, a magyar mese jó óriása, a mitikus hagyomány csillagszemû óriáskirálya. Õ velünk volt egykor a csodás Napkeleten. Õ építette a már csak a homok alatt romokként heverõ városokat "minden kultúra örök eredésének" a helyén. Õ volt az, aki az õsök "egynyelvét" bírta. És õ volt az, akit a Biblia a magyar néphagyománnyal ellentétben eget ostromló, Isten ellen lázadó zsarnok királynak nevez. Mindez tökéletesen beleillik abba, amit többek között Gardner is állít: az Ószövetség héber szerkesztõi tudatosan nem a valódi képet festették le a világ elsõ királyáról, mert az a végsõ soron Júdea királyi házának dicsõségét csorbította.
Ismeretes továbbá, hogy krónikáink és a néphagyomány is Nimródtól származtatja Attilát és az Árpád-házat, és tudjuk azt is, hogy Árpád-házi királyaink Isten kegyelmébõl uralkodó, szakrális királyok voltak.
A Kánaánba betörõ izraelita törzsek még nem voltak felkészülve, hogy királyságot alapítsanak. "Ebben az idõben nem volt király Izraelben, hanem ki-ki azt cselekedte, ami jónak látott" (Bír 17:6). Szükségük volt azonban valamilyen egységes vezetésre, a katonai hatalommal is felruházott bírák 250 éven át vezették a népet.
Nézzük, ki és hogyan lett az elsõ királyuk! Az izraeliták és filiszteusok között harc tört ki Kr. e.1050 körül Jeruzsálemért. Ebben az idõszakban Sámuel volt a bíró. "Íme te megvénhedtél, és fiaid nem járnak utaidon, most azért válassz nékünk királyt, mint minden népnél szokás" - kéri a nép Sámuelt (Sámuel I. 8:5-Cool. Majd az Úr így szól Sámuelnek: "küldök hozzád egy embert a Benjamin földérõl, és kend fel õt fejedelmül", amit Sámuel meg is tesz, így Saul lesz az elsõ király. Majd bemutatják a népnek, akik azt kiáltják: Éljen a király! "Némely kaján emberek azonban azt mondák: mit segíthet ez rajtunk? És megvetették õt és ajándékot nem vivének neki"- olvashatjuk, ami abban az esetben furcsa, ha Saul karizmatikus király, ugyanis azok hatalmát a nép nem szokta megkérdõjelezni.
Az Úr késõbb azonban megbánja, hogy Sault tette meg királlyá, ami szintén furcsa egy beavatott királynál. Késõbb Sámuelt az Úr elküldi egy másik jelölthöz, Dávidhoz, akit Sámuel fel is ken. Majd "félni kezde Saul Dávidtól, mert az Úr vele volt, Saultól pedig eltávozék". Ezután Saul Dávidhoz adja a lányát, majd "Saul ellensége lõn Dávidnak teljes életében". Saul látta, hogy Dávid veszélyt jelent számára, el is akarta távolítani, végül azonban Saul volt az, aki életét vesztette.
Az események késõbb se egy szakrális királysághoz méltóan következnek: Dávid beleszeretett Betsábéba, ezért megölette annak férjét. Dávid fiát, a trónörökös Amnont testvére, Absolon ölte meg, miután Amnont meggyalázta saját féltestvérét, Támárt. Absolon megpróbálta erõszakkal megszerezni a trónt. Dávid gyakorlatilag egy polgárháborúban szerezte vissza a trónt, fia, Absolon meghalt. Dávid már halálos ágyán volt, amikor trónörökösét, Adóniát koronázták királlyá. Érdekes módon azonban mielõtt véget ért volna a koronázási lakoma, Dávid támogatásával Sádók egy másik fiút, Salamont is felkent királlyá. Salamont fogadták el valódi királynak, aki aztán el is tetette láb alól testvérét és annak követõit.
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Dávid korábban a filiszteusok hadseregében az izraeliták ellen szolgált. Ez elég furcsa elõélet annak az embernek, aki Izrael történelmének legfontosabb vérvonalát alapozta meg. Tudnunk kell azt is, hogy Dávid felesége korábban Dávid Urias nevû hadvezérének volta felesége, akik mind a ketten - Urias és Betsábé - hettiták, tehát nem sémiták voltak. (Így ha ezen a családvonalon vezetjük le Jézus származását, a zsidó eredet ténye irreálissá válik.)
Cristopher Knight és Robert Lomas szabadkõmûvesek, több könyvükben (A Hiram kulcs, Hiram könyve, Gold Book) is foglalkoznak Dáviddal, illetve fiával, Salamonnal. Kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy Dávidnak, illetve Salamonnak nem volt saját hagyománya, ami alapján Isten kegyelmébõl felkent királyokká válhattak, illetve nem voltak olyan szentélyeik, templomaik, amilyenek a kánaánita királyoknak. Nem voltak építészeik sem, ezért kellett Salamonnak a tíruszi királytól segítséget kérnie temploma felépítéséhez. A szerzõk szerint a királlyá avatás ceremóniáját is a kánaánitáktól kapták, ugyanis Saul és Dávid felkenése a kánaánita rítus utánzásának tûnik.
Dávid nemzetségének azonban látszólag vége szakad a babiloni fogság idején., amikor Zedekiahot, Júdea utolsó Dávid nemzetségébõl származó királyát megvakították és láncra verve Babilonba vitték, fiait pedig még õ elõtte lemészárolták. Az Ószövetség kb. Jézus születése elõtt négyszáz évvel ér véget. Azt, hogy Jézus valóban a Dávidi vérvonalból származik-e, nem célja tárgyalni a cikknek, de a fentiek értelmében nem lehet, hiszen Dávid fiait megölték. Azt, hogy Jézus Dávid nemzetségébõl származik, csak az Újszövetség írja - ami mai végleges formáját sok száz évvel késõbb, a IV. században kapta meg - de ott se mindegyik evangélista. Se Márk, se János nem nyilatkozik Jézus származásáról. Máté és Lukács között pedig különbség van a Dávid királytól indított vérvonalban: Máté Salamontól indítja a vérvonalat, míg Lukács Dávid egy másik fiától, Nátántól.
Mindenesetre elgondolkodtató, amit Gardner ír: "Az Ótestamentum látszólag átfogó nemzedékrendjével kapcsolatos fõbb problémák az egyiptomi tartózkodás történetének kezdetétõl jelentkeznek. Ábrahám korát megelõzõen az elõkelõ családok leszármazását Mezopotámiában évszázadokon át írásban rögzítették. Ehhez a feljegyzéshez a Teremtés könyve összeállítói Babilonban (a fogság idején, a szerk.) hozzájuthattak. De Ábrahám Kánaánba vándorlása idejétõl Dávid királyig és utódaiig a bibliai nemzedékek létezésére alig van bizonyíték".
Mindezek ismeretében aligha vehetõ komolyan A Da Vinci-kód címû könyv azon feltételezése, hogy a dávidi vérvonal a Szent Grál. Az azonban nagyon is valószínû, hogy Jézus Krisztus "Szent vére" a Grál. A fentiekbõl azonban az is kiderül, hogy ez csak akkor lehet így, ha Jézus a valódi Grál-királyok vérvonalából származik: tehát nem Sémtõl, hanem Hámon, Kuson át Nimródtól... de ez már egy másik történet. |
CSANDÁDI IBOLYA FESTÕMÛVÉSZNÕ KIÁLLÍTÁSA:
1052 Budapest, Csók István Galéria
Váci u. 25.
----- Original Message -----
From: "Istvan Hanyecz"
Sent: Friday, January 20, 2006 10:13 AM
Subject: OBS!!!!!!!!!!! kiállítás
Kedves otthoni Barátaink !
most kaptuk az értesítést és örömmel adom tovább a jó hírt arról, hogy Csanádi Ibolya festõmûvésznõ képei hétfõtõl, 2006. január 23.-tól láthatók Budapesten a Csók István Galeriában. Cím: 1052 Budapest Váci u.25 (sétálóutcában ). Elõreláthatóan 2 hétig lesznek láthatóak a kiállított festmények. Baráti üdvözlettel mindenkinek István elutazott ezért írok én
Etelka /Stefanicus |
DELLA TRADUZIONE GENERALE E LETTERARIA
----- Original Message -----
From: "Dr. Francesco Barral del Balzo"
To: "'Prof.ssa Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda"
Sent: Wednesday, January 18, 2006 7:04 PM
Subject: olasz változat
Cara Melinda,
[...] Ti inoltro in calce la versione italiana, è pressoché identica a quella ungherese... almeno spero... ho scoperto oggi che "autotradursi" è assai più difficile di quanto si possa pensare... dopo aver predicato così bene, mi sa che rischio di razzolare male proprio traducendo me medesimo, il che sarebbe davvero buffo. [...] A presto!
FB
Cara Melinda,
durante le vacanze natalizie ho letto con vivo interesse l'ultimo numero della tua Rivista e vorrei congratularmi per l'imponente sforzo e per il risultato ottenuto.
Trovo altresì notevole il fatto che tu stia continuando da dieci anni.
Fra le molte cose, mi è piaciuta in primo luogo la rubrica "Tradurre- Tradire".
La traduzione è sempre stata il mio amore-odio: amore perché sia a scuola, sia dopo, per hobby, mi sono occupato di traduzione, odio perché ho sempre pensato che la miglior traduzione non possa mai esser meglio dell'originale.
Questa profonda convinzione, che nulla sia più bello della lettura diretta del testo, in lingua originale, è stata una molla che mi ha spinto a studiare le lingue e, parallelamente, proprio lo studio di lingue distanti dall'italiano, come il greco antico o l'ungherese, mi ha confermato detta convinzione. Ho l'impressione che oggidì questo problema sia troppo spesso sminuito da tutti coloro che, a qualunque livello, si occupino di trasposizione di testi stranieri, di qualsivoglia tipo... quante volte alla tv non sentiamo, nei film americani ad esempio, di "ditte che fanno bancarotta", di persone che salutandosi si dicono "abbi cura di te!" o di certi accadimenti "di cui non ci sono evidenze", etc... tutte meccaniche trasposizioni di anglicismi.
Ma perfino nelle versioni da cosiddette "lingue prossime" signoreggia l'incuria: in passate edizioni di classici latini di prestigiose case editrici si leggevano strafalcioni da quarta ginnasiale.
E ciò vale non solo finché d'incuria o d'ignoranza si tratta ma soprattutto quando è scelta voluta: a mio modesto avviso, il lavoro del traduttore è lavoro ancillare così in letteratura, come quello del restauratore nelle belle arti.
Ho cercato sempre di tenere a mente questo, tutte le volte che ho tentato di tradurre alcunché: il mio scopo era solo quello di far conoscere a chi mi leggeva il testo nella maniera più fedele possibile, mai ho pensato né presunto di riscriverlo od innovarlo.
La mia sensazione peraltro è che taluni traduttori non vogliano adattarsi a questo umile –ma non per questo meno nobile- lavoro e che in qualche modo, per tramite della traduzione, vogliano surrettiziamente creare o ri-creare, cosa non lecita, a parer mio.
E per questo, il tuo "Tradurre-Tradire" non rappresenta solo un'interessante lettura ma anche un importante memento. Devo ammettere che forse sono "talebano" al riguardo, m'è capitato spesso di discuterne ad esempio con Tiziana, cara amica autrice del libro su Giannozzo Sacchetti: lei in qualche modo crede possibile una "traduzione creativa" ...ma tornando all'argomento principale, nella comparazione che viene fatta in "Tradurre-Tradire", p.es. con la lirica "Ce n'est pas moi qui", sei riuscita ad accostare molte valide soluzioni, ma sempre nel rispetto dei valori grammaticali e semantici... cosa che richiede non solo padronanza ma viva sensibilità. Oltre a ciò, ho trovato molto istruttiva la traduzione dell'estratto dall'opera storica di Péter Hanák, soprattutto per il pubblico italiano, in quanto dà conto, sotto una nuova luce, di un determinato periodo storico, che è in qualche modo comune anche all'Italia, nel suo rapporto con l'Impero Asburgico, ma con una serie di sfumature assai diverse, delle quali, qui, pochi sospettano l'esistenza. Attendo con interesse il prossimo numero della tua Rivista, se vorrai mandarmelo... e ti auguro buon lavoro! Felice anno nuvo!
FB.
Il testo originale in ungherese/Eredeti magyar szöveg: qui/itt |
Köszönöm/köszönjük kedves Márta. Isten áldjon és óvjon Mindnyájatokat! Melinda |
Kedves Franciska,
Nekem ez a szep vers nagyon tetszik. Egy edesanya fajdalmat irja le, akinek lanya elhagyta az otthont, akinek eppen szuletesnapja van, es mindegy hogy egy gyermek merre a nagyvilagba van, akkor is faj az anyanak hogy nincsenek kozel. En is edesanya vagyok, es sokszor gondolok arra, hogy ebben a globalizalt vilagban, az edesanyaktol ellopjak a gyermekeiket a munkahelyek. En igy ertelmezem eme verset, es bizony szivem aterzi az edesanya fajdalmat es egyben oromet is amikor az operencias tengeren tul is boldog szulinapot kivanhat lanyanak, s mindenzek mellett nekem is van edesanyam.
Minden jot
mmarta
|
Melinda, jo erot egeszseget faradhatatlan munkalkodasodhoz. En is el voltam az utobbi 2 honapban nagyon foglalva, azert nehez volt jelentkezni is, mert meg a gep ele is nagyon ritkan ultem, csak par percre olykor olykor.
Eg aldjon benneteket
mmarta |
Kedves Bandi! Köszönet a jelzésért. - mtt - |
Kedves Márta!
Örültem újbóli jelentkezésednek! Neked is boldog újévet! Köszönöm a betett linkeket, részleteket, kommentárokat. Ide bárki, bármikor beteheti az általa jónak látott gondolatokat, idézeteket, linkeket stb. (Ez a honlap nem folyóirat, ez magán honlap.) Köszönöm Olvasóim és magam nevében minden jelzésedet. Mindig, mindenbõl lehet tanulni!
Igen, Alinei professzor úr - lapom egyik tudós levelezõje a sok közül -, nem vonja kétségbe a finnugor-rokonságot.
A magyar kiadással kapcsolatban egyelõre csak annyit jegyeznék meg, hogy sajnos a magyar fordításban rengeteg hiba található: téves, helytelen értelmezés és fordítás, lényeges bekezdések maradtak ki az eredetihez viszonyítva, ami sajnos nagyon értelemzavaró, megtévesztõ és ebbõl adódva sok téves következtetésre juthatnak az Olvasók (szakemberek és laikusok egyaránt)! Ezt jeleztem a professzor úrnak, amit õ is alátámasztott.
A márciusban megjelenõ lapomban újabb etruszkokkal kapcsolatos írásom jelenik majd meg, az etruszk írások megfejtésével kapcsolatban. Egyelõre olaszul dolgozom rajtuk (ugyanis sorozat lesz), s majd késõbb látok a magyar változatához, ami valószínû nem az olasz szövegem fordítása lesz, hanem annak alapján állítom össze.
Igen, tervben van a «Trianon és holokauszt»-tal kapcsolatos olasz írásnak magyar szövegû megjelentetése. Amint lehet, felteszem.
Tényleg ember feletti módon le vagyok kötve: a napi munkáimon kívül a jelenlegi, újabb, nagyon energiaigényes kutatómunkám is akadályoz,
minden tervbe vett, beprogramozott tevékenység megvalósításában lelassít.
Az említett portállal kapcsolatban nincs megjegyzésem, ami mondanivalóm volt, azt már rég elmondtam mind ott, mind az én web-oldalaimom: a mostani jelenségek is ezek szerint még mindig engem igazolnak. Az utalt üzenet alapján valószínû semmi sem változott pozitívan. De ez nem az én gondom, nem az én problémám, nagyon távol áll tõlem. Régóta feléjük sem nézek, nem pazarolom rájuk sem az energiám, sem az idõmet, amivel nagyon is szûkében vagyok. Egyszerûen nem érdekelnek.
Köszönöm munkádat és tedd csak nyugodtan be, amit csak gondolsz: mindenképpen hasznára válik mindenkinek, aki elolvassa. Ha nem is reagálnak rá, az ne aggasszon, az a fontos, hogy sokan olvassák!
További minden jót kívánok!
-mtt - |
E ket legfontosabb nyilatkozat ami mindent megmagyaraz. A cari Oroszorszag volt a kiagyaloja. De a cari Oroszorszag nem az orosz nep am, hanem az akkori politikusok, akiknek nagy resze nem volt orosz, hanem cionista.
Szandekomban van a konyvbol tobb reszt kiemelni, foleg Erdellyel kapcsolatos reszeket, ami most aktualis. Ahogy elkeszulok vele jelentkezem.
mmarta |
" E feltetelek elfogadasa - a tobbi szovetsegessel szemben - az arulassal volt egyertelmu, es az orosz egyeduralmat szabaditotta ra Europara. Bizonyosra volt veheto, hogy ha majd Oroszorszag - Franciaroszaggal egyuttesen - bejelenti ezeket a felteteleket a bekekonferencianak, elkerulhetetlenne teszi ujabb europai haboru kirobbanasat" (Pozzi 19) eles vita utan a franciak elfogadtak az orosz javaslatot. A valaszt Philippe Berthelot szovegezte meg. Ugyanekkor Paleologue, az oroszorszagi francia kovet ellenezte a valaszadast; "Franciaorszag - surgonyozte Paleologue- nem hodito haborut visel, hanem felszabadito haborut, amely a jog es az igazsag neveben fogott fegyvert... Angol es olasz szevetsegesunk sohasem fog beleegyezni abba, hogy az orosz hatalom a Foldkozi tengerig es a Szuezi csatornaig terjedjen." (pozzi 20) Az orosz car es Sazonov irta ala az egyezmenyt, amely igy szol: "Elzasz-Lotaringia feltetel nelkul francia uralom alal kerul. Hatarai a regi -1790-es - hatarok lesznek, nem pedig azok, amelyeket a becsi kongresszus szabott meg. A regi lotaringiai hercegseg kiterjedeset veve alapul, a francia kormany tetszese szerint ugy vonhatja meg a hatarvonalat, hogy az egez terulet vasiparat, valamint a Saar videkszenbanyait visszakebelezze. A jelenleg nemet uralom alatt allo, es a RAjna balpartjan fekvo teruletek kozul azokbol, amelyeket Franciaorszag nem kebelez be, semleges utkozoallamot kell letesiteni " (Pozzi 20). Franciaorszag eleget tett az orosz feltetelnek, igy Oroszorszag elallt szovetsegesenek hatbatamadasatol. Oroszorszag es Szerbia jo buntarsaknak bizonyultak. BAro Hartwig, az orosz belgradi nagykovet annyira elmerult a panszlavizmus hirdeteseben, hgy kis hijan szemelyes szerepet vallalt a szarajevoi merenylet elokesziteseben. Henri Pozzi irja, hgoy nem erti: Oroszorszag miert kovetelte Franciaorszag teljes katonai beveteset a haboruba. A cari Oroszorsag teljses erejebol tamogatta Szerbiat, amit eltitkolt a franciak elott, nehogy emiatt fel mondjak a szovetseget. A francia kormany allandoan tudatta oroszorszaggal , hgoy nem tamogatja az osztrakok elleni orosz agressziot (Pozzi, 206). A Monarchia felosztasanak orosz tervet titokban kellett tartani , mivel tudtak, ha ez kitudodik, a francia segitseg elmarad. Az orosz es francia szovetseg csak akkor jon letre, ha Nemetorszag megtamadja Oroszorszagot. Az orosz politikusok jol palastoltak tervuket, es csak egy utat talaltak ahhoz, hogy Franciaorszagot sajat oldalukon vonjak be a haboruba,az egyetlen ut volt a franciak tudta nelkuli titkos mozgositas. Abban biztosak voltak, amikor ok mozgositanak, Nemetorszag hasonlokeppen cselekszik. A francia torteneszek szeritn Oroszorszag csak Julius 30-a utan , a Monarcha mozgositasa utan rendlete el mozgositast. A valosag az, hgoy az oroszok mar julius 24-en elrendeltek a balti es a fekete tengeri flotta mozgositasat. Ez azt jelenti ,hgoy Oroszorszag kiprovokalta Nemetorszag mozgositasat, amely a franciakat hozta mozgasba (Pozzi 25). Egyes torteneszek megprobaltak tisztara mosni az oroszokat, mondva, hogy azert tettek e, hogy megelozzenek egy esetleges osztrak tamadast. Ez a "magyarazat" nagyon kovetlkezetlen: egy hajo flotta hogya tudna ellensulyozni egy Karpat medencei, tehat szarazfoldi osztrak tamadast?..nagyon is nyilvanvalo, hogy a balti flotta fenyegetes volt a nemetek ellen. Az oroszok julius 28-at ismerik el a mozogsitas hivatalos datumakent, azonban ez mar 24-en megtortent. E TENYT ELTITKOLTAK a francia nep es a torteneszek elol. Lathatjuk , az orosz mozgositas negy nappal elozte meg az osztrak haduzenetet, es ot nappan az osztrak mozgositast. (Pozzi 26) Nemetorszag julius 25-en mar tudott az orosz mozgositasrol. Az orosz mozgositas valosagos ideje meg most sem ismert a nepek elott, mert igy az oroszok konnyuszerrel Nemetorszagra foghattak a haboru beinditasanak vadjat. Nem vitas a julius 24--i mozgositas, a Ferenc FErdinand es felesege meggyilkolasa Szarajevoban a rac bandita Gavrilo Princip altal, a szerbek monarchia-ellenes mozgositasa orosz uszitasra tortent, ezert a haboru beinditasnak vadja csak is Oroszorszagot terheli. (Pozzi 27). Oknyomozo torteneszek elott ismert es tudott teny, hgoy a panszlavista cari Oroszorszag felelos a haboru elokesziteseert es beinditasasert. +++
|
Magyarorszag ellen az egyik vad Trianonban, az volt, hgoy mi ideztuk elo az elso vilaghaboru kitoreset.. Ezert haborus bunosnek nyilvanitottak, es mint ilyet , sulyosan buntettek. Ugyanakkor a trianoni hatarozathozatal kosvetlen korulmenyei, a KULISSZAK MOGOTT vegbement esemenyek - a szalonokban es a szallodaszobak melyen, alkoholos mamorban, szepasszonyok olelese kozben- a nyilvanossag elott rejtve voltak. Titkos egyezmenyek, politikai hatarozatok johettek letre, mert a sajtot lefizettek. A felreveetett, befolyasolt , megvesztegetett, tudatlan politikusok, akiket a panszlavizmus maguk melle allitott, letrehozhattak barmilyen igazsagtalan dontest. Igy nem csoda, hogy az ugyancsak felreveetett, vagy fel nem vilagositott tomegek meg tamogattak si javaslataikat. Ez volt a valosag, nemcsak a francia nep koreben, hanem Europa szerte. Ha tudataban lett volna a koznep annak az adathalmaznak, amely a cari Oroszorszag, megszunese utan a cari leveltarbol napfenyre kerult, a trianoni dontes soha sem valosul meg. HENRI POZZI (1879-1946) Clemenceau es a francia kormany szolgalataban dolgozott 25 eve at a parizsi roman kovetsegen. Ket even keresztul minden jegyzek, okirat, tanacskozas az o jelenleteben tortent. Tiz even at az Agence de BAlkans hiradasi ugynokseg minden anyaga az o kezen ment at. Francia politikus es diplomata , akinek minden titkos haarozatrol tudomasa volt. Tanulmanyozta Oroszorszag szerepet az elso vilaghaboru elokesziteseben. Munkaja, mondanivaloja hiteles, mert Pozzi - kormanya kepviseleteben- szemelyessen is reszt vett a trianoni targyalasokon. Rovidesen rajott a csalasra, es volt batorsaga kinyilvanitani, hogy az "Egyesules vagy halal" panszlav (szerb) titkos szervezet - amely a szarajevoi merenyletet elrendelte -celkituzeseit a belgradi orosz nagykovet, baro Hartwig tamogatta. Az igazsagnak igaz szoszoloja volt, meg akkor is,amikor a racok verdijat tuztek a fejere. Pozzit nem lehet nemet, osztrak vagy magyar szimpatiansnak kijelenteni, mert irasnak minden mondata elarulja franci hazafisagat es elfogulatlansagat. A panszlav teruletszerzes, mint a cari Oroszorszag terve, ismeretlen volt a francia nep es annak kormanya elott. 1892. augusztus8-an irtak alal az elso orosz-francia katonai egyezmenyt. Ez lenyeges elorehaladasnak szamitott az oroszok reszerol, mert alkalmat adott a nemet befolyas ellensulyozasara, es a titkos panszlav eszme terjesztesere, melynek a celja a Karpat Medence , az Egei tenger es a Foldkozi tenger nepeinek bekebelezese. Franciaorszagnak szinten nagy elvarasai voltak az egyezmenytol. Franciaorszanak 1947-ig, tehat husz (20) even keresztul, harom alkalommal sikerult megakadalyoznia, hgoy Oroszorszag Ausztriat megtamadja. 1905, 1908 es 1912-1913-ban Franciaorszag ezt meg tudta tenni, mert politikaja a beke fenntartasaan nyugodott. 1913-ban , Sazonov, a cari Oroszorszag kulugyminisztere, taviratot kuldott a franciaknak: "Az orosz kormany mar eleve elutasit minden bekelteto kiserletet Becs es Belgrad kozott"./ A balkani haboru idjen, amikor Ausztria elfoglalta Bosznia-Hercegovina teruletet, 1908, 1909 es 1912-1913-ban, az orosz panszlavistak meg nem voltak keszek a tamadasra. Keszulodtek, es vartak a megfeleloidot. A panszlavasitaknak 1914-ben Gavrilo Princip cselekedete volt a jel a tamadasra. Amikor az oroszok, Ausztria ellenben, a szerbek tamogatasara seittek, a franciak es talaln az egesz akkori vilag ugy tekintette ezt az orosz beavatkozast, mint egy lovagias cselkemneyt. 1892-es orosz-francia egyezmeny kiemelte, hogy haboru eseten az oroszok teljes katonai erejukkel a nemetek ellen vonulnak. Ezt az egyezmenyt tiz even at minden evben felujitottak. Kihangsulyozott tetele volt, hogy Oroszorszag Ausztria ellen tamad, segitve a fraciakat. Olaszorszag ellen abban az esetben, ha Olaszorszag a nemet oldalon kotelezne el magat. Az oroszok megtorte ezt a szerzodest, amikor Ausztria ellen tamadtak teljes erovel es nem Nemetorszag ellen. Raymond Poincare, francia miniszterelnok nyomst gyakorolt az oroszokra, hogy a nemeteket tamadjak Ausztria helyett, de eredmenytelen volt a probalkozasa, mert ok a Duna medence meghoditasat tuztek ki celul. Sazonov valasz Poincarenek: "....mihelyt megsemmisitettek a galiciai-osztrak haderot, teljes erejukkel Nemetorszag ellen fordulnak". Az orosz kormany vakmero hazugsaggal probalta takargatni MOnarchia ellense politikajat, a Romaniaval kapcsolatos targyalasokat es a titko panszlavista mozgolodast. Amikor Franciaorszag megprobalta kulon bekeegyezmenyt kotni a Monarchiaval 1914-ben, SAzonov kozbelepett: "Nem! - mondotta. -Szo sem lehet kulonbekerol! Semmi aron sem...Soha! Ausztria-Magyarorsagot fel kell darabolni, es meg kell semmisiteni... " (Pozzi 16) Poincare irja: "Miklos nagyherceg kialtvanyt adott ki, amelyben felhivja a Monarchia nepeit, hogy razzak le a Habsburg-igat, es valositsak meg vegre nemzeti torekveseiket. Ugyanebben a szellemben azt tanacsolja az orosz kormany Romanianak, hgoy foglalja el Erdelyt. - Bukovina megszallasahoz pedig orosz csapatok segitsegevel ajanlja fel.. " (Pozzi 17) Lathatjuk a kidolgozott terveket, amelyek sulyosan estek latba a dontest megelozo idoben. Poincare egy taviratban Maurice Paleologue-nak irja: "...Nem engedheto meg, hgoy Oroszorszag onhatalmulag hatarozzon, - Anglia es Franciaorszag elozetes hazzajarulasa nelkul" 1917. januarjaban "Az orosz kormany arrol ertesitette a francia kormanyt, hogy a minden fronton gyozedelmes nemetorszag kulonbeke-ajanlatot terjesztett eleje, amelyben olyan elonyoket biztositott Oroszorszagnak Kozep-Europaban, a BAlkanon es a Keleten , hogy a car valamint polgari es katonai tanacsadoi azt mindenkeppen elfogadni kenytelenek" (Pozzi 18). Amikor Clemenceu tudomast szerzett a titkos tavirat szovegerol, es igy meggyozodott arrol, hogy Oroszorszag atallt az ellneseg oldalara, igy kialtott fel: "CSapdaba kerultunk! Senkinek sem szabad rolla beszelni. Az orszagnak mit sem szabad a dologrol megtudnia" (Pozzi 18). Az orszagban valoban senki sem tudott meg semmit....."Sazonov a nemet ajanlat ismertetesevel egyidejuleg tudatta az alku felteteleit Franciaorszaggal. Kijelentette, hgoy Oroszorszag hajlando a szovetsegesek oldalan tovabb folytatni a haborut-sot gyozelem, eseten beleegyezik Elzasz -Lotaringia visszacsatolasaba es a RAjna bal partjanak megszallasaba, beleertve Koblenzet, Mainzot es a Pfalzvideket- kikoti azonban az alabbi felteteleket: Franciaorszag kotelezi magat arra, hogy a beketagyalasokon - meg az angol es az olasz szovetsegesek akarata ellenre is - biztositja oroszorszagnak a Magyarorszaghoz tartozo Rutenfoldet, az osztrak Galiciat, Konstantinapolyt es a tengerszorosokat, Ormenyorszagot, Kisazsiat es a Szentfoldet."
folytatom...
|
Kedves Melinda,
Kerdezni szerettem mar volna toled, hogy a Trianon alatt itt bal oldalt, tervedbe van-e veve a "Trianon es a holokauszt" olasz cikk leforditasa? Tudom hogy rettenesetesen el vagy foglalva. Latom meg van benne emlitve Tormay Cecil neve is, nagyon jo konyvei vannak. Aki tudja keresse a magyar nemzeti konyvesboltokban otthon. Most fogom kezhez kapni, Henri Pozzi 1936-ban napvilagot latott konyvet Trianonrol, es az igazsagtalansagokrol. Ez a konyv azota magyarul nem latott napvilagot. Keressetek a magyar nemzeti boltokban, Puskinel meg a Gede-eknel is. Henri Pozzi volt az a bukaresti francia nagykovet aki mindent feljegyzett akkor, s vegul is nem birta elviselni az igazsagtalansagot amit a magyarokkal csinaltak, s megirta eme konyvet. Nemsokkal a konyv kiadasa utan meggyilkoltak Pozzit!.
Szeretnek ide Pozzi irasaibol nehanyat feltenni, es a legfontosabb nyilatkozatait is ide fel tenni.
Minden jot
mmarta
|
Boldog Uj Evet mindenkinek, reg jartam errefele. Nicsak most olvasom, hogy a MON-on mar a vers is vaghato. Ugy latszik hogy most mar tenyleg kulturanak nincs helye ott, csak minden masnak. Nem volt helye a magyar ostortenelemnek, nem volt helye a magyar nyelv es nyelvtannak, nem volt hely ott Istennek (feny szoba), nem volt helye ott az igazsagnak stb.....Ah, mit is sirankodok, valaki ott is a hatterbol mondja meg hogy mit lehet es mit nem, s persze minden magyar elleneset lehet, de magyarost nem -azert van meg eletbe az az oldal.
Minden jot
mmarta |
Üdvözlet Mindenkinek!
Szeretnék jelezni egy Olaszországot bemutató oldalt: //gportal.hu/portal/toszkana/ . Ha ismeritek, elnézést! Bandi (Horváth András Gyula) |
Kedves Franciska!
Köszönöm bejegyzését. Nem cenzúrázom, mert a kulturált vélemény-nyilvánításnak, még a negatív kritikai észrevétel esetén is mindenütt helye van. Senki szólásszabadságát nem korlátozom. Mivel a betett anyag nyilvános fórumon bárki által olvasható volt, s mivel valakihez intézõdtek a verssorok, joga van a címzettnek máshol olvasni, ha az említett portálon kitörölték. Sorai alapján keserûen azt feltételezem, hogy az acsarkodások ezek szerint tovább folytatódnak.
Szívélyes üdvözlettel:
-mtt- |
Tisztelt Fõszerkesztõ! Magyar Franciska vagyok. Olvastam beírásait a MON-on, és onnan jutottam Önhöz. Mivel tapasztaltam az Ön gerincességét, igazságérzetét, objektivitását és olvastam az Önnel kapcsolatos gyalázatos eljárást, kötelességemnek tartom, hogy ide bemásoljak egy verses topikba írt, kicenzúrázott verset. Egy napig sem élõ vers tûnt el. Aki ezt betette, nyilván már többször is próbálkozhatott és mindig kimoderálhatták. Erre csak a vers után olvasható megjegyzésbõl következtethetek. Kérem, ne haragudjon, hogy ezt jelzem, de remélem, hogy a címzett az Ön portálján megtalálhatja az üzenetet. Nem tudom megérteni, miért kellett ennek eltûnnie a verses topikból. Remélem, hogy Ön nem cenzúrázza ki!További erõt, egészséget és jó munkát kívánok! Üdvözlettel: Magyar Franciska
|
LÁNYOM SZÜLETÉSNAPJÁRA, 2006-BAN.
Micike lányom olyan szép, de õt is elkapta a gép. Az a nagy, furcsa gépezet, Ami Európába vezet.
Állítólag ott minden szebb és melegebb és fényesebb. Hát adja Isten, úgy legyen, amit csak kíván, megvegyen.
Velem nem történt semmi sem, csak elvitte az életem, nincs nappalom, se éjjelem, virág sem nyílik már nekem.
S bár ezt senki nem kérdezi, én szívbõl kívánom neki: születésnapján legyen szép, ragyogó, tiszta kék az ég!
És legyen minden melegebb, sõt, ragyogóbb és fényesebb! Vágyai teljesüljenek, vendégei mind eljöjjenek.
Köszöntse õt a föld s az ég, hisz olyan szép nap nem volt még, mint mikor lányom született, s én áldottam az egeket
harmincöt évvel ezelõtt. Az ég alatt s a föld fölött, honnan tudhattam volna én, hogy ezen a föld kerekén
bárhonnan indulsz, bárhogy élsz, a szív a gyengébb, mert az ész jobban tudja, hogy mit tehet: "Minden út Európába vezet"
Én pedig mi mást tehetek? Csak azt, amit a szeretet diktál, s remélem, megkapod: SZÉP, BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!
Végezetül nagyon remélem, hogy ezúttal nem fog eltûnni ez a vers a topikból! Ines | |
Beküldték:
----- Original Message -----
To: "Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda" ................;
Sent: Thursday, December 22, 2005 7:15 AM
Subject: Meghívó szeretettel december 27-re
A GYERMEKEK, MEGÚJULÁS, TISZTA LELKIISMERET "szépen emberül"hete december 27 - január 2 A gyermekeket szeretõ, az önvizsgálatot vállaló, a tiszta lelkiismeretre igényt tartó emberek hete. Azoké, akik akarnak és tudnak így közeledni a másik emberhez: ÉN SZERETNI AKARLAK TÉGED. SEGITS, HOGY MINÉL JOBBAN MEGISMERJELEK! ÖRÜLNÉK, HA TE IS SZERETNI AKARNÁL ENGEM. Azoké, akiknek van erejük rámosolyogni egy gyerekre. hallgatni, odahallgatni egy másik emberre, elsõdleges önmagában - saját tudatlanságában, túlzott hiszékenységében, stb. - keresni a bajok okát. A HÉT központi FELOLVASÓNAP-ja december 27-én 10-l8 óra között Budapesten, a Magyarok Házában. Ekkor az önként jelentkezõk önmaguk és a jelenlévõk gyönyörûségére a témához kapcsolódó magukkal hozott vagy ott kiválasztott mûveket olvasnak fel.
A felolvasónap másutt és más napon is megszervezhetõ. Megszervezése nem jár különös munkával. Ha van egy helyiség, ahová 30-100 ember befér, már meg lehet tartani. Általában 35 ember jut szóhoz a napon. Kb.5-15 perc jut egy emberre. 1-2 óra között szendvicses közös ebéd azoknak, akik egész nap ott vannak. Van, aki hazamegy ekkor. Van aki 2-re jön. Felolvasni valókat hozhatnak, de gondoskodni kell róla, hogy legyen ott is.. (Ez a "Szépen emberül" élni igyekvõk évi negyedik ünnepe. Tavasszal van a fiatalok, nyáron a felnõttek, a családok, õsszel az idõsek hete.) Kállai Eszter 06-30-537-56-25, 332-65-50
TISZTA SZÓ! TISZTA ÉG! TISZTA VÍZ! TISZTA LELKIISMERET! /Tiszta a szó, ha tiszta a szándék, tiszta a gondolat és tiszta az érzés./
A GYERMEKEK-MEGÚJULÁS-TISZTA LELKIISMERET - december 27-január 2 - "szépen emberül" hét sikeréhez Wass Albert: ISTEN Isten nem valamiféle uralkodó, aki a felhõk tetején ül aranytrónuson s onnan ítélkezik emberi mértékkel. Isten törvény. A szeretet és jóság törvénye. Az örökkévalóság törvénye. Az élet törvénye. Az igazság, az összhang, a szépség ... a mindeneket összefogó és egybekapcsoló nagy együttmûködés törvénye, melynek összhangjában az óriás naprendszerek éppen olyan fontosak, mint a legapróbb porszem. Ez a megdönthetetlen erejû törvény az, amit Istennek nevezünk õsi magyar szóval. S valahányszor engedelmesen beállunk ennek a törvénynek a sodrába, és azt cselekedjük, amit ez a törvény, amely bennünket létrehozott és életben tart, tõlünk megkíván: se nyomorúság, se betegség, se semmiféle földi hatalom le nem gyõzhet, még csak meg sem félemlíthet bennünket. /Szõlõhegyi beszéd,l974/ ----- Sokáig keresgéltem a szó tartalmának egyszerû, világos, érzékletes megfogalmazását. A végén ezt találtam: SZERETET = A SZÜKSÉGESET MEGADÓ Azonnal jön a kérdés: kinek?, miért?, hogyan? Kinek? és jön Minek? A virágnak víz kell, napfény és csodálat. A lónak zab, mozgási lehetõség és simogatás. Mi kell az embernek? A testének kenyér, a lelkének ünnep, a tudatának, hogy értelme van az életének. Miért kell az, ami kell? - A víz segítségével a tulipán hagyma sarjadni kezd, hogy gyönyörü virágot hozzon. Ez a parancs van beleteremtve, s õ engedelmeskedik. - A ló lovasát végigviszi az úton, s a ló és lovasa együtt élvezi a száguldást. - S az EMBER? Az embernek mi a rendeltetése? Az embernek nem marad más, mint - gyarlóságát beismerve,de a tökéletességre vágyó lélek erejétõl hajtva - vállalni az ALKOTÓTÁRSI felelõsségét. - Gondoskodni arról, hogy legyen gyermekmosoly a Földön. - A földi életbõl elköszönõ búcsúzzon tiszta szívvel! - A természetet ne zavarja meg az ember fölöslegesen! Törvényeit tisztelve napról napra hálatelt szívvel élje meg a csodát: ÉLEK! ITT ÉS MOST ÉN! TESTEMMEL A TEREMTETT VILÁGBA, A FÖLDBE GYÖKEREZVE, SZELLEMEMMEL AZ IDÕT ÉS TERET NEM ISMERÕ VÉGTELENBE LAKOZVA. A TEREMTÕ JOBBJÁN! Budapest 2005.decemberében A "Szépen emberül" élni igyekvõk Köre minden jóra vágyó embert vár 2005.december 27-én 10-18 óra között a hét FELOLVASÓNAPJÁN a Magyarok Házába. Kállai Eszter "Szépen emberül"Alapítvány 1243 Bp.,Pf.:698. szepen.emberul/a/t-online.hu /KOMMUNIKÁCIÓ = kölcsönös, odavissza-kapcsolat / TISZTA SZÓ! TISZTA ÉG, VÍZ! TISZTA LELKIISMERET! |
[Friss hozzászólások] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
| |
|
|
|
BEMUTATKOZOM |
|
| |
|
2019. november 3-án |
|
| |
OMRI-lovagi kitüntetés
Az Olasz Köztársaság Érdemrend Lovagja [Rendelet 2013. december 27.]
(Az olasz állam olaszországi tevékenységem méltó elismerése - amelyet 60. születésnapom ajándékának tekintek - szemben szülõhazám hivatalos illetékeseinek nemtörõdömségével.)
Ünnepélyes átadás: 2014. június 02. (Készítette: GOB [1947.10.08.-2022.10.18.] R.I.P.)
Egy nyári emlék
Budapest 2011
Elõzõ portré-képek
2022. május 16. 2022. március 18. 2019. május 6. 2019. január 23. 2018. június 16. 2017. május 29. 2015. 06. 19. 2015.02.15. 2014. nyara-estate 2014. január 02. 2013. október 01. 2012. december 5. 2012. augusztus 18. Ljubljanában - 2011.dec.26. rokonoknál karácsonykor - Egy 2011. okt. 01-i felvétel - Egy 2010. évi karácsonyi kép (Foto (c) G.O.B. del 24.12.2010) - CicloPoEtica, Ferrra 2010.08.08 (Foto (c) G.O.B.) - Egy 2009-es karácsonyi portré (Foto (c) G.O.B.) - Egy 2008. októberi fénykép (Foto (c) A.B.)
Press
Bemutatkozom:
Dr. B. Tamás-Tarr Melinda
tanár, újságíró, publicista, mûfordító, felelõs kiadó fõszerkesztõ vagyok,
az Olasz Köztársaság Lovagja: Cav. Prof.ssa B. Tamás-Tarr
Legutóbbi posztegyetemi tanulmányaim/magas szintû, tudományos szakmai képzéseim: Master postlaurea-1, Master postlaurea-2
Néhány díjam, kitüntetésem
ÁPRILIS 11: A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA
O.L.F.A.-újdonságok (1), O.L.F.A. -újdonságok (2) O.L.F.A.-újdonságok (3) O.L.F.A.-újdonságok (4), O.L.F.A.-újdonságok (5)
«Da padre a figlio» (Apáról fiúra) új kiadása! (Könyvrészlet)
Legújabb- és korábbi kiadványok
A Nagy Nap
CicloInVersoRoMagna 2011 Clip>>
(A CicloInversoRomagna kerékpáros költõtalálkozón én is az elõadók között leszek olasz-magyar risorgimentális kapcsolatok tükrében összeállított és olasz-magyar versekkel illusztrált - ez utóbbiak leginkább már publikált és néhány még kiadatlan fordításomban - rövid lélegzetû, szintetikus kis elõadásommal... // Anch'io interverrò in questo incontro con il mio breve saggio preparato in occasine nel rifesso dei rapporti italo-ungheresi risorgimentali e illustrato dalle poesie dei poeti italiani ed ungheresi - queste ultime in maggior parte di mia traduzione edita ed inedita -... Luogo/Helyszín: Ferrara, Casa di Ludovico Ariosto, Via L. Ariosto 67 ore 18)
http://www.estense.com/?p=160702 I
Ideiglenes beszámoló/Resoconto provvisorio
CicloPoEtica 2010
CicloPoEtica: 2010.07.28-i Programfrissítés/Programmazione aggiornata del 28/07/2010
CicloPoEtica - Ferrara, 2010. 08. 08. Sala Conferenze/Konferenciaterem
Momento dell'accoglienza da parte del Dir. dell'O.L./ Az érkezõ szervezõk az O.L. Ig. Fõszerk. általi fogadásának egyik pillanatában: Claudio Cravero*, Melinda B. Tamás-Tarr, Enrico Pietrangeli [*reportage fotografico sarà prodotto da Claudio Cravero di tutti gli eventi del CicloPoetica/Caludio Cravero fotóriportot készít a CicloPoEtica eseményeirõl] (Foto (c) G.O.B.)
L'apertura dell'incontro ferrarese/A ferrarai költõtalálkozó megnyitása: Daniela Fargione, Enrico Pietrangeli (Foto ˆ G.O.B.)
Ad aprire il reading sono stati in ordine di successione/A felolvasó találkozót megnyitották az alábbi sorrendben: 1. Alberto Canetto, assessore alla cultura, pubblica istruzione e sport di Massafiscaglia., scrittore e poeta /Massafiscaglia kult..-, közoktatási- és sporttanácsnoka, író, költõ 2. Melinda B. Tamás-Tarr, Dir. Resp. & Edit dell'Osservatorio Letterario, pubblicista, scrittrice, poetessa, traduttrice letteraria/az Osservatorio Letterario Igazgatója és fõszerkesztõje, publicista, író, költõ, tanár, mûfordító 3. Recital in duo (Melinda B. Tamás-Tarr, Enrico Pietrangeli, poeta, giornalista pubblicista/költõ, újságíró-publicista)... (Continuerà dettagliatamente nel servizio autunnale/invernale dell'O.L./Folytatódik részletesen az O.L. õszi-téli számában...) Foto ˆ G.O.B.
Az egyes találkozókról egyenes TV streaming közvetítés (Itt is/Anche qui>> )
Fotoreportage
G.O.B.: ˆ Frammenti di video/Videorészlet (versione di wmv/wmv-verzió)
Bttm: ˆ Frammenti di video/Videorészlet (versione di wmv/wmv-verzió) (1)
Bttm: ˆ Frammenti di video/Videorészlet (2)
YouTube: CicloPoEtica
Hungarológia a nagyvilágban
Egy olaszországi hungarikum
Az olasz-magyar Osservatorio Letterario interneten elérhetõ teljes online-változatai magyar nyelvû függelékkel: 2005. 43/44. , 2005. 45/46. , 2008. 61/62. , 2008. 63/64. , 2008/2009. 65/66. , 2009. 67/68. , 2009. 69/70. , 2009/2010. 71/72., 2010. 73/74. , 2010. 75/76. , (A nyomtatott példányok nagyobb számban fekete/fehérek), 2010/2011 77/78. (Színes jubileumi kiadás), 2011. 79/80 (Második színes jubileumi kiadás) és a további színes példányok Link: OSzk - Országos Széchenyi Könyvtár EPA-Archívum
Kétnyelvû mûfordítás-kötetek: Da anima ad anima/Lélektõl Lélekig (Versek magyar-olasz nyelven), ,
| |
|
Szerzõim (magyar) |
|
BENEDEKFFY ÁGNES (1, 2, 2a, 2b, 3, 4) - BODOSI GYÖRGY (1, 2)- BOGNÁR JÁNOS (1, 2, 3) - BORBÉLY KÁROLY - BOTÁR ATTILA (1, 2, 3) - DR. CZAKÓ GÁBOR(1, 2, 3 , Lakitelek , mp3) - CSATA ERNÕ - CSERNÁK ÁRPÁD-1, 2 , 3 - CSORBA PIROSKA - DR. EDELÉNYI ADÉL (névjegy)- ERDÕS OLGA (Luna Piena, Antológia, Halfirka, Egy hang a távolból/Una voce da lontano , Da anima ad anima ) - FÁSSY PÉTER - FERENCZ ZSUZSANNA - FRIGYESY ÁGNES -GÁCS ÉVA - DR. GÁL CSABA - GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ - GYÖNGYÖS IMRE HÁMERMANN ANNAMARIA (1, 2) - HOLLÓS(S)Y TÓTH KLÁRA (1,2 )- HORVÁTH MAGDI - JÓKAI ANNA (1, 2, 3) - DR. JÓZSA JUDIT (1, 2 , 3 )- KEMÉNY GÉZA (1, 2) - DR. KÉRI KATALIN/KATE CARRY - KOVÁCS ANIKÓ (1, 2) - LEGÉNDY JÁCINT(1, 2) - DR. MADARÁSZ IMRE-1, 2, 3, 4, 5, 6 - MAGNOLIA - MESTER GYÖRGYI-1, 2, 3 - MESTERHÁZY ZSOLT - NÉMETH ISTVÁN PÉTER-1 - OLÁH IMRE (1-, 2 , 3 ) DR. PACZOLAY GYULA (1, 2, 3 , curriculum ) - DR. PAPP ÁRPÁD-1 , 2, 3, 4 - PÉNTEK IMRE - PETE LÁSZLÓ MIKLÓS (1, 2) - DR. PLIVELIÈ IVÁN (1, 2, 3) - RADICS GÉZA - RÁTZ OTTÓ - DR. RÉNYI ANDREA (mûfordító: 1. Ld. az "Osservatorio Letterario" 41-42 számaitól, 2. L.d. Gerlóczy "Igazolt hiányzás" fordításáról) - SÁNDOR GYULA - SARUSI MIHÁLY, - SCAFFIDI GIORGIA (olasz-magyar) O.L. 75/76. számtól - SCHNEIDER ALFRÉD - SCHOLZ LÁSZLÓ - SURÁNYI RÓBERT - SZÉKÁCS LÁSZLÓ (1, 2) - DR. SZÉNÁSI FERENC (1,2) - DR. SZIRMAY ENDRE-1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 - DR. SZITÁNYI GYÖRGY (ld. itt is) - JEAN és MAXIM TÁBORY - THARAN-TRIEB MARIANNE (1, 2) - TÓTH ERZSÉBET - DR. TUSNÁDY LÁSZLÓ-1, 2, 3, 4, 5,- Vitéz, lovag DR. TARR GYÖRGY PhD, CsC (1, 2,3, 4, 5, 6 , 7 , 8 , curriculum, Video3>> Emlékkötet >> Link: a KÉSZ alapító elnöke) - TOLNAI BÍRÓ ÁBEL - ZSOHÁR GABRIELLA ESZTER ...
(Folyamatos szerkesztés alatt.)
| |
|
Naptár |
|
2024. November
H | K | S | C | P | S | V | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 |
|
| | |
|
Linkek |
|
| |
|
ESEMÉNYEK |
|
VÁROSI ÉLET – HUMANISTA KULTÚRA: Konferencia és kiállítás a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában 2008. november 6-án (csütörtökön) 10 órakor
Mi történt a születésnapomon?
Ezen a napon történt
Botrányos külképviseleti szavazás
Ruda Gábor római fotókiállítása
A Los Angeles-i magyar maffia nyomában
Nyílt levél Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek
Egy civil a belügyben (Elhunyt Horváth Balázs [2006. 07. 02.] Horváth Balázst július 12-én búcsúztatják [2006. 07.04.])
Nyíltan magyarellenes játék Romániában
Többrendbeli sikkasztás és hivatallal való jogtalan visszaélés?
Titkos magyar-izraeli államközi megállapodás (2004.04.14.)
Az Írószövetség klubjának 2007. december 5-i filmvetítései
"Könyvbemutató: "Nemzeti mûvelõdések az egységesülõ világban"
Czakó Gábor: Kilencvenkilenc magyar rémmese c. új könyvének bemutatója
Aktuális kulturális rendezvények
Nemzetközi Regionális Népzenei Fesztivál (Palócfesztivál)l
Gödöllõi Madártávlat kiállítás & Szövegvendégség
Éneklõ Magyarország Kórustalálkozó (ld. még: "Aktualitás..."rovatot)
OLASZ-MAGYAR KULTÚRHÍD-FESZTIVÁL BUDAPESTEN
GÖDÖLLÕI NYÁRI TÁRLAT 2007
Az 52. Velencei Biennále magyar pavilonja
A XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és Umberto Eco
Eco: Én vagyok az egyetlen olasz író, akivel azonosulni tudok (További link)
GÖDÖLLÕI NYÁRI TÁRLAT 2006
TOKAJI ÍRÓTÁBOR 2006
BADA MÁRTA KIÁLLÍTÁSA (GÖDÖLLÕ)
BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL - GÖDÖLLÕI TAVASZI NAPOK
BÁNK BÁN: HAZÁM, HAZÁM (Domingo Placido)
CZIFFRA GYÖRGY: LISZT RAPSZÓDIA NO. 14
SZEGÉNY HAZÁM, MAGYARORSZÁG!...
A MAGYAROK ÉS A VERSENY
KESERÛ 50. ÉVFORDULÓ
Elõzmények:
A magyar kormány csalás miatti feljelentése
"Gyönyörû" beszámolója...
A beszámoló teljes szövege
Gyurcsány Ferenc teljes balatonõszödi beszédének írott változata
BEST OF FLETO
HAZUG VAGYOK... ÉS GYÛLÖLLEK
A miniszterelnök nem mond le a hangfelvétel miatt
Gyurcsány Ferenc teljes beszéde – Hallgassa meg!(Magyar Rádió)
A miniszterelnök korábbi hivatalos beszédei
Miért hazudott másfél évig? (exl. CNN-interjú)
Több ezres tüntetés a Parlament elõtt - többen a Sándor-palotához mentek
A magyar köztársasági elnök morális válságról beszélt - Gyurcsány a bizalom visszaállítására törekszik
Ostromállapot! - Könnygázzal és vízágyúval próbálják oszlatni a tömeget
Budapest 2006: Budapest forró éjszakája (2006. 09. 18.) - Frissített változat
Gyurcsány: Az elmúlt 16 év leghosszabb és legsötétebb éjszakája volt a tegnapi
Visszhang: Corriere della Sera
Ansa, Ansa-video Virgilio/Alice
Inforádió
Már Erdélyben is Gyurcsány távozását követelik
A német médiában vezetõ hír az MTV ostroma
Az MTV büntetõ-feljelentést tett
Események percrõl percre
Késõn hallottak a rendõrök a tömegrõl
Cikkek, videók, képek
Sólyom bekérette a rendészeti minisztert
Beküldték: Röplap
A külsõ kordont áttörték a Kossuth téren
Forradalom van... Ez forradalom...
Százmilliót meghaladó kár a Szabadság téren
Kevesebben vannak és kevésbé elszántak a tüntetõk - a rendõrök lassan haladnak feléjük
Lángoló autó a rendõrmentes Blaha Lujza téren
A második éjjeli (szept. 19-i) összetûzések (video)
Nagykörúti csata - ahogy a hírTV kamerái látták (video)
MTV: A harmadik éjszaka (összefoglaló) (videó)
Félezer embert keres a rendõrség
A TV-ostrom legsötétebb pillanatai
Svábyt megleckéztette Orbán
Néhány ezren a Kossuth téren
Sztrájk, tüntetés
Anomáliák, rendõri túlkapások és brutalitások az elmúlt napok tüntetéseivel kapcsolatban
Súlyos vereséget szenvedett a kormánykoalíció
ÁrpádHír Világtelevízió: Élõ adás a Kossuth térrõl
Ismét tüntetnek: hatalmas üdvrivalgás a Kossuth téren
Orbán: Az emberek leváltották Gyurcsányt (+videó)
Tömegoszlatás: megosztott titkok
Jelentõs többséget szerzett az ellenzék az önkormányzati választáson
Minden adat az önkormányzati választásokról
Volt alkotmánybírák levele Frattininek
Ansa: Balkán térség (továbbra is balkániak vagyunk nekik!): Meghiúsított merénylet a nemzeti ünnepen, letartóztatások (Olasz) - Link: ld. Pianeta Balcani
DOKUMENTUMOK-GONDOLATOK
Dokumentumok a köztisztaság hiányáról
Gondolatok errõl, arról...
MIND TOLVAJOK ÉS RABLÓK
Frigyesy Ágnes: Ki a magyar?
A nép akarata - Szabadság
A hamis ügynöklistákról...
KIK ÉS MIRE KÉSZÜLNEK MÁRCIUS 15-E, A NEMZETI ÜNNEPÜNK ELÕTTI NAPOKBAN?
2007. március 15.-ére készülve
2007. március 15-i egyéb rendezvények
Ünnepi erõszakra számít a kormány
MI TÖRTÉNIK HAZÁMBAN?!
Március 15-én lõhetnek a rendõrök gumilövedékkel?
IZRAELI KATONÁK A FÕVÁROSBAN?! (Olasz fórum-visszhang)
HAVÁRIA EXPRESS: IZRAELI KATONÁK BUDAPEST BELVÁROSÁBAN
MIÉRT JÖTTEK IZRAELI KATONÁK BUDAPESTRE?!
Megalalkult az Okt. 23 Bizottság Baráti Köre. (Frigyesy Ágnes tudósítása)
2007. MÁRCIUS 15.: NEMZETI ÜNNEPÜNK NAPJÁN:
A HírTv friss hírei a március 15-i eseményekrõl
Folyamatos füttyszó és bekiabálások a budapesti rendezvényeken
Ismét rendbontók, könnygáz, vízágyú, barikád és kiszorítósdi Budapest több pontján
Lángok Budapesten a forradalom és szabadságharc ünnepén - képriport
15-18 milliós kár, 6 sérült, 36 elõállított - gyakorlatilag mindenki elégedett a rendõrséggel
Olaszországban is tisztelegnek az 1848-as forradalom emléke elõtt
MEGJEGYZÉS: A fenti linkek közül a feltétel óta sajnos sok már nem található az interneten. Azért nem veszem le ezeket , hogy látható legyen, milyen web-címen publikálták annak idején az eltûnt/eltûntetett cikkeket. | |
|
Mottó |
|
«...Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! Mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsõért áldozatokra kész lenni nehezen fog.... ..., soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.» (Kölcsey Ferenc: Parainesis)
«Rövidlátó az az ország, amelyik úgy néz a jövõbe, hogy nem akarja megismerni a múltját.» (Ld. «Elmélkedésre» rovatot)
| |
|
VICC |
|
AZ AMERIKAI ELNÖK LÁTOGATÁSÁRA:
«Miért bús a Bush? Mert Gyurcsány ránézett furcsány.» (Tolnai Bíró Ábel) | |
|
|